Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Az alsó rakpartok elnevezése

2017. március 04. - Rátonyi G. Tamás

2010-ben a közgyűlés új nevet adott a pesti és a budai alsó rakpartoknak. Ennek az volt a szépséghibája, hogy 2000-ben már egyszer adtak nevet az útszakasznak, és tíz éven belül nem lehet új elnevezést megváltoztatni, de azt az akadályt egy rendeletmódosítással leküzdötték. Az új elnevezések azokról a személyekről történtek, akik a II. világháború idején embermentő tevékenységet végeztek.

2000-ben hivatalossá vált egy olyan elnevezés, amit a városlakók akkor már évtizedek óta használtak. Az előterjesztés precíz megfogalmazása szerint "a Duna partján a Mozaik utcától a Műegyetem rakpartig futó közlekedési útvonalat Budai alsó rakpartnak", és "a Duna partján a Dráva utcától a Petőfi térig a Duna partján futó közlekedési útvonalat Pesti alsó rakpartnak" nevezte el a közgyűlés. Vgayis az alsó rakpartok ekkortól váltak hivatalos elnevezéssé, ám különös módon a Szabadság híd és a Közraktár utca közti alsórakparti szakasz ekkor névtelen maradt.

03_obudai_rakpart.jpg
A volt Óbudai rakpart 2000-től Budai alsó rakpart, 2010-től Schlachta Margit rakpart névre hallgat (fotó: Berki Tamás / Panoramio)

Tovább

Csepelen 80 év után vették észre, hogy egy utcát máshogy hívnak

Kilenc új utcanévvel gyarapodott a fővárosi közterület-állomány (háromról korábban olvashattatok) a legutóbbi közgyűlés óta, továbbá két utcanév változtatásról is beszámolhatok, valamint két olyan ritkaságszámba menő névváltozás is történt, ahol az utótag változott: az egyik esetben utcáról sorra, a másik esetben pedig utcáról útra módosították egy-egy közterület elnevezését. A legérdekesebb egy csepeli közterület, ami 1937 óta utcaként van anyakönyvezve, de a közelmúltban rájöttek, hogy minden nyilvántartásban útként szerepel.

A Kőbányai úti volt Északi Járműjavító (Főműhely) területén - melyben 2009-ben szűnt meg a MÁV tevékenysége, azóta lényegében üres barna zónaként álldogál ott -, kialakítottak egy új közterületet ami az Operaház itt nyitandó műhelyházát és próbacentrumát öleli körbe. Ezt a közterületet Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatójának felvetésére és Tarlós István kérésére a X. kerületi képviselőtestület Fricsay utcának nevezte el. A Fricsay család két tagja is kötődött az Operaházhoz: Fricsay Richárd (1867-1945) és Fricsay Ferenc (1914-1963), mindketten karmesterek voltak, Richárd a magyarországi katonazenekarokat is igazgatta. A közgyűlés határozatával a család két tagjának emléke is megőrződik utcanévként.



10_eiffel_csarnok.jpg
Az Északi Járműjavító Eiffel csarnokának átalakítás utáni látványképe (forrás: Eiffel Műhelyház a Magyar Állami Operaház kiadványa)

Tovább

Új utcanevek Angyalföldön: Edisonnak már a harmadik utcája lehet Budapesten

Három közterület elnevezését határozta el a XIII. kerület, a fővároshoz azonban csak egyet terjesztettek be, a másik kettő egyelőre a levegőben lóg. Vizsgáljuk meg az utcaneveket! A két függőben lévő közül szerintem az egyik nagyon jó ötlet, a másik nagyon rossz, a megvalósult új utcanéven töprengeni pedig pedig már veszett fejsze nyele...

A három utcanév: Dagálysétány utca, Edison tér és Tripolisz tér. A Dagálysétány utcát a fővárosi közgyűlés már megszavazta, ez tehát létező utcanév. A közterület a Turbina utca folytatásában kialakuló, a Dagály strandig vezető sétány lesz. Ennek - ahogy egy angyalföldi képviselő is észrevételezte - praktikusabb lenne a Dagály sétány név, azonban azonos előtagú utcanév nem szerepelhet egy kerületen belül, és mivel a kialakítandó sétánnyal párhuzamosan halad a Dagály utca, ezért ez a szó (a Dagály) önállóan már nem szerepelhet más utca nevében. Maga a Dagály utca elnevezés egyébként igen régi, 1897-ben született, amikor még sem Árpád híd, sem lakótelepek nem voltak a környéken. Sőt, a Dagály fürdő is csak 1948-ban nyílt meg, és bár eredetileg Szabadság Strandfürdőnek hívták, az utca alapján mindenki csak Dagálynak mondta, s utóbb ez is lett a hivatalos neve is.

13_dagaly_szabadsag.jpgA strand épülete Szabadság, majd Dagály felirattal - az utcanév ragadt a strandra (forrás: BFL-Fortepan / Prusinszki István)

Tovább

Itt láthatók Budapest legrégebbi házszámai

Amikor a londoni utcanévtáblákról írtam, mutattam 1726-os, sőt, 1636-os házszámjelöléseket is, és bizony irigykedtem, hogy milyen becsben tartják ezeket. Aztán kiderült, hogy Budapesten is vannak régi házszámok, nem kizárt, hogy öregebb feliratunk is van, mint a londoni.

A házszámok a XIX. század végéig valójában telekszámok voltak, vagyis nem egy utca, hanem egy egész város, vagy városrész házait számozták meg sorban 1-estől kezdve egészen addig, ahány ház volt. Ezek a jelölések a mai házszámok és helyrajzi számok közös ősei voltak, akkoriban numeronak hívták őket. Óbudán például az 1873-es városegyesítéskor 751. volt a legmagasabb házszám, vagyis ennyi telek és épület állt a mezővárosban. A Budai Várban 300 alatt maradtak a házszámok, de a Vízivárosban már jóval 2000 fölött jártak. 1874-ben vezették be azt, hogy a házszámozás utcánként kezdődjön elölről, vagyis hogy minden utcában legyen 1-es házszám. Addig azonban több alkalommal is újra kellett számozni a házakat, hiszen a telekmegosztások, parcellázások révén kialakított új házhelyek numeroi fel-felborították a szisztémát, és amikor már átláthatatlanná vált a számozás, újratervezték az egészet - vagyis a házszámok viszonylag gyakran változtak.

01_becsi_kapu_ter.jpgA Bécsi kapu tér 5. számú ház kapuja felett olvasható az 1782-es N148-as házszám

Tovább

Hány éves a Blaha Lujza tér?

Nemrég jelent meg egy fotóválogatás a 24.hu-n, melynek szerzője a bevezetőben 60 esztendősre saccolta a Blaha Lujza teret. Utánanéztem, az utcanévlexikon szerint 1918-ban született az elnevezés, valójában azonban 1920-ban döntöttek a névadásról. Azaz a tér elnevezése nem 60, de nem is 98, hanem "csak" 96 éves.

Amikor egy tér (út, vagy utca stb.) nevének történetét írjuk, nem tekinthetünk el magának a közterület kialakulásának a taglalásától. A mai Blaha helyén egyáltalán nem volt tér korábban, az itt végigfutó Kerepesi (ma: Rákóczi) utat csak keresztutcák szabdalták, egyedül a Bodzafa (ma: Somogyi Béla) és a Sertéskereskedő (Ma: Népszínház) utcák találkozásánál volt egy névtelen apró térforma. De az utcakép sem nagyon emlékeztetett a maira, hiszen a bérházak sokasága csak a XIX. század második felében épült fel. Nem véletlen, hiszen ez a környék még igencsak külvárosnak számított.

nepszinhaz_1877_ben_a_blahan_nagykep.jpgA Népszínház és környezete 1877-ben. Előtérben a Kerepesi (ma: Rákóczi) út, a színház körül pedig apró, földszintes házak. A József körút még sehol nem látható. (forrás: OSZK Képtár / ismeretlen fényképész)

Tovább
süti beállítások módosítása