Bár a barcelonaiak jellegzetesnek tartják a maguk utcanévtábláit, és tényleg vannak sajátosságok, azért bevallom, az egyszerű fehér márványtáblák legfeljebb a tartósságukkal nyűgöztek le.
Barcelona utcanévtáblái márványból, vagy - legalábbis szemre - valamilyen hasonló, tartós anyagból, vagyis kőből készültek. A rájuk írt néhol vésettnek, néhol inkább rányomtatottnak tűnt, de akárhogyis: kopott táblát alig láttunk. Az utca nevén kívül egyet kivéve más információt nem írnak a táblára: nincsenek feltüntetve a házszámtartományok, sem a kerület száma, sem a városrész neve. A barcelonaiak ellenben annyira büszkék a tábláikra, hogy még ajándéktárgyakat is készítenek a felhasználásukkal - bár arra a táblakészítők sem tudtak válaszolni, hogy miért és mióta ilyenek az utcanévtáblák...
Tipikus barcelonai utcanévtáblák egy tér (plaça) és egy utca (carrer) sarkán
Barcelonában - melynek területe kb. egyötöde Budapestének, de közel ugyanannyian laknak benne - tíz kerület van, melyek további öt-hat városrészre oszlanak, de ottlétünk alatt tulajdonképpen soha nem tudtuk, hogy pontosan hol járunk - persze, erre nem is volt igazán szükség. Egyik-másik városrész nagyon jellegzetes, mint például a tengerparti La Barceloneta, a gótikus negyed (El Gòtic) vagy a mértani szabályosságú L'Eixample, de a többinél azért nem ilyen egyértelmű, hogy hol jár éppen az ember, és ez az utcanévtáblákból sem derül ki.
Ez az utcanévtáblával kombinált emléktábla szerintem nyelvtudás nélkül is beszédes: Churruca admirális, aki részt vett az 1805-ös trafalgari csatában (ott vesztette életét)
Van viszont egy nagyszerű ötletük: ha személyről nevezték el az utcát, akkor néhány szóban az utcanévtáblák némelyikére felírják, amit a névadóról tudni kell. Nincs tehát külön emléktábla, hanem maga az utcanévtábla tartalmazza a pár szavas ismertetést. Ez nekem nagyon tetszett, Budapesten évszázada éve szorgalmazza a közgyűlés, hogy legyen kiírva minden utcában, hogy ki vagy mi a névadó, de aztán alig lehet ilyen emléktáblákat találni. Ahol mégis van emléktábla, ott is valószínűbb, hogy valamelyik civil szervezet tette ki, mint hogy az önkormányzat (biztos vannak azért kivételek).
Csempék és mindenféle színes táblák a házfalon (némelyik nem is olyan régi, a bal felső sarokban lévőn szereplő dátum például 1960-as)
Találtunk néhány különlegesebb táblát is. Spanyolországban nagy hagyománya van a kerámiák épületdíszként való felhasználásának (lásd: azulejo) és magunk is belefutottunk jópár - néhol ismeretlen rendeltetésű - csempére festett utcai műalkotásba. Hogy ezeknek volt-e közük az utca nevéhez vagy sem, az nem mindig derült ki, de üdék voltak, játékosak, és nagyon feldobták az egyébként gyakran dísztelen házfalakat. A másik érdekességet a szemre régi utcanévtáblák jelentették, melyekből nem láttunk többet, mint Budapesten. Barcelona egyébként - mint a hírekből bizonyára tudjátok - Katalónia fővárosa, nyelve nem a spanyol, hanem a katalán. Az utcanévtáblák (és persze minden más felirat) is csak katalánul szerepelt, ami nagyon hasonlít a spanyolhoz, megértik ezt is, azt is (nyelvészek talán háborognak majd, de nekem úgy tűnt olyan viszonyban van ez a két nyelv egymással, mint a cseh és a szlovák).
Némelyik régi utcanévtáblán még jelölték a kerület és a városrész számát. Gyanúm szerint 1984-ig használhatták ezeket a táblákat, mert akkor alakult ki a mai tíz kerületes közigazgatási felosztás.
Van Barcelonában Budapest utca is (carrer de Budapest), méghozzá 1994. április 27-e óta, amikor Pasqual Maragall Barcelona akkori polgármestere és Schmitt Pál, Magyarország akkori madridi nagykövete felavatta az új közterületnevet. Különösebb apropója nem volt az utcanévadásnak, Anderle Ádám: A magyar–spanyol diplomáciai kapcsolatok történetéhez című dolgozatából azt szűrtem ki, hogy az 1992-es barcelonai olimpia évében spanyol-magyar barátsági és együttműködési szerződést írtak alá, ugyanabban az évben főkonzulátus nyílt Barcelonában, az alapszerződést 1993-ban fogadta el a magyar Országgyűlés, egy évre rá pedig Göncz Árpád és felesége látogatott Madridba. Tehát feltehetően a diplomáciai kapcsolatok felívelésének volt a hozadéka az utcanév. Akkoriban még az is felmerült, hogy Barcelona és Budapest testvérvárosok lesznek, de aztán erre nem került sor.
Carrer de la volta d'en Bufanalla - Bufanalla boltozatának utcája(?) - de ki, vagy mi az a Bufanalla?
Még egy magyar vonatkozás: Árpád-házi Jolánta, II. András magyar király lánya (a Wikipédiában: Magyarországi Jolán aragóniai királyné) 1235-ben férjhez ment I. Jakab aragóniai királyhoz Barcelonában. Mindkettejüknek nagy kultusza van Katalóniában és Aragóniában, mindkét helyen körmenetekben emlékeznek róluk, Barcelonában pedig Carrer de Violant d'Hongria Reina d'Aragó néven utcája is van Jolán királynénak. Mint az Urbanista blog megírta korábban egy tematikus magyar játszótér is épült a városban 2014-ben - Jolán királynéra és a magyar-katalán történelmi kapcsolatra emlékezve.
Egyébként a Ribizlifőzelék blog még 2012-ben összegyűjtötte és egy térképen jelölte a magyar vonatkozású spanyol (és barcelonai) helyeket, érdemes elolvasni vagy a Google térképén megnézni a gyűjteményt.
