Kilenc új utcanévvel gyarapodott a fővárosi közterület-állomány (háromról korábban olvashattatok) a legutóbbi közgyűlés óta, továbbá két utcanév változtatásról is beszámolhatok, valamint két olyan ritkaságszámba menő névváltozás is történt, ahol az utótag változott: az egyik esetben utcáról sorra, a másik esetben pedig utcáról útra módosították egy-egy közterület elnevezését. A legérdekesebb egy csepeli közterület, ami 1937 óta utcaként van anyakönyvezve, de a közelmúltban rájöttek, hogy minden nyilvántartásban útként szerepel.

A Kőbányai úti volt Északi Járműjavító (Főműhely) területén - melyben 2009-ben szűnt meg a MÁV tevékenysége, azóta lényegében üres barna zónaként álldogál ott -, kialakítottak egy új közterületet ami az Operaház itt nyitandó műhelyházát és próbacentrumát öleli körbe. Ezt a közterületet Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatójának felvetésére és Tarlós István kérésére a X. kerületi képviselőtestület Fricsay utcának nevezte el. A Fricsay család két tagja is kötődött az Operaházhoz: Fricsay Richárd (1867-1945) és Fricsay Ferenc (1914-1963), mindketten karmesterek voltak, Richárd a magyarországi katonazenekarokat is igazgatta. A közgyűlés határozatával a család két tagjának emléke is megőrződik utcanévként.

Az Északi Járműjavító Eiffel csarnokának átalakítás utáni látványképe (forrás: Eiffel Műhelyház a Magyar Állami Operaház kiadványa)

Különösnek tekinthető az az utcaelnevezés, amivel a X. Vaspálya utca Sibrik Miklós és Újhegyi utak közé eső szakaszát érinti. Ezt a szakaszt a jövőben Robert Bosch utcának nevezik majd. Az út mentén található ugyanis a Robert Bosch Kft. és a Bosch Rexroth Kft., a két vállalkozás azonban a párhuzamos Gyömrői útra van számozva (104. a házszám). Vélhetően maga a Bosch cég kezdeményezte, hogy a gyáralapító névadóról nevezzenek el egy útszakaszt. Ennek érdekében az önkormányzat előbb helyrajzilag kettéválasztotta a Vaspálya utcát, majd miután így keletkezett egy "névtelen" utcaszakasz, annak nevet adtak. (Csak a félreértések elkerülése kedvéért: a Liget térnél kezdődő főútvonali szakasz továbbra is a Vaspálya nevet viseli, az utca csak egy - nem túl forgalmas - szakasza lett Robert Bosch.)

A csepeli Szilas út a Google 2011-es utcaképén - még utcaként

Két utótag is változott, ami ha nem is példa nélküli, de meglehetősen ritka. Az egyiknek az az érdekessége, hogy 80 év után változott a közterület neve. Arról van szó, hogy a XXI. kerületi Csepelen az 1930-as években egy sor utcának határon túli földrajzi neveket adtak, így született meg a Szilas utca elnevezés is 1937-ben. Ennek semmi köze nincs a Kerepesen eredő Szilas-patakhoz, egy Alsó-Csallóközi, korábban Komárom vármegyéhez tartozó Szilas község nevét örökítették meg így. Ezt az egyébként keskeny, nem túl jelentős közterületet azonban az előterjesztés szerint nemcsak a helyiek nevezték Szilas útnak, hanem nemrég a fővárosi önkormányzatnál észrevette valaki, hogy egy elírás következtében a lakcímbejelentések is Szilas útra történtek, nem pedig a Szilas utcába. Ezért - hogy a körülbelül száz ott lakónak ne kelljen új lakcímkártyát igényelni - utánaigazítják az utca nevét a hétköznapi gyakorlathoz, és 80 év után megváltoztatják az utótagot utcáról útra.

Újpesten is egy technikai változtatást hajtottak végre: a IV. kerületben az Ugró Gyuláról elnevezett közterület sorként, míg a fővárosban - így az utcanévlexikonban is - utcaként volt nyilvántartva. Ezt az újpestiek javaslatára most a főváros is Ugró Gyula sorként fogja jegyezni. A névváltoztatás - vagyis a helyes név használata - azért is indokolt, mert az utcának (pardon: sornak) csak az egyik oldala van beépítve. Egyébként az újpestiek még 2011-ben összegyűjtötték az összes olyan utcanevüket, amit eltérően használnak helyben és tartanak nyilván a fővárosban, akkor 18 eltérést észleltek. Utána fogok nézni mi történt a többi 17-tel, mert a Fővárosi Közgyűlés most csak egy elnevezést tett helyre.

Fejtés a szuhakállói szénbányában - a hősöket mára elfeledték az utcanév ellenére is (forrás: Szuhakálló honlapja)

Talán sokan emlékeznek rá (én igen), 2010-ben egy autósüldözés során a Keleti pályaudvarnál halálra gázolták Radovics Dusán rendőr hadnagyot. A rendőrtisztet, aki a XIV. kerületi kapitányság állományába tartozott, hősi halottá nyilvánították. A tiszt egyik bajtársa, egy zuglói körzeti megbízott még 2016 tavaszán javasolta, hogy a rendőrség épületével szembeni kis utcácskát, amit Népstadion köznek hívtak (bár sokan Stefánia közként ismerték, és némely térképen is ekként volt feltüntetve), nevezzék át Radovics Dusán közre.

Most kellemetlen helyzetben vagyok, mert ha szóbahozom, akkor egy szívtelen és érzéketlen dög vagyok, ha szó nélkül hagyom, akkor egy szerintem nem helyénvaló tendenciának kaput nyitó döntést támogatok. Arról van szó, hogy számos ember vált hőssé, hősi halottá a munkája során, mégsem keresztelnek el mindenkiről utcát. Sok postás volt, akit megöltek a rájuk bízott pénzért, sok tűzoltó volt már, akik kárelhárítás során hunytak el, építőmunkások, akik meghaltak az építés során, mentődolgozók, akik mentés közben - például 1956-ban - szenvedtek halálos sérülést, bányamentők, barlangi mentők és még bizonyára sokáig lehetne sorolni azokat a hősöket, akik munkájuk során életüket áldozták másokért. Mégsincs mindegyikükről utca elnevezve. A - kifejezés legnemesebb értelmében - hétköznapi hősök tragédiája még akkor is egyéni tragédia, ha hősiességükkel több embert mentenek meg, ha életüket minden kétséget kizáróan a közösségért áldozták fel.

1952 karácsonya előtti napokban Szuhakállón történt egy bányaszerencsétlenség. Víz tört a járatokba, és elzárta a kijáratot, 17 bányász rekedt a mélyben. Ráadásul a szomszédban mérgesgáz tört fel, a víz pedig összezárta bennrekedt bányászokat a szénsavgázzal. A mentésükre küldött bányamentők közül a 28 éves Hám Kálmán védőkészüléke megrongálódott, és emiatt életét vesztette. Hét nap után az elzárt bányászok kiszabadultak. A történtekről film is készült Fábri Zoltán rendezésében. Hám Kálmánról Dorogon lakótelepet, munkásszállót és Budapest IV. kerületében utcát neveztek el. 1973-ban kiadtak egy könyvet az utcák névadóiról, ám ekkor már nem tudták (legalábbis Budapesten), hogy ki az a Hám Kálmán. 1991-ben pedig a fővárosi utcanév is megszűnt, ma Julianus barát utcának hívják a közterületet. Az emlékőrzést nem az utcanév érte el, hanem a sajtó, és a helyiek emlékezete.

Károly Róbert aranyforintja a korszak egyik legerősebb valutája volt. a Forint utcanevek elsősorban erre utalnak, nem a mai fizetőeszközre (forrás: Numizmatics Hungary - Károly Róbert aranyforint)

Ezeken kívül néhány már meglévő utcát egészítettek ki eddig névtelen útszakasz hozzácsatolásával, illetve néhány, eddig csak helyrajzi számot viselő közterület kapott nevet. Így lett a IV. kerületben Bezerédj köz és Zsitva utca, a XXII. kerületben Tétényliget utca, Ipartelepi utca, Forintos köz és Dézsma köz.

2016 októberében Deutsch Tamás, az MTK elnökeként kezdeményezte, hogy Brüll Alfréd, a sportegyesület "minden idők egyik legmeghatrározóbb magyarországi klubelnöke" utcanevet kapjon a pálya előtt húzódó Törökbecse utca helyett. A főváros végül úgy döntött, hogy a Sport utca és a Salgótarjáni út közti szakaszt kereszteli át Brüll Alfréd utcára. Az 1929 óta Törökbecsének hívott utca Sport utca és Ciprus utca közti közti szakasza megőrzi eredeti nevét.