Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Az 1930-as évek utanévügyei képekben

2018. február 17. - Rátonyi G. Tamás

Volt egy számomra ikonikus kép, amit egy régi Képes Pesti Hírlapból szkenneltem be, és használtam a blog Facebook oldalán. Aztán a napokban kaptam néhány hasonló témájú fotót a Képes Pesti Hírlap facebook-oldal szerkesztőjétől, amikből egy egész blogbejegyzésre való összegyűlt. Nézegessétek a '30-as évek átnevezéseit és utcanévtábláit!

Néhány szót a forrásként használt Képes Pesti Hírlapról: a lap a Légrády testvérek (Károly és Ottó) által alapított kiadóvállalathoz tartozó napilap, a Pesti Hírlap hétvégi mellékleteként jelent meg 1928 és 1944 között. A melléklet neve 1940-ben Képes Vasárnapra változott, s akárcsak az "anyalapot" - a Pesti Hírlapot - 1944-ig adták ki. A kezdetben mérsékelten konzervatív, később a liberális értelmiség által is elfogadható Pesti Hírlap a Horthy-rendszer egyik támogatója lett, utóbb a nyilaskormánnyal is együtt tudott működni (a lap történetéről az Arcanum oldalán hosszabban is olvashattok).

kepes_pesti_hirlap_cimlap.jpg
A Képes Pesti Hírlap 1928-as első számának címlapja (Arcanum)

A képeslap valóban csak képeket közölt, a szöveg gyakorlatilag a képaláírásokra koncentrálódott. Amolyan társasági lap volt, és mint a Horthy-rendszerrel szimpatizáló hírlap, Horthy Miklós és családja szinte valamennyi protokolláris és társasági megjelenéséről közölt képeket. Egyebekben sok hazai és külföldi katasztrófa képanyaga megjelent, ahogy érdekesebb események, esetek fotói is. A Képes Pesti Hírlap amolyan ismeretterjesztő-népművelő és bulvár képeslap volt. A lenti képeket a lap "nosztalgia" Képes Pesti Hírlap Facebook-oldal szerkesztője válogatta.

19310422_05_varoshaz_utca_kph.jpg
"Rejtélyes budapesti utcasarok, amelyen négy utcatábla van. Vajon miért?" - megjelent: Képes Pesti Hírlap, 1931. április 22. (innen)

A képaláírásban olvasható kérdésre maga a lap sem ad választ... Egyes tippek szerint a táblagyáros-kartell miatt történhetett ez a skandalum, mindenesetre nekünk jó, hogy így alakult, mert van képi illusztrációja a régi utcanévtáblatípusoknak, írásmódoknak. Korábban olvashattátok, hogy az utcza szót 1922-től javasolta az akadémia utcának írni, tehát az 1931-ben készült képre nézve rögtön látjuk, hogy a legnagyobb (felülről a második, nekem márványtáblának tűnő) utcanévtábla a legfrissebb, az 1922 után kerülhetett a falra, a többi 1922 előtti.

Azt is észrevehetjük, hogy a kerület száma ekkor még IV. volt - 1950-ig a Belváros volt a IV., a Lipótváros pedig az V. kerület, Nagy-Budapest létrehozásakor lett V. kerület a Belváros-Lipótváros, s kapta meg Újpest a római IV-est. A legalsó, ma is használt utcanévtábla típus pedig más sorrendben közli az adatokat, mint manapság: elöl szerepel a városrész megnevezése, utána következik a kerületszám, ami ma pont fordítva van (lásd az utcanévtáblákról írt bejegyzést).

És még egy érdekesség: bár ez a fotó és a megválaszolatlan kérdés 1931-ben jelent meg a Képes Pesti Hírlapban, a jelenség jóval régebbi: a közgyűlés egy 1926 februári ülésén a túl magasra helyezett utcanévtáblák ellen emeltek szót, melyeket a gyalogos nem láthat. Ennek kapcsán jegyezte meg epésen Joanovich Pál, hogy bizonyára ezért (ti. a jobb láthatóság érdekében) van a városháza sarkán három utcanévtábla. Ebből két dolgot is megtudunk: az egyik, hogy a márványtáblát 1926 után, de 1931 előtt helyezték ki, hiszen '31-ben már négy tábla volt ott, és hogy a Képes Pesti Hírlap fényképe a városháza épületét (ma: Főpolgármesteri Hivatal) ábrázolja, méghozzá a Kamermayer Károly tér (Gerlóczy utca) sarkán.

19340628_13_balzac_legrady_korall_kph.jpg
"A Közmunkatanács a Koráll utcát a Pesti Hírlap alapítója születésének századik évfordulója alkalmából Légrády Károly utcának nevezte el." - megjelent: Képes Pesti Hírlap, 1934. június 28. (innen)

A fenti utca a mai XIII. kerületben, Újlipótvárosban található, mai neve: Balzac utca. Első nevét Újlipótváros kiépülésekor kapta: Korall utcának hívták. Rejtély, hogy miért épp korall... Jóval később Kőbányán is lett egy Korall utca, ott a névadás hátteréül említik, hogy a kőbányai lajta- és szarmata mészkövekben található 230 fajta tengeri állatmaradvány emlékére született az utcanév, de az újlipótvárosi utca első nevének eredetéről nincs információnk.

A polgármester 1934. július 6-án fogadta el a Fővárosi Közmunkák Tanácsának június 27-i határozatát arról, hogy a Korall utcát az 1903-ban elhunyt Légrády Károlyról, a Pesti Hírlap alapítójáról nevezzék el. Erről természetesen a Képes Pesti Hírlapnak is be kellett számolnia. Az FKT határozata után egy nappal már le is cserélték az utcanévtáblákat. Ezt a nevet viselte a közterület 1950-ig, amikor az 1850-ben elhunyt francia író halálának századik évfordulóján Balzac utcára keresztelték, és így hívják a mai napig.

19360507_12_mackensen_kph.jpg
"Útjelző tábla szentelése a Zugligetben" - megjelent: Képes Pesti Hírlap, 1936. május 7. (innen)

A képen látható "II. Mackensen út Kútvölgy" utcanévtábla ma már így néz ki: XII. Alsó Svábhegyi út, Kútvölgy (vagy Felső Svábhegyi út, mert 1993-ban kettéválasztották az utcát). Hans Georg von Mackensen (1883-1947) - az akkori magyarosítási szokásoknak megfelelően számos helyen csak egyszerűen Mackensen György - 1933-37-ig volt Németország budapesti nagykövete (utána külügyi államtitkár, majd 1943-ig Németország római nagykövete). Az ő apja, August von Mackensen (1849-1945) volt az a német tábornok, akinek a vezetésével az I. világháborúban Bukarestet is elfoglalták a központi hatalmak seregei. Angolos-skandináv hangzású nevük ellenére mindketten igen aktívan részt vettek a nácizmus németországi kiépítésében - August hívő protestáns porosz arisztokrataként kevésbé, Hans Georg SS-tagként, dipomataként 1943-ig erőteljesebben.

Az utca az apáról, August von Mackensenről lett elnevezve, de a fia szorgalmazta, hogy legyen utcanév Bukarest megszállójának - ami a Trianon utáni sokk revizionista időszakában nagy tetszést aratott. Az új utca jelentős része korábban névtelen volt, egy kis szakaszát akkor már Galgóczy utcának hívták (a Galgóczy többi szakaszának neve változatlan maradt). Az elnevezést 1936 április 6-án hagyta jóvá a főváros polgármestere, s 1945-ig viselte ezt a nevet, amikor Józsa Béla székely újságíró-szerkesztő, faszobrászról (nem mellesleg: munkásmozgalmi harcosról) nevezték el az utcát, ami 1993-ig viselte a művész nevét (Józsa Béla köz ma is létező utcanév Kútvölgyön). A képen látható megszentelést - ami elég különös, lévén a névadó protestáns volt - dr. Huszár Elemér zugligeti lelkész végezte 1936. május 4-én. A helyszínre csak tippem van: a mai Kútvölgyi út és Alsó Svábhegyi út kereszteződésénél lehetett, ahol akkoriban Kútvölgyi út 18. szám alatti Pacsirta vendéglő volt.

1937_08_utcanevtabla_csere_kph.jpg
Két érdekes utca-névcsere Budapesten. Rákosi Jenő és Rothermere lord a revízió nagy harcosai neveit örökítik meg az új névtáblák. - megjelent: Képes Pesti Hírlap, 1937

A baloldali képen látható "FLÓ" kezdetű utcanév a Flór (Ferenc) utca volt Józsefvárosban, ezt változtatták meg Rákosi Jenő utcára. Amilyen pici utcácskáról van szó a mai Corvin Áruház és a Szent Rókus Kórház között, annyira sok neve volt: először Kis Kórház utcának hívták (Kleine Spital Gasse), majd 1874-ben Flór Ferenc orvosról kapta a nevét, aki a Rókus kórház és Pest városának is főorvosa volt (ma a XVIII. kerületben egy utca, és Kistarcsán a kórház viseli a nevét). 1936-ban Rákosi Jenő újságíró, drámaíró, akadémikus lett a névadó, de a revizionista közéleti személyiség neve nem maradhatott az utcanévtáblákon, 1951-ben Márkus Emília utca lett a neve. A szomszédos Nemzeti Színház művésznője 65 évig játszott a teátrumban, 1949-ben hunyt el. Első házasságkötését követően egyébként egy férje vezetéknevére emlékeztető P betűt biggyesztett a neve elé, ekkortól P. Márkus Emília lett a neve, de ezt az utcanévtábla már nem rögzítette. Szerencséjére második férjének is P-vel kezdődött a neve, így nem kellett nevet változtatnia :) Részletek például a Wikipédiában.

A jobb oldali képen épp a lipótvárosi Balaton utca névtábláját távolítják el, és az angol Rothermere lord nevét viselő táblát helyezik el, de az utca később visszakapta a magyar tenger nevét, ma is így hívják. Egyébként az utcában 1937-ben még egy emléktáblát is elhelyeztek a magyar revíziós igényeket támogató angol nemes tiszteletére, a Köztérképen olvasható ennek története. Maga az utcácska egyébként 1872-ben lett Balaton, 1936-ban Rothermere, 1945-ben ismét Balaton, 1948-49-ig Moszkva(!), majd ismét Balaton, hogy aztán 1969-ben Pálffy György nevét kapja, amit 1991-ig viselt, hogy aztán immár negyedszerre is visszakapja eredeti nevét, és legyen mindmáig Balaton utca.

Még megjegyzem, hogy az ilyen és hasonló képek, melyeken egy munkás áll egy létra tetején, és egyszerre látszik a régi és az új utcanévtábla, mind beállított fotó. Nem életszerű, hogy egy létra tetején billegve egyik kezükkel az új táblát szerelik (ami egyébként is kétkezes munka), miközben a másik kezükben a művelet alatt végig a régi táblát tartják, vagyis a képeken az új tábla felszerelése után, a hírlapi fotós instrukcióinak megfelelő pozícióban állva várták, hogy az exponálás megtörténjen.

 

Köszönöm a segítséget a Képes Pesti Hírlap FB-oldal szerkesztőjének! A háttérinformációk felderítésében a Hungaricana és az Arcanum adatbázisa volt segítségemre.

A bejegyzés trackback címe:

https://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr1413676426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása