Nemrég jelent meg egy fotóválogatás a 24.hu-n, melynek szerzője a bevezetőben 60 esztendősre saccolta a Blaha Lujza teret. Utánanéztem, az utcanévlexikon szerint 1918-ban született az elnevezés, valójában azonban 1920-ban döntöttek a névadásról. Azaz a tér elnevezése nem 60, de nem is 98, hanem "csak" 96 éves.
Amikor egy tér (út, vagy utca stb.) nevének történetét írjuk, nem tekinthetünk el magának a közterület kialakulásának a taglalásától. A mai Blaha helyén egyáltalán nem volt tér korábban, az itt végigfutó Kerepesi (ma: Rákóczi) utat csak keresztutcák szabdalták, egyedül a Bodzafa (ma: Somogyi Béla) és a Sertéskereskedő (Ma: Népszínház) utcák találkozásánál volt egy névtelen apró térforma. De az utcakép sem nagyon emlékeztetett a maira, hiszen a bérházak sokasága csak a XIX. század második felében épült fel. Nem véletlen, hiszen ez a környék még igencsak külvárosnak számított.
A Népszínház és környezete 1877-ben. Előtérben a Kerepesi (ma: Rákóczi) út, a színház körül pedig apró, földszintes házak. A József körút még sehol nem látható. (forrás: OSZK Képtár / ismeretlen fényképész)
A Népszínház felépítésére volt szükség ahhoz, hogy maga a tér létrejöjjön, ám a fejlődés itt kicsit meglassulva következett be: 1875 októberében megnyílt a Népszínház - amiből majd 1908-ban lesz Nemzeti Színház -, de akkor még a körút kiépítettsége messze nem volt a ma ismert mértékű. Mint a fenti kép is tanúsítja: a Népszínház mellett még apró, földszintes házak álldogáltak, igaz, a közterületek szerkezete már hellyel-közzel kiadta a későbbi tér formáját. A József körút menti bérházakat az 1890-es években építették, akkoriban alakulhatott ki ténylegesen is a tér. Ennek azonban nem volt még neve, pontosabban: a színház átadását követően a tér egyik oldalán húzódó utcaszakaszt a nem túl előkelő Sertéskereskedő helyett Népszínház utcának keresztelték át. A Népszínház utca 1. szám lehetett a mai Corvin Áruház telkén, a 2-es számot maga a színházépület viselhette. Ekkor - tehát az 1890-es évekre - a tér ugyan kialakult, de nevet még nem viselt.
Ugorjunk 1918-ra, ekkor már tíz éve Nemzeti Színházként működik az eredetileg Népszínháznak szánt épület. 1918. december 5-én - tehát a Károlyi Mihály vezette kormány alatt - a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) Polónyi Géza elnök javaslatára számos közterület átnevezéséről döntött, így többek között a Népszínház utcát is átkeresztelték Blaha Lujza utcává. Ez azonban még mindig nem a tér, de sok helyen felbukkan az 1918-as dátum a tér névadása kapcsán - helytelenül. Az FKT döntéseit a közgyűlésnek - akkor: Budapest főváros törvényhatósági bizottságának - kellett helybenhagynia, ám a gyorsan változó politikai helyzetben erre végül nem került sor. A tanács 1918-ban már nem ült össze, 1919 márciusáig is csak háromszor, de utcaelnevezések nem kerültek terítékre.
A Nagykörút kiépítésének tájékoztató tervrajza egy 1873 körüli FKT-térképen - a hevenyészett kék vonal jelzi a körutat (forrás: Hungaricana / Budapest Főváros Levéltára)
1919 októberében az FKT ismét foglalkozott a kérdéssel, és némi zavart okozva a Gizella - mai Vörösmarty - teret javasolta elnevezni Blaha Lujzáról. Bár van olyan sajtóorgánum, amelyik még az utcatáblák elhelyezéséről is hírt adott, ez azonban aligha történhetett meg, hiszen a fővárosi törvényhatóság jóváhagyása még mindig hiányzott. A Fővárosi Közlöny 1920. január 23-i számában látott napvilágot az FKT másfél évvel azelőtti rendeletének önrevíziójáról szóló közlemény, mely szerint a Népszínház utca nevét meghagyják, de az utca József körúton túlnyúló részét Blaha Lujza térnek nevezik el. Még arról is rendelkeztek, hogy az utca számozását ez a változás nem érinti, vagyis a Népszínház utca első házszáma a József körúton túl a 4-es és a 7-es maradjon - ez a mai napig így is van, ebben az utcában nincs 1-es szám...
Névadó ünnepséget ugyan nem rendeztek, de az utcanévtáblák 1920. március 10. utáni kihelyezését a színház dolgozói és a sajtó is nagy érdeklődéssel figyelte. Blaha - aki ebben az évben töltötte be a 70. évét - ekkor már nem volt aktív tagja a színháznak, mégis felkeresték kollégák és újságírók egyaránt. A színésznő igen közel, az EMKE épületében lakott (VII. Erzsébet körút 2.), akár rá is láthatott az új utcanévtáblákra. Örömmel és meghatottan fogadta a hírt, s megjegyezte, hogy már két évvel ezelőtt is hallotta, hogy róla utcát akarnak elnevezni, ám a politikai változások szelében el is feledkezett erről. Őszintén szólva a nem túl jó anyagi helyzetben lévő agg színésznőnek valószínűleg többet jelentett a főváros által ugyanebben az évben megszavazott életjáradék, mint az utcanév, de tudott örülni ennek is.
A Blaha Lujza tér a névadás évében, vagyis 1920-ban. Jobb oldalon a kerek cégérű épület az Apolló filmszínház - ennek a helyén épült fel 1926-ban a Corvin Áruház (forrás: Új Idők folyóirat)
Egyesek szerint az elnevezést a művésznő névnapjára időzítették. Ebben nehéz igazságot tenni, mivel március 5. és 15. Lujza nap, sőt, a művésznő eredeti, születéskori keresztneve a Ludovika is március 15-re esik. A táblák kihelyezéséről március 11-én és 12-én egyaránt beszámoltak a lapok, valamikor azt megelőzően történhetett tehát az aktus, tehát közel a névnaphoz, de pont nem akkor. Magát a teret tehát a Népszínház utca eleje és a színházépület által elfoglalt telek alkotta oly módon, hogy sem a Népszínház utca, sem a Rákóczi út házszámai nem változtak. A színházépület 1965-ben történt lebontását követően egy üres telek maradt a helyszínen, ami már inkább kielégítette a térformára vonatkozó elképzeléseket, ráadásul fontos közlekedési csomópontként és metróállomásként egyaránt elterjedt a név.
