Azt állítani, hogy Budapest közterületnevei tele lennének mesehősökről és mesékben felbukkanó kifejezésekkel - túlzás. De azért van belőlük egy pár, próbáltam összegyűjteni ezeket. Minden kiegészítést köszönettel veszek!

Nézzük először a téma szempontjából alapvetésnek tekinthető utcaneveket: Mese utca és Mese köz a XII. kerület Virányos városrészében található, ahogy a Varázs és a Monda utca is. A városrésznek van egy helyes kis utcanévlexikona, abban azonban egyik utcanév magyarázata sem szerepel. Rexa Dezső levéltárban őrzött utcanévnyilvántartásában egyedül a Mese utca szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy "a szomszédság révén nevezte el a közmunkatanács 1934-ben". A környék nagy telektulajdonosa, akinek a telkét felosztották, majd az így keletkezett parcellák közt vezető utcákat nevezték el meséről mondáról és varázsról, Rupp Zsigmond közjegyző volt (Rupp Jakab levéltáros fia). A Mese köz 1936 és 1951 között róla volt elnevezve - vagyis Rupp Zsigmond utca - volt, csak 1951-ben lett belőle Mese köz. Ruppnak közjegyzőként azonban semmi köze volt a mesékhez.

A XII. Napos út és környéke egy 1906-ban kiadott turistatérképen, középen a Rupp ny(araló). Később ezt a telket parcellázták tovább és alakult ki a ma ismert utcahálózat a Mese és Varázs utcákkal (forrás: Budapest Főváros Levéltára, térképtár, 3497)

A legrégebbi környékbeli utca a Napos út, amit még 1899-ben neveztek el. Hogy ezt a bizonyos "szomszédságot" erre az útra értették, vagy másra, nem derült ki. Mindenesetre a XX. század második felében itt olyan dolgok történtek, amiknek semmi közük nincs a mesevilághoz. 1945-ben a Varázs utca összes ingatlanát a szovjetek vették birtokukba, így azokat a lakókat, akik addig az ostrom miatt még nem menekültek el, ekkor kilakoltatták. Az utca épületeit a szovjet hadsereg és titkosszolgálat emberei foglalták el, számos kihallgatás zajlott itt, és többek közt a Rajk-pert is itt készítették elő. Később békésebb célra használták, magas rangú párt- és állami vezetők laktak itt, mások mellett Grósz Károly és Biszku Béla is. Ma nyugodtabb élet zajlik a környéken, az egyik lakó például sokat kertészkedik nagy telkén.

A Futrinka utca bábfilm felvételén (forrás: Rádió és Televízió Újság/Fortepan)

A Futrinka utca szintén a XII. kerületben, Magasút városrészben található. Maga a futrinka egy bogárcsaládnak a neve, ám a Futrinka utca elnevezés egy Bálint Ágnes forgatókönyvéből született, 1962 és 1967 között készült népszerű bábfilm címében is szerepelt. A Mi újság a Futrinka utcában? c. sorozat szereplőinek a neve talán sokaknak ma is ismerős lesz: Böbe baba, Cicamica, Morzsi kutya. A bábfilm annyira népszerű volt, hogy - az utcanévlexikon szerint - 1963-ban ez adta az ötletet a budai utca nevének megválasztásához is. Vagyis ez a Futrinka utca valóban a bábfilmes Futrinka utca. Kiegészítő információ, hogy '63-ban közel tucatnyi, addig névtelen utca elnevezéséről döntöttek, s ezekből csak egynek lett köze a mesefilmhez, a többi egyszerű növénynév lett (Szalmavirág, Kikerics, Tearózsa stb). Böbe baba, Cicamica és Morzsi kutya emlékét szerencsére nem őrzi közterület - annak ellenére sem, hogy Cica utca Cinkotán, Morzsa utca Rákospalotán található, mindkettő 1954-es kreálmány.

Soroksáron, a XXIII. kerületben található Micimackó utca. Az utcanévlexikon szerint egy közeli iskola ihlette az 1991-ben történt névadást, ám magát a sulit nem Karinthyról vagy Milnéről nevezték el, hanem Török Flórisról. Nem derül ki tehát, hogy miért épp A. A. Milne klasszikusa jutott eszébe az illetékesnek. A közterület egyébként a Szentlőrinci úti lakótelepen van, ahol kezdetben csak betűkkel jelölték az utcákat, a későbbi Micimackó utca történetesen M jelű utca volt. Végső soron szerencse, hogy az M-ről Micimackó jutott eszébe az illetékesnek, nem pedig Malacka.

 A Török Flóris Általános Iskola, ami - illetve a gyerekek  jelenléte - ihlette a közeli Micimackó utca nevét (kép: Iskolafórum)

Milne klasszikus könyvéhez kapcsolódóan több utcanevet nem találtam annak ellenére sem, hogy a XVI. kerületben van a Róbert utca és a Gida utca is, de nyilvánvalóan nem a mese főszereplőjének nevét osztották ketté, csupán véletlen egybeesésről van szó. Van viszont Százholdas pagony park a XIV. kerületben, ez azonban nem közterület, hanem egy játszótér neve, ahogy a Micimackó park is egy VIII. Horváth Mihály téri játszótér. Persze van még az I. és a XXI. kerületekben a Tigris utca, de ezek sem a könyvben szereplő hebrencs állatról kapták a nevüket.

Folytatva a mesehősök sorát, a Hófehérke utca a XVI. kerületben, Sashalmon van. 1974-ben született az utcanév, a Buza-Mészáros-Ráday utcanévlexikon szerint az utcában lévő óvoda létesítése adta az ötletet, hogy a mesefigura nevét válasszák utcanévként. Mai keresgélésem során nem találtam óvodát a Hófehérke utcában, de 1974-ben bizonyosan volt, mert az utcanév választásának indoklásában szerepel azzal együtt, hogy a létesült óvoda miatt hangulatában alkalmasnak látszik a mesealak felhasználása utcanévként. Piroska utca 1910 óta van az I. kerületben, az 1930-as évek óta pedig Csillaghegyen, a III. kerületben is. Sajnos egyik esetében sem jutottam a névadás körülményeinek nyomára. Ellenben a budatétényi 1920 előtt elnevezett Piroska köz (korábban utca) egy, az utcában lakó polgárlány Voinovich Piroska nevét örökítette meg. A Voinovich-ház ma is megtalálható az utcában. Farkas utca már nincs Budapesten (leszámítva persze a Farkas vezetéknevűekről elnevezett utcákat), de van Toportyán utca a XXI. kerület Királyerdő városrészében. 1937-ben Farkas utcaként indult, 1961-ben Toportyán utcára keresztelték - az indoklás szerint azért, mert a kerületben már van Farkas László utca is.

Mackó úrfi és róka koma szobra az I. Európa parkban. Utcaneve ugyan nincs - mint a kép alatti bekezdésből kiderül -, de szobra van Sebők Zsigmond mesefigurájának. Maugsch Gyula alkotása 1936-ban készült, 1970-ben helyezték a jelenlegi helyére (a kép forrása: Köztérkép - Neszták Béla)

Mackó utca is van, a XV. kerületben, Rákospalotán. No nem Mici-, hanem általános, akár Sebők Zsigmond régi mesesorozatára, Mackó úrfira - későbbi nevén Dörmögő Dömötörre - is érthetnénk. De nem így van, az utcát 1928-ban Medveczky Györgyről, a település korábbi első jegyzőjéről nevezték el. A II. világháború utáni megváltozott politikai környezetben azonban a régi rend kiszolgálói már nem voltak szalonképesek, így 1953-ben - számos más utcával együtt - ezt a közterületet is átkeresztelték. Bizonyára a szakmányban történő átnevezés közepette nem jutott eszébe az illetékesnek jobb, mint Medveczkyről Mackóra nevezni az utcácskát.

És még messze a vége! Király, királynő, királyfi és királylány gyakran felbukkan mesékben, közterületnévként azonban csak Király utca létezik - de abból több is van. Érdekes, hogy szinte mindegyik Király utca másról kapta a nevét. A IV. kerületben Újpesten Király Antal, a település első tanítójának nevét örökítették meg utcanévként. A VI. és VII. kerületek határutcájaként ismert utca névadója az "Angyalhoz" címzett fogadó volt, ami az 1730-as években állt az utcában. Más forrás szerint már akkor "Angol királyhoz" címezték a fogadót, mindenesetre németül az Englische (angol) és az Engelische (angyal) épp eléggé félreolvasható ahhoz, hogy félre is olvassák. Bármi is volt a fogadó eredeti neve, végül az "Angol király" név terjedt el, hogy aztán 1820-ban Három király utca (Drei König gasse) legyen a közterület neve. 1874-ben véglegesedett a számnév nélküli magyar változat, s lett (néhány évtizedes Majakovszkij utcai kitérő után) Király utca, ahogy ma is ismerjük.

A Király Színház 1903 és 1936 között működött a Király utca 71-ben. Az utcák nevei néha elképesztő karriert futottak be atekintetben, hogy mi minden örökítette tovább ezeket. Előfordult, hogy az utca neve már rég megváltozott, amikor intézmények még mindig viselték. (A Király Színházról egy remek sorozatot olvashattok a Fölöttem a felhő blogon. Fotó: Szecessziósmagazin)

Fiúkat érdeklő mesék szereplői közül a Kalóz út a XII. kerületben, Széchenyihegy városrészben található. 1886-os elnevezés, melynek okára nem bukkantam. Kincs utca 1942 óta Kelenföldön, Kincses utca pedig 1992 óta a III. kerületi Csillaghegyen található. Az előbbi elnevezés körülményeiről nincs információm, a csillaghegyi utcácska névadója a már többször idézett lexikon szerint az Ung és a Kis-Küküllő vármegyékben egyaránt megtalálható azonos nevű községek valamelyike lehetett.

Az Arany utca, vagy inkább utcák leggyakrabban Arany János nevét őrzik. Ami "kincset érő" utcanévnek tűnik, az az Aranyforint utca 1995 óta a XXII. kerületi Nagytétényben, ami a tényleg jelentős aranytartalmú, Károly Róbert által veretett első forint elnevezésű pénzérméink nevét örökíti meg. Az Aranyhal utca az I. Vízivárosban található, 1953-ban született ismeretlen okból, pontosabban, hogy az előtte Szent Anna utca nevet viselő közterületből eltűnhessen a klerikális utalás. Ezüst utca a XVII. kerületi Rákoscsaba-Újtelep városrészben található 1954 óta - korábban Madách utcának hívták, az átkeresztelés okát sajnos szintén nem tudom.

A VIII. Sárkány utca 2009-ben (forrás: Photoblog)

És a hősies küzdelmekben bővelkedő történetek szereplője a sárkány, vagyis a Sárkány utca. A józsefvárosi Sárkány utca (született 1867-ben, mint Drachen, majd 1874-ben lett Sárkány) az utcában működött azonos nevű vendéglőről kapta nevét. A XXII. budafoki Sárkány utcát (1930-as évek) azonban az utcanévlexikon szerint már a mesebeli állatról nevezték el.

Érdekes, hogy a legtöbb olyan utcanévről, amelyről mesékre asszociálhatunk, nem tudjuk, hogy pontosan miért úgy nevezték el akként, ahogy ma ismerjük. Még a világháború előtti, általában jobban dokumentált utcanevekről sem mindig derül ki honnan jött az ötlet. Biztos van még olyan utcanevünk, ami utalás mesefigurára, vagy mesére, ha tudjátok, kommentben írjátok meg.