Tulajdonképpen még 2011-2012-ben történt ez az utcaátnevezés, de egyfelől az előzmények akkoriban nem kaptak különösebb publicitást, másfelől én a mai napig nem tértem napirendre az ügy fölött - ha úgy tetszik, még mindig piszkálja a csőröm. Arról van szó, hogy a XV. kerületben a Dembinszky utcát 2012-ben átkeresztelték Wysockira úgy, hogy a helyi képviselők a legkevésbé sem támogatták ezt, azonban Tarlós István kegyeit és jóindulatát kereső gesztusként kényszerűségből mégis beleegyeztek, Tarlós ezt utóbb úgy interpretálta, hogy maga a képviselőtestület javasolta a névváltoztatást.

Rákospalotán volt egy utca, amit Dembinszkyről neveztek el még az 1910-es években. Maga az utca valamikor a XIX. század végén, Rákospalota Újfalu nevű városrészének rohamos fejlődésekor épült ki. Az ott működő Dozzi szalámigyár - a későbbi bőrgyár - épületét például 1908-10 körül húzták fel ott. Nevet az utcanévlexikon szerint csak 1922-ben, ám korabeli telefonkönyek szerint már 1912-ben kapott. Azon kevés palotai utcák egyike, amelyik megúszta az átkeresztelési hullámokat az '50-es években és a rendszerváltáskor is, de nem úszta meg Tarlós István főpolgármesterségét. Tulajdonképpen névadása 100. évfordulóján vették el születéskori elnevezését.

A rákospalotai Dembinszky utca talán az 1920-as évekből. Az utca bal oldalán leghátul a Dozzi szalámigyár, a víztorony pedig az Istvántelki Főműhelyhez tartozik (Varga István gyűjtéséből)

Dembinszky utcából Budapesten három van, azaz csak volt: a legismertebb bizonyára a VII. kerületi Csikágóban. Van még egy a XVIII. kerületi Liptáktelepen és volt a ez harmadik, XV. kerületi (1954-ig a XVII. kerületi Rákoscsabán is volt egy hasonnevű közterület, amit akkor Öntöző utcára neveztek át). Dembinszkynek egyébként nincs kötődése Rákospalotához - ahogy bizonyára a VII., XVII. és a XVIII. kerületekhez sem -, országos hírneve, ismertsége, a szabadságharc iránti elkötelezettsége miatt tisztelték meg utcanévvel először 1899-ben a VII. kerületben, majd Rákoscsabán az 1900-as években, 1910 körül Rákospalotán és tíz évre rá a mai Liptáktelepen (XVIII.).

Dembinszky Henrik (lengyelül: Henryk Dembiński) lengyel születésű katonatiszt volt, részt vett az 1830-31-es lengyel szabadságharcban, 1849-ben Kossuth felkérésére vállalta el a honvédség vezetését, azonban ő nem a támadásai hanem a sikeres visszavonulásai okán lett híres - vagyis jól védekezett, de nem volt jó támadó katona. Végül aztán ellentmondásos manőverei miatt a szabadságharc hónapjaiban leváltották majd ismét kinevezték, később ő maga mondott le, utóbb pedig visszavonta a lemondását. Hadvezéri, hadseregparancsnoki működése máig vitatott. A szabadságharc bukása után Párizsba menekült és ott is hunyt el 1864-ben.

(forrás: Wikipédia)

Nem kétséges, hogy mindketten - Dembinszky és Wysocki - megérdemelnek utcanevet a fővárosban. Nézzük azonban, hogy mi történt ezzel az utcával!

A XV. kerületi Dembinszky utca nevének megváltoztatását a főváros kezdeményezte még 2011-ben. Egy helyi közgyűlési jegyzőkönyv szerint Tarlós lengyelbarátsága okán tett ígéretet kellett beváltani, így a főváros véleményt kért a kerülettől. Először három XV. kerületi önkormányzati bizottság vitatta meg az utca átnevezésének kérdését, mindhárom ellenezte (ebből kettő egyhangúan, tartózkodás nélkül). Mindhárom bizottság jegyzőkönyvei szerint az alábbi érvek hangzottak el: az utcában sok vállalkozás van bejegyezve, egy címváltozás átvezetése a cégbíróságon 50 ezer forint, továbbá sok a lakó is az utcában, nekik mind intézniük kell az utcanévváltozást a szolgáltatóknál, okmányokat cserélni stb. De elhangzott az is, hogy megszokott utcanévről van szó, és talán más közterületet kellene elnevezni Wysockiról (Wysocki érdemeit soha nem vitatta senki, a probléma az volt, hogy miért épp ezt az utcát akarják átkeresztelni).

Józef Wysocki, vagyis Wysocki József szintén lengyel származású honvédtábornok volt, Dembinszky leváltása után egy ideig az észak-magyarországi hadsereg parancsnokaként vezette a honvédseregeket. Őrnagyként lépett be a honvédséghez, majd helytállásáért és bátorságáért többször előléptették, honvédtábornokként menekült el Magyarországról, és ő volt a parancsnoka annak a csapatnak is, amely elkísérte törökországi emigrációba a szabadságharc katonai és politikai vezetőit. Ő is Párizsba került, és nagy nyomorban, segélyeken tengődve hunyt el ugyanabban az évben, mint Dembinszky. Budapesten eddig utcaneve nem volt, de szobra 1976 óta van.

(forrás: Wikipédia)

A kerületi közgyűlés már úgy ült le megvitatni a kérdést, hogy megvolt a három bizottsági nem szavazat. A képviselőtestületi ülésen egyértelműen érződött, hogy ez a javaslat el fog bukni, vagyis nem szavazzák meg az átnevezést. Az aljegyző jelezte, hogy a főváros részéről az az indoklás, hogy "nagyon sok ugyanilyen elnevezésű utca van a főváros más kerületeiben is". Ezzel szemben - mint írtam - mindössze két másik ugyanilyen nevű utca volt ekkor Budapesten. Egy képviselő felemlítette, hogy ha a Rákosi-rendszernek megfelelt a Dembinszky utca, akkor most nem érti miért van szükség az átkeresztelésre? A változtatást támogató oldal belement történelmi értékelésbe, miszerint Dembinszky hátráló, megalkuvó stratégiát követett, míg Wysocki épp ellenkezőleg, sikeres támadásai okán vált híressé - mintegy indokolva a névváltoztatás szükségességét.

A kerület akkori polgármestere világította meg a kényszerhelyzetet. Mint mondta: a kerületnek számos olyan törekvése van, amiben a főpolgármester jóindulatára nagyon nagy szükség van, javasolja, hogy fogadják el a javaslatot. Nem részletezte mi, vagy mik ezek a jóindulatra számot tartó törekvések, lehetséges, hogy akkoriban metróépítés folytatására vagy az újpalotai kulturális központ felépítésére gondolt (mint ismeretes a metróból már nem lesz semmi, és a lakótelepi kultúrpalota építése sem kezdődött el). Javasolta, hogy a határozatban emlékeztessék a fővárost, hogy 62 gazdasági társaság van bejegyezve az utcában, melyeknek jelentős, összességében többmilliós kiadást jelent az utcanév megváltoztatása, de magát az utcanévváltoztatást támogassák.

Mai (pontosabban 2013-as) kép az utcáról. Ez a buszmegálló egyébként szerepelt a 78-as körzet című '80-as évekbeli filmsorozatban is.

Ekkor az egyik, korábban támogatóan hozzáálló képviselő visszavonta az egyetértését, sőt érveket kezdett sorolni, hogy miért ne változtassák meg az utca nevét, melyben új elem volt - vagyis most először hangzott el -, hogy az utca az 1910-as évek óta őrzi a nevét. Kérte, hogy ha muszáj is támogatniuk a névváltoztatást, ezek az érvek is kerüljenek a határozatba. A polgármester óvatosabb megfogalmazásra intette a testületet, mint mondta: tudomásulvételről szóljon a határozat, és emlékeztetőül fűzzék hozzá, hogy sokaknak okoz hátrányt az elnevezés. 11 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el a határozatot, ami a tudomásulvétel mellett kéri a közgyűlést, hogy fontolja meg az átnevezést.

 A fővárosi közgyűlés egy "csomagban" tárgyalta kilenc fővárosi közterület át- vagy elnevezését. A vitában Tarlós egy képviselői tiltakozásra adott válaszában úgy állította be, mintha kivétel nélkül mindegyik a kerületek javaslata lett volna, holott erről a XV. kerület esetében szó sem volt. Az viszont kétségtelen, hogy miután a kerület a főpolgármester későbbi jóindulatára számítva nem egy határozott nemmel, hanem egy tartózkodó tudomásulvétellel foglalta össze álláspontját, kiegészítve egy "kérjük fontolják meg" kezdetű alig hallható sóhajjal, a közgyűlés végül 20 igen és 3 nem szavazattal az utcanévváltoztatást jóváhagyta. 2011. december 14-től a térképeken a rákospalotai Dembinszky helyett Wysocki szerepel utcanévként (egyébként a gyakorlatban néhány héttel később, már 2012-ben történt a névváltozás).

Mi a bosszantó az egészben? Az, hogy még ma is úgy működik egy utcanév megváltoztatása, hogy valahol, valaki rábök a térképre: ez kell nekem. Nincs társadalmi egyeztetés, párbeszéd, a történetben egyetlen muzeológus, helytörténész, vagy bármilyen más szakember, vagy uram bocsá' egy ott lakó, vagy ott vállalkozó neve, véleménye nem bukkan fel. Az ott lakókat, és azt a 62 vállalkozást (melyek egy része egyszemélyes kis cég), a kutya nem kérdezte meg. Majd ez a szerencsétlen utcanév politikai alkuk tárgyává lesz úgy, hogy a beáldozásáért tett engedmények, "a főpolgármester jóindulata" még csak nem is körvonalazódik. Majd a végjátékban az egész történetet úgy állítják be, mintha az "áldozatok", vagyis a XV. kerületiek kérték volna az átnevezést. Hát a történelmi hitelesség kedvéért jelzem: nem így volt.

Források:

• A XV. kerületi Közoktatási, közművelődési, egészségügyi és sport bizottság 2011. XI. 16-i ülése (4. oldaltól)
• A XV. kerületi Pénzügyi és jogi bizottság 2011. XI. 16-i ülése (8. oldaltól)
• A XV. kerületi településfejlesztési (stb.) bizottság 2011. XI. 14-i ülése (6. oldaltól)
• A XV. kerületi önkormányzat képviselőtestületének ülése 2011. XI. 16-án (33. oldal)
• A fővárosi közgyűlés ülésének jegyzőkönyvrészlete csak a kérdéses utcaelnevezésekkel kapcsolatos hozzászólásokkal 2011. XII. 14-én

A Dembinszky-Wysocki utcákkal foglalkozott a zseniális nyest.hu is!