Augusztusban jelent meg A magyar helyesírás szabályai című kiadvány tizenkettedik kiadása, vagyis 1984 - a 11. kiadás - óta most először változtak a helyesírási szabályok. A kiadvány szerint a változások szeptember 1-től lépnek életbe, de 2016 őszének első napjáig még lehet használni a régi írásmódot is.  Az újdonságok csak kismértékben érintik a blog témáját: az utca- és városrészneveket, helyesírásukat. Lássuk mik a változások!

A helyesírási szabálygyűjtemény nem törvénykönyv, voltaképpen összegzi és a szabályrendszerbe állítja a nyelvben bekövetkezett változásokat. Ha úgy tetszik, arra való, hogy iránymutatást adjon nyelvi tanácstalanság esetén. Ugyanakkor a közös kommunikációs szál - a magyar nyelv - használatakor mégiscsak könnyebben megértjük egymást, ha ugyanazon szabályok szerint használjuk a nyelvünket. Az utcanevek, földrajzi nevek és köznevek helyesírása többször is változott az idők folyamán, gondoljunk csak arra, hogy az utcát már nem cz-vel írjuk, az elő- és utótag közé már nem teszünk kötőjelet, mint ahogy ez szokásos volt valaha. Az utcanevek előtagjaiból is kimaradtak a cz-k, és számos más apróbb változás is megfigyelhető. A legújabb szabályváltozás három helyen érinti a földrajzi neveket.

Egy csúnya helyesírási hiba a XVII. kerületben: y helyett i-vel írták Kisfaludy Sándor nevét. Egyébként nemesi előnevével együtt valóban Kisfaludi Kisfaludy Sándornak írjuk a nevét, de az eredeti, 1920-as évekbeli utcanév is y-nal szerepelt. (forrás: Járókelő)

A leginkább ismert utótagok - vagyis a közterület neve után, annak jellegére utaló földrajzi köznevek - az út, utca, tér és a köz. Azt tudtad, hogy valójában 41-féle ilyen szócska használható Budapesten?

 A fővárosi önkormányzat 1992-ben pontosan meghatározta, hogy mely utótagok használhatók közterületek elnevezésében. Ekkor 41 különböző utótagot hagytak jóvá, zömüket eddig is használták, használtuk, de volt egy-kettő, ami eddig sosem fordult elő. Szerintem a közterületi elnevezések ezzel a sokféle utótaggal színesek, mások szerint csak bonyolítják az egyébként is nehezen követhető rendszert - ki-ki maga döntse el melyik álláspont áll hozzá közelebb.

Mindenesetre hiába az önkormányzati szabályozás, ha van egy olyan közterületünk, amelyiknek semmilyen utótagja nincsen (ez a Nagykörút és az Andrássy út találkozásánál lévő Oktogon, ami nem tér, hanem csak úgy önmagában álló közterületnév), sőt, van egy olyan közterületünk is, melyek utótagja nem szerepel a jóváhagyott jegyzékben: a XI. Kopaszi gát. Persze, ez utóbbi esetében az is kérdés, hogy egy ilyen védműn húzódó út valóban közterület-e, mindenesetre a gát utótag közterületnévben elvileg nem szerepelhet. És vannak olyan jóváhagyott utótagok, amit egyetlenegy közterület sem visel hivatalosan: a korzó és az utcája (a híres Dunakorzó épületei az Apáczai Csere János utcára vannak számozva, a Duna felőli oldalhoz legközelebbi közterület neve pedig Jane Haining rakpart).

Oktogon, a nyolcszögletű tér 2008-ban. Az egyetlen utótag nélküli közterület Budapesten (forrás: Illés Róbert/Wikipédia)

Sokaktól hallottam már azt a vélekedést, miszerint a kerülethatárt képező vasútvonalaknál a határvonal a vágányok középvonalában húzódik. Erre nem találtam példát, a valóság az, hogy a legtöbb esetben a vasút telkei osztatlanok, és egy kerülethez tartoznak, a határvonal a telkek szélén, vagy a telkek mentén húzódó utak mellett húzódik.

 Az Urbanista blogban egy éve olvashattatok néhány bejegyzést a különös kerülethatárokról (itt és itt), ahol szintén szóbakerült már, hogy mi van, ha a kerület határvonalát valamelyik vasútvonal képzi. A téma láthatóan sokakat izgat, hiszen a határ jellemzően valamilyen korlátozást, tiltást jelent, s mint ilyen, kétségkívül izgalmas. Vannak a világban különös vonalvezetésű határok amelyeket akár mint turisztikai attrakciót is számontartanak.

XIV. Erzsébet királyné útja, vámház. A városhatár nem volt messze, a mai Rákospalotai körvasút soron (fotó: QnJ, műemlékem.hu)

Nem a rengeteg Zrínyi, Petőfi stb. utcára gondolok,  hanem azokra, akiknek a vezeték- és a keresztneve is tovább élt utca- vagy városrésznévként. Nincsenek sokan, három ilyen személyt találtam, és - milyen érdekes - egyikük sem túl ismert, valójában a különösen bőséges névörökítés az, amitől említésre méltók. Azért ha tudtok még hasonlóról Budapesten (biztos van), írjátok meg kommentben.

A Gergő utca még sárga keramitos korában (forrás: XV. kerületi blog)

Az I. kerületi Vízivárosban találni a Donáti lépcsőt és utcát, s volt egy azonos nevű köz is, ami azonban már megszűnt. De találni mást is, mint PG, a Fővárosi blog szerkesztője: Donát lépcső utcanévtáblát (i nélkül). Melyik a helyes?

Ha felütjük az utcanévlexikont, vagy az irányítószámjegyzéket, hamar kiderül, hogy az i-re végződő Donáti a helyes. De arra is hamar rájövünk, hogy a névadó Szent Donát volt i nélkül, akkor meg mire ez az i-zés? Hiszen a Szent Istvánról elnevezett közterület sem Istváni utca, a Szent Lászlóra emlékező tér sem Lászlói. Tehát ha innen nézzük akkor a Donát lépcső elnevezés nem helytelen, csak éppen nem így hívják a közterületet. Erre utal, hogy a III. kerületben is létezik egy Donát utca (szintén kapcsolódva Szent Donáthoz), immár i nélkül.

Donát lépcső és Donáti lépcső. Az első hagyomány és a Donát nevet tekintve helyes, a második pedig a közterület pontos neve (fotók: PG, Fővárosi blog)