A fővárosi közgyűlés március 30-án szavaz arról, hogy a Hegyalja út felvegye-e Mádl Ferenc köztársasági elnök nevét. Ebben a posztban csak a Hegyalja út kialakulásának, elnevezésének történetét szeretném röviden összefoglalni hitet téve amellett, hogy ezt az utat a jövőben is Hegyalja útnak kell nevezni, a politikusok emlékének megőrzését bízzuk a következő generációkra.

A Hegyalja út nem olyan ősi főútvonala a fővárosnak, mint például a Kerepesi, Üllői Bécsi stb. utak, de tudatos várostervezéssel évtizedek alatt meghatározó közlekedési folyosóvá építették ki. Történetében nagyon érdekes, hogy ami akkor beépített terület volt - vagyis a Tabán -, azt ma már nem leljük, ám amit ma ismerünk Hegyalja útként, annak pedig még akkor nem találjuk nyomát sem.

Tabán, Kereszt tér 1905-ben. A képen látható házsor mögött épült ki a Hegyalja út (forrás: Budapest Anno)

Egy hosszú hétvégére Londonba utaztunk a párommal - részemről életemben először jártam ott, tehát nem vagyok szakértője a városnak. Különösebb koncepció nélkül fotóztam néhány utcanévtáblát, hogy bemutathassam Nektek ezeket. Hazaérve a poszt írása közben persze már rábukkantam érdekességekre is, amiket elmulasztottam a helyszínen lecsekkolni, de legalább marad valami legközelebbre is...

Londoni utcanévtáblából többféle létezik (akárcsak nálunk), de van azért szabványos is (akárcsak nálunk). Adattartalmuk is egységesnek tűnk (mint nálunk, az antik darabokat pedig nagy becsben tartják (nálunk nem).

Tipikus londoni utcatábla (egyébként ebben az utcában laktunk :)

Ha a főváros különös és érdekes utcaneveit keressük, kétségkívül a józsefvárosi Különös utca és a rákospalotai Érdekes tér az, aminek érdemes utánajárni. Rögtön le is hűtöm a kedélyeket: fogalmam sincs miért épp így nevezték el ezeket a közterületeket, de hogy léteztek, az biztos.

A Különös utca, mint írtam Józsefvárosban volt, nevét, illetve neveit egyszerű fordítás során kapta, ma Kölcsey utcaként ismerjük (A Rákóczi térrel szembeni kis utcácskák egyikéről van szó). Mint tudjuk, a XIX. század első felében az utcaneveket (is) németül jegyezték, ennek az utcának két német és több magyar elnevezése is fennmaradt. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959-es kiadásában jelent meg Turányi Kornél gyűjtése Józsefváros régi utcaneveiről (a FSZEK központja a VIII. kerületben van, a könyvtárosok számos józsefvárosi helytörténeti kiadványt jegyeztek már). Ebben Turányi úgy tartja, hogy a XVIII. században Schwaben Gasse (Csőd utca), a XIX. században Seltsame Gasse (Különös, vagy Ritka utca) volt a közterület neve.

A térkép készítésekor még nem volt Nagykörút, de volt Csőd utca, amit egy kis piros nyíllal jelöltem. Ez a mai Kölcsey, volt Különös utca (forrás: Budapest Főváros Levéltára térképtár Pest szabályozási terve 1868–70 körül - Budapest térképeinek katalógusa 887)

Tudtad, hogy Budapesten az utcanévtáblákra létezik szabvány? Tulajdonképpen egységesnek kellene lenniük városszerte. Aztán persze nem azok. Miközben próbáltam feltérképezni a város tábláit olyan sokfélével találkoztam, hogy végül feladtam azt az eredeti célomat, hogy teljes képet alkossak. Másrészt nagyon kevés derült ki a sokféle tábla kitalálóiról, tervezőiről, úgy tűnik elfelejtettük őket.

Nem tudok sajnos bemutatni XIX. századnál korábbi utcanévtáblákat. Pedig utcákat már a XV. században is elneveztek, azt azonban nem tudjuk, hogy jelölték-e ezeket táblával, ahogy azt se, hogy mikori az első kihelyezett utcanévtábla. A hg.hu Ez Budapest! sorozatában megjelent, utcanévtáblákkal foglalkozó írás ugyan említi, hogy az első utcanév-összeírás (zaiger) 1695-ben történt, de hogy ez utcanévtáblák kihelyezésével is együtt járt-e, azt nem tudni. Szintén a fent említett cikkből derül ki, hogy Pesten és Budán a XIX. század cirka első harmadáig német nyelvű utcanévtáblák voltak. (Ugyanakkor például középkori házszámjelzés ma is látható!)

III. kerületi utcakép névtáblákkal 1902-ből (forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum Erdélyi Mór cége)

2011-ben neveztek el utcát Zala György szobrászművészről (1858-1937) Budapest XV. kerületében. Ha van méltatlan utcaelnevezés, akkor alighanem ez az: az utca egy járda nélküli szűk sikátor a Rákospalotai köztemető és egy laktanya között őrtornyokkal, szürke betonkerítéssel.

Az utcák személyekről való elnevezésével - elvileg - az a szándéka az utókornak, hogy az illetőre emlékezve tisztelegjen, vagy hogy rögzítse, hogy ott lakott, alkotott, a környékhez köze volt a névadónak. A Zala György szobrászművészről elnevezett sikátorral azonban ez aligha sikerült.

A Zala György szobrászművészről elnevezett utca Rákospalotán