A Kodály körönd névváltozásainak története és az elnevezések körüli viták meglehetősen tipikusnak mondhatók, számos budapesti közterület sorsában hasonló momentumok fedezhetők fel. Nem azért írok tehát erről, mert önmagában kiemelkedően érdekes, hanem mert sok olyan vonása van a történetnek, ami éppenséggel tipikus, és nagyon sok fővárosi utcanév története alakult hasonlóan.

A Kodály körönd az Andrássy út és a Szinyei Merse Pál utca kereszteződésében kialakult tér. Az Andrássy utat 1876-ban adták át (akkor még Sugár út néven, majd csak 1883 után hívják Andrássynak), ezt megelőzően egy szemétlerakó volt a körönd helyén. A körönd házai csak később, az 1880-as évek első felére épültek fel. Mindegyik háznak esik számozása a Kodály köröndre, de egyiket sem eszerint "anyakönyvezték", például a Kodály körönd 1-et, az Andrássy út 88-90-ként, a Kodály körönd 4. sz. házat pedig inkább mint Andrássy út 92-94-et tartják számon.

A Körönd 1903-ban (forrás: FORTEPAN / Schoch Frigyes)

Szerintem Budapest legunikálisabb házszám és betűjel kombói találhatók a XIV. kerületi Kerepesi út 78-as számot viselő lápcsőházain. Olyanról már biztos hallottatok, hogy valahol a, b, c, meg d betűjel van a házszám mellett, de hogy cs, meg é!?

Pedig bizony, a Kerepesi útnak ezen a szakaszán egész különleges betűjelek találhatók a házszám mellett, amik így mennek: 78/a I. lépcsőház, 78/a II. lépcsőház, 78/b, 78/c, 78/ cs, 78/d, 78/e, 78/é stb. egészen h-ig. Ezt a lakótelepet bizonyára sokan ismerik, ugyanis amikor a 2-es (piros) metró az Örs vezér tere felé igyekezve feljön a felszínre, a Pillangó utcai megálló és az Örs között ezek előtt a házak előtt halad el a Kerepesi út túloldalán.

A Kerepesi 78/e és 78/é utcanévtáblája. Azért észrevehető, hogy az é betű eltérő az e-hez képest, valószínűleg a betűkészlet nem tartalmaz ékezetes karaktereket, a grafikusnak utólag kellett megalkotnia az ideillő betűt.

A rendszerváltáskor a fővárosi képviselők bölcsen úgy döntöttek, hogy Budapesten új utcanevet csak akkor lehet adni, ha abból nincs a fővárosban egy sem. Később ezt a passzust törölték, most ismét lehetnek többes utcanevek Budapesten. Ennek egyik példája lehet az Ankara utca, ami ugyan van már Újpesten, de az április 27-én tartandó közgyűlési előterjesztés szerint lesz egy a II. kerületben is.

2013-ban Ankarában Budapest utcát (Budapeşte Caddesi) avattak Tarlós István jelenlétében, ezt a gesztust akarja viszonozni a főváros azzal, hogy a II. kerületi Rómer Flóris utca egy szakaszát Ankara utcára változtatják. Eredetileg a Tövis utcát javasolta a főváros, a kerület azonban az Üstökös utcát ajánlotta Ankara utcának. A főváros márciusi közgyűlése végül nem tárgyalta az előterjesztést, áprilisban pedig annyiban módosították azt, hogy egy másik utcából akarnak Ankarát csinálni - miközben az már van Budapesten.

Tarlós Ankarában, kezében a Budapeşte Caddesi utcanévtáblája (forrás: Ankara Metropolitan Municipality)

Azt állítani, hogy Budapest közterületnevei tele lennének mesehősökről és mesékben felbukkanó kifejezésekkel - túlzás. De azért van belőlük egy pár, próbáltam összegyűjteni ezeket. Minden kiegészítést köszönettel veszek!

Nézzük először a téma szempontjából alapvetésnek tekinthető utcaneveket: Mese utca és Mese köz a XII. kerület Virányos városrészében található, ahogy a Varázs és a Monda utca is. A városrésznek van egy helyes kis utcanévlexikona, abban azonban egyik utcanév magyarázata sem szerepel. Rexa Dezső levéltárban őrzött utcanévnyilvántartásában egyedül a Mese utca szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy "a szomszédság révén nevezte el a közmunkatanács 1934-ben". A környék nagy telektulajdonosa, akinek a telkét felosztották, majd az így keletkezett parcellák közt vezető utcákat nevezték el meséről mondáról és varázsról, Rupp Zsigmond közjegyző volt (Rupp Jakab levéltáros fia). A Mese köz 1936 és 1951 között róla volt elnevezve - vagyis Rupp Zsigmond utca - volt, csak 1951-ben lett belőle Mese köz. Ruppnak közjegyzőként azonban semmi köze volt a mesékhez.

A XII. Napos út és környéke egy 1906-ban kiadott turistatérképen, középen a Rupp ny(araló). Később ezt a telket parcellázták tovább és alakult ki a ma ismert utcahálózat a Mese és Varázs utcákkal (forrás: Budapest Főváros Levéltára, térképtár, 3497)

Semmi gúny nincs a címben, tényleg az történt, hogy két, csupán helyrajzi számmal ellátott, tehát névtelennek tűnő közterületnek akart a XIV. kerületi képviselőtestület nevet adni, és ahogy kutatgattam az egyébként jelentéktelen utcaszakasz után, kiderült: van neki neve, csak elfelejtődött. Tényleg olyan, mint egy régészeti lelet.

A legutóbbi (Hegyalja útról elhíresült) utcanév-változtatási csomagban szerepelt egy érdektelennek tűnő, de utóbb nagyon izgalmassá váló javaslat. Eszerint a XIV. kerületi önkormányzat még tavaly októberben úgy döntött, hogy a 31953/2 és 31956/2 helyrajzi számú névtelen közterület vegye fel Széchenyi Ödön , a "tűzpasa" nevét. Ez az utcácska egy elég kietlen vidéken található, a XIV. Róna utca és Mogyoródi út kereszteződéséhez esik közel, szemben a Fráter György közzel. Nagy, füves területről van szó, benne néhány nagyméretű telekkel, autóparkolóval, irodaházzal. Valamivel odébb van az OBI, Tesco, egy rendőrségi munkásszálló, meg ilyesmik. Alant látható egy térképen pirossal bekeretezve, hogy melyik utcáról van is szó:

A Fővárosi Szabályozási Keretterv térképe ezt adta ki találatként, amikor beírtam a helyrajzi számot