Gondoltad volna, hogy a II. kerületi Aranka utca névadója férfi volt? És azt tudod, hogy Pállya Celesztin férfi volt-e vagy nő? Hát Lyka Anasztáz?
Újpesti gyerekként nőttem fel, nem volt ismeretlen előttem Pállya Celesztin festőművész neve, emlékszem, hogy tanultunk róla az iskolában (Újpesten mindig is erős volt a helyismeret oktatása). Ennek ellenére kora kamaszkoromban tudtam csak meg, hogy Celesztin férfi volt, nem pedig - ahogy dallamos nevéből a legtöbben elsőre asszociálnának - nő. Esetemben az oktatás során valahogy elfelejtődött annak tisztázása, hogy a neves festőművész milyen nemű volt... Persze, aki tisztában van azzal, hogy a Celesztin férfinév, annak könnyű a helyzete.
Pállya Celesztin szobra Nagymaroson, ahol elhunyt 1948-ban. A szobrot 2015-ben avatták (forrás: Göröntsér Vera / Köztérkép)
Pállya Celesztin (1864-1948) édesanyja olasz volt, apja a solferinoi ütközet után, mint császári katona menekült Olaszországba, ahol 1864-ben, Genovában született meg fia. Pállya öt éves volt, mikor Magyarországra költöztek, ahol később kőfaragást, majd festészetet is tanult - többek között a Palotához és Újpesthez is kötődő Lotz Károlynál is. Újpesten számos helyen lakott, a településről készített tájképeket is, 1939-ben - még életében - díszpolgárrá avatták, utcanevet azonban csak 1997-ben kapott a IV. kerületben, bár már jóval korábban szerették volna a helyiek, hogy neve az utcán is olvasható legyen.
Őszintén szólva a II. kerületi (Rézmál) Aranka utca nevéről nemcsak az nem jutott eszembe, hogy férfiről van elnevezve, hanem az sem, hogy van egyáltalán névadója, vagyis hogy konkrét személyhez kötődik az utcanév. Úgy tekintettem rá, mint számos más keresztneves utcára, mint például az I. kerületi Dezső, vagy XVI. kerületi Margit utcára, melyeknek nincs kifejezett névadójuk. Meg is lepődtem, amikor pár éve számomra is fény derült arra, hogy az utca névadója Aranka György (1737-1817) erdélyi író. Aranka nem csak könyveket és verseket írt, történelemmel, nyelvészeti kérdésekkel is foglalkozott, részese volt a felvilágosodás irodalmi életének, tudományszervezőként pedig erdélyi tudós társaság megalapításán fáradozott. A társaságnak Kazinczy, Csokonai, Bolyai is tagjai voltak - hogy csak az ismertebbeket soroljam. Az utcanévlexikon szerint 1898-ban neveztek el róla utcát, bár az erről szóló hivatalos értesítések számomra nem kerültek elő, nem tartom kizártnak, hogy az utcanévadás ötlete egy évvel korábban merült fel, születésének 160., halálának 80. évfordulóján.
Kende Kanuth arcképe (forrás: Pesterzsébeti Érdekes blog)
Kende Kanuth valahogy mindig evidens volt számomra, hogy csak férfi lehet, pedig az ismeretségi körömben közel s távol nincs ilyen keresztnevű ember, és életrajzáról sem tudtam sokat. Ma már Kanut formában írjuk a nevet, ami a Wikipédia szerint északi germán eredetű Knud, Knut név latinosított formájából származik, jelentése: előkelő származású. Az utcanévadó Kende Kanuthról (sz.: 1821) 1903-as halála után Mikszáth Kálmán úgy emlékezett meg nekrológjában, mint az "utolsó tekintetes úr". Kende országgyűlési képviselő, Szeged árvíz utáni újjáépítésének kormánybiztosa volt, aki tehetős emberként vásárolt földeket 1868-ban a későbbi Erzsébetfalva területén, majd felparcellázva azt eladogatta a telkeket. Tulajdonképpen mást nem is említenek róla a mai XX. kerületi Pesterzsébet vonatkozásában, de az 1900-as évek elején utcát neveztek el róla helyben, ami aztán megúszta az összes bősz átkeresztelési hullámot, tehát több mint száz esztendeje ugyanígy hívják.
Szögezzük le: Lyka Demeter Anasztázról (1801-1871) soha nem neveztek el semmilyen közterületet. Pedig szegény nagyon szerette volna. Ha sikerült volna végigvinnie elképzelését a saját magáról elnevezett közterület tekintetében, akkor a mai Vörösmarty teret hívnák Lyka Anasztáz térnek. Annyira csak egy hajszálon múlt az elnevezés ügye, hogy muszáj úgy tárgyalnom, mintha létező közterületről lenne szó. Lykáék görög származású (bár hozzánk közvetlenül Lengyelországból érkező) kereskedőcsaládként eresztettek gyökeret Pesten. Lyka Anasztáz (1801-1871) bőrkereskedő volt, Pesten bőrgyárat alapított. Fölös tőkéjét az akkoriban kiépülő Lipótvárosban ingatlanokba fektette be. A Vörösmarty tér, Harmincad utca környékén több telket is birtokolt, Hild Józseffel házat is építtetett, az Urbface építésztörténeti adatbázis legalább öt Lyka-bérházat tart számon.
A földalatti építése 1896-ban az akkor még Gizella névre hallgató téren. Ebből lett majdnem Lyka Anasztáz tér. 1920-ban kapta Vörösmarty nevét (forrás: Klösz György / Wikipedia Commons)
A német színház (Pesti Városi Német Színház) - melynek pusztulását Petőfi is kívánta - a mai Vigadó és Vörösmarty tér között állt 1849-ben bekövetkezett leégéséig. Lyka akkor már birtokolt ingatlanokat a Színház névre hallgató téren, és úgy okoskodott, hogy miután a teátrum megsemmisült, már felesleges a placcot Színház térnek hívni, ezért a tűzesetet követően néhány évvel jelentős összeget ajánlott fel a magisztrátusnak, hogy a teret róla, vagy lányáról nevezzék el: Lyka Anasztáz, vagy Lyka Anasztázia térnek. Az ajánlatot komolyan vették, mérlegelték, ám közbejött egy nagy esemény: Ferenc József lánya, Gizella 1873-ban férjhez ment Lipót Miksa József bajor királyi herceghez. Ez volt az az alkalom, melynek hatására a városi tanács 1874-ben végül nem a Lyka Anasztáz, hanem a Gizella tér nevet választotta, vagyis a királyhoz való lojalitás erősebb volt, mint a költségvetési többlet utáni vágy. A Lyka-család azonban nem maradt utcanév nélkül: Lyka Károly művészettörténész (1869-7965) saját érdemei elismeréséül kapott utcanevet 1978-ban Rákosligeten.
Az Anasztáz egyébként görög eredetű férfinév, melynek női párja - ki nem találnátok - az Anasztázia.
