Egészen meglepő, hogy akárcsak pár évtizeddel ezelőtt is mennyi utcanévről nem tudták, hogy ki volt a névadó. Legendák, ismeretlen eredetű utcanevek ma is vannak persze, de az nem jellemző, hogy ne tudnánk: kiről van elnevezve egy utca. 1972-ben azonban majd' háromtucatnyi "ismeretlen eredetű" személynevet viselő közterület volt Budapesten.

 Az utcanevekkel foglalkozó művek sokaságában hiánypótló volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteményének munkatársai által összeállított, 1973-ban megjelent Utcák, terek, emberek című könyv. A II. világháború befejezését követően ugyanis rengeteg utcanév megváltozott, ráadásul az 1950-ben létrehozott Nagy-Budapesthez csatolt elővárosi utcanevek is sok újdonságot hoztak, tehát volt változás bőven. 1963-ban ugyan megjelent egy belső használatra szánt kiadvány Utcák őrzik emléküket címmel, de az kereskedelmi forgalomba nem került, csak a könyvtárakban lehetett kölcsönözni.

Az Utcák, terek emberek című könyv, ami e bejegyzés forrásául szolgált (forrás: Antikvárium.hu)

Az Utcák, terek emberek azokat a fővárosi utcaneveket magyarázza, amelyeknek a névadója személy volt. Azonban annak ellenére, hogy a szerkesztők tekintélyes számú - nyilván a FSZEK-ben megtalálható - forrásból dolgoztak, továbbá felvették a kapcsolatot a fővárosi és kerületi tanácsokkal, a Hazafias Népfront klubjaival, a helyi gyűjteményekkel, mégis számos névadóról nem sikerült kideríteniük semmit. Én összesen 33-at számoltam össze a "névadó személyét nem sikerült megállapítanunk" megjegyzésekből.

A nevek bogarászása közben arra a meglepő felfedezésre jutottam, hogy az ismeretlen személyekről elnevezett közterületek fele - a 33-ból 16 - 1945-ben, vagy utána kapta a nevét. A névadók zöme természetesen a munkásmozgalomhoz kötődött, vagy a világháború, esetleg annak következményeinek áldozata volt. Az ebben a különleges, hogy egyrészt az 1972-ben történt adatgyűjtéshez képest az elnevezések egy része nem olyan beláthatatlanul régi, másrészt pedig hogy a rendszer számára nyilvánvalóan elfogadható személyekről volt szó, ám ugyanez a rendszer már pár évvel a névadást követően sem tudott róluk semmit.

Podhorszki János emléktáblája - 1972-ben még nem tudták ki volt ő, 1986-ban már emléktáblát kapott, sőt, iskolát is elneveztek róla. Ezt a táblát 2003-ban eltávolítottak, nemrég a suli is más nevet választott de az utca nevét meghagyták (forrás: Pestszentlőrinc-Pestszentimre szobrai, emléktáblái)

Például a XVIII. kerületben található Podhorszki utca (amit ma is így hívnak, előtte pedig Árpád utca volt) 1964-ben nyerte el a nevét, tehát a könyv adatainak gyűjtése előtt 8 évvel, de már a megjelenéskor nem tudták ki volt a névadó (Podhorszki János baloldali kötődésű helyi lakos volt, akit a nyilasok agyonvertek 1944-ben). A Póth Irén utca (szintén XVIII. kerület) névadója egy húszéves fiatal nő volt, akit 1945-ben a helyi iskola takarítása közben egy akna megölt. Róla 1965-ben, tehát az adatgyűjtés előtt csak hét évvel neveztek el utcát, de a szerkesztők már nem tudták kideríteni ki is volt a névadó - 1998-ig, az első utcanévlexikon megjelenéséig várni kellett, hogy kiderüljön.

Nagyon sok az olyan utcanév, amelyeknek a névadóját egy família tagjaként sikerült ugyan beazonosítani, de nem sikerült kideríteni ki volt pontosan az a családtag, akire az utcanévvel emlékeztek, s ugyanez a helyzet a véletlenül azonos családnevű utcanévadók egy részével is. Ilyen utcánk ma is sok van, például a VI. Lázár utca, a VIII. Szerdahelyi utca, a XI. Szentpétery utca, de ilyennek tűnt akkoriban a IV. és VIII. kerületi Szilágyi utca vagy a zuglói Egressy út is. Míg a példánkban szereplő első három utcáról mindmáig nem tudjuk, hogy pontosan kiről van elnevezve, a Szilágyiakról (IV. kerület: Szilágyi Mihály hadvezér, politikus, VIII. kerület: Szilágyi István helyi céhelnök) és az Egressy útról (Egressy Gábor színművész) már igen.

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a kiegyezést követően felerősödő nemzeti érzések közepette sok olyan közterületnév született, mely csak vezetéknevet tartalmaz. Ennek részben valóban lehetett az az oka, hogy nem csak egy személyről, hanem egy egész családról akartak megemlékezni (pl.: Esterházy utca, Laczfy köz stb.), de lehet okként azt is feltételezni, hogy a XIX. század végén még a családnak csak egy tagja volt ismert, a leszármazottak tetteikkel csak később, a XX. században írták be magukat a történelemkönyvekbe. Így például Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc csak a századforduló környékére lett ismert politikus, később több utca is viselte a nevét rövidebb-hosszabb ideig, de a XIX. század végi Kossuth utcák még egyértelműen Lajosra vonatkoztak. Ma azonban már nem biztos, hogy egyértelműen el tudjuk dönteni, hogy száz évvel ezelőtt kinek a vezetéknevét viselte egy utcácska - a példánknál maradva egy 1914 - Kossuth Ferenc halála - után Kossuthra keresztelt utca már emlékezhet Lajosra és a fiára is.

A fővárosi szabályozási keretterv helyrajzi térképe, rajta (a szürke területen) a Dósai László utca (forrás: fővárosi szabályozási keretterv 2015)

A legkülönösebb sorsa talán a III. kerületi (Kaszásdűlő) Dósai László utcának van. Az utcát eredetileg Apát utcának keresztelték 1900-ban, majd 1953-ben vette fel a Dósai László nevet, ám a mai napig fogalma nincs róla senkinek, hogy ki is volt ő (pedig a III. kerület javasolta utcanévként '53-ban). Az utcát sosem keresztelték át, hanem a Szentendrei út kiépítésekor tulajdonképpen területrendezés miatt megszűnt, vagyis beleépítették a Szentendrei út mai vonalába. Az utcanévlexikon is úgy tartja, hogy már nem létező közterület. Azonban még a fővárosi szabályozási keretterv térképén is szerepel az utca, igaz, a Szentendrei út egyik nyúlványaként, illetve az osztottpályás útvonal egyik irányú sávcsoportjaként.

Nehéz eldönteni, hogy létező utcáról, vagy csupán egy szabályozási bakiról van-e szó, odaszámozva biztosan nincs semmi, de van irányítószáma (1033) és szerepel útvonaltervezőkben is. Már csak az a kérdés maradt, hogy ki lehetett Dósai László?

A téves (hibás, elfeledett eredetű elrontott) utcanevekről lásd még az Urbanista blogban megjelent bejegyzést is.

Az 1972-ben ismeretlen, utcanevet adó személyek listája
(a rövid életrajzi adatokat a 2003-ban megjelent Buza-Mészáros-Ráday-féle utcanévlexikonból vettem)

XXII. Baucsek utca (1945, a könyvben Abucsekként írva) ma: Dézsmaház utca(1990)
Baucsek Antal faesztergályos, 1919-ben a helyi direktórium tagja
XVI. Décsi József utca (1923)
Vármegyei szolgabíró, jegyző
III. Dósai László utca (1953) területrendezés miatt megszűnt az 1970-es években, majd manapság újra feltámadt
Ma is ismeretlen személy
XIV. Egressy út (1879)
Egressy Gábor színművész (de az Egressy tér már Egressy Béni zeneszerzőről lett elnevezve)
XIX. Frastaczky András (1948) ma: Fecske utca (1992)
Kőbányai partizán, 1944-ben meghalt
IV. Hám Kálmán (1953) ma: Julianus barát utca (1991)
Bányamentő, az 1952-es szuhakállói bányaszerencsétlenségben halt meg, miután többeket kimentett
XVI. Janovetz Margit utca (1953) ma: Margit utca (1992)
Az ellenállási mozgalom tagjaként fogták el és ölték meg 1944-ben
VI. Lázár utca (1875)
Ma sem tudni, hogy a helyi birtokos Lázár család, vagy a lazariánus rend a névadó
II. Lévay utca (1930, ill. 1904)
Lévay József jogász, költő, műfordító
XXII. Lévay utca (1930)
Lévay József jogász, költő, műfordító
XX. Mártonffy utca (1910)
Mártonffy László a helyi képviselőtestület tagja volt
XVIII. Mednyánszky utca (1945)
Mednyánszky László festőművész
XVII. Merczel utca (1964) ma is Melczer utca, de a könyvben és más jegyzékekben el volt írva a neve, Merczelként szerepelt
Melczer  János helyi evangélikus lelkész
XX. Molnár László utca (1954) ma: Átlós utca
Molnár László kőműves, szakszervezeti aktivista, koncentrációs táborban halt meg
XVIII. Podhorszki utca (1964)
Podhorszki János, baloldaliként agyonverték a nyilasok 1944-ben
XVIII. Póth Irén (1965)
A felszabadulás után egy elrejtett akna ölte meg a helyi iskola takarításakor
XIV. Répássy Jenő utca (1953) ma: Répásy Mihály utca (1999)
Répássy Jenőről ma sem tudjuk ki volt, Répássy Mihály 1848-as honvédtábornok
VI. Révay utca (1874)
Révay Miklós költő
XIII. Rozsnyai utca (1900)
Rozsnyay Mátyás gyógyszerész
XVIII. Rudawszky utca (1922)
Rudawszky Ferenc, a telep parcellázásának munkájában vett részt
XXI. Szabó köz (1930)
Az utcanévlexikon szerint a foglalkozásról lett elnevezve, de volt egy ismert Szabó vezetéknevű csepeli család is, akik névadók lehettek
XI. Szentpétery utca (1872)
Ma sem tudjuk melyik Szentpéteryről lett elnevezve
VIII. Szerdahelyi utca (1878)
Ma sem tudjuk melyik Szerdahelyiről lett elnevezve
XVIII. Szigeti Kálmán utca (1962)
Póth Irénhez hasonlóan akna ölte meg közmunka végzése közben
IV. Szilágyi utca (1900)
Szilágyi Mihály hadvezér, kormányzó
VIII. Szilágyi utca (1872)
Szilágyi István gombkötő főcéhmester
X. Szűcs Sándor utca (1955) ma: Bazalt utca (1992)
Szakszervezeti aktivista, aki koncentrációs táborban halt meg
XI. Téglás István utca (1955) ma: Segner János utca (1992)
Szakszervezeti aktivista, aki koncentrációs táborban halt meg
IX. Telepy utca (1879)
Ma sem tudjuk, hogy Telepí Károly tájképfestő, vagy Telepy György színművész volt a névadó
XVII. Varga Gyula (1930) ma: Vargha Gyula utca (1996)
Ugyanarról a személyről van szó, csak elírták a nevét. Vargha Gyula statisztikus, költő
II. Váry köz (1922)
A Váry-Szabó vezetéknevű helyi birtokoscsalád volt a névadó
X. Vida István utca (1955) ma: Andezit utca (1992)
Koncentrációs táborban meghalt szakszervezeti aktivista
XI. Virág Károly utca (1955) ma: Sipos Pál utca (1992)
Virág Károly szakszervezeti aktivista volt, akit koncentrációs táborban öltek meg