Az Urbanista blog Facebook oldalán még 2015-ben jelent meg egy kérdés arról, hogy ismernek-e az olvasók az Astoriához hasonló olyan területet, aminek sajátos népi elnevezése van, de nem számít hivatalos közterületnek. Jobbnál jobb tippek érkeztek, ugyanakkor az is kiderült, hogy sokan félreértették a kérdést. Gyűjtöttem egy párat én is, közreadom, ha valaki tud még olyat, ami a lenti listában nem szerepel, kommentben, vagy a Facebook-oldalon hozzászólásban elmondhatja (de meg is írhatja e-mailben).
Egy bekezdést azért szánjunk annak, mi nem szerepel a gyűjtésben: nem szerepelnek azok a terek, amik hivatalos közterületek, de nincs odaszámozva semmi. Ugyanis többen felvetették korábban a XIV. Pongrátz Gergely teret, mint "csak útkereszteződést", ami ugyan igaz, de mégis hivatalos utcanév, akárcsak a Hősök tere, vagy a Tisza István tér, melyekre - és sok más térre vagy utcára - nincs számozva semmi. Ezeket jobb lett volna parknak nevezni, vagy valamilyen más utótaggal illetni, de hát lássuk be: nem kell, hogy értsen hozzá az, akinek a névadás a kiváltsága. Szóval ami hivatalos, az nem lesz itt. Szintén nem szerepelnek a hivatalos elnevezések becenevei, mint például a Kalef (Széll Kálmán tér), vagy a Köki (Kőbánya-Kispest MÁV-állomás), bár ez a téma is megérne egy misét.
Akkor nézzük, betűrendben azokat a közterületeket, amiknek nem hivatalos, de sokak által ismert elnevezése alapján is pontosan megtalálhatók, azonosíthatók:
Az alsó rakpartok
Ez csak érdekességképpen szerepel a listában, ugyanis 2000 óta hivatalos nevük van, amit 2010-ben meg is változtattak. Dacára annak, hogy már 1856-ban elkezdődött a rakpart kiépítése - bár az igazi lendület 1871-75 között volt -, 2000-ig, tehát több mint száz éven át az alsó rakpartok hivatalosan nevesincs közterületek voltak. Persze, a nép itt is aktivizálta magát, így a "Budai alsó rakpart" illetve "Pesti alsó rakpart" elnevezések alapján mindenki pontosan tudta, hogy miről van szó. A 2000 után történt elnevezésekről és a mai névkavalkádról itt olvashatsz bővebben.
Egy elfeledett rakpartszakasz: az Óbudai rakpart 2009-ben, ma: Gróf Esterházy János rakpart (fotó: Berki Tamás / Panoramio)
Astoria
Az Astoria három kerület határán négy utca találkozásánál lévő útkereszteződés: V., VIII. Múzeum körút, VII., VIII. Rákóczi út, V., VII. Károly körút és V. Kossuth Lajos utca találkozási pontjánál van. Nevét az 1914-ben átadott Astoria szállóról kapta. Korábban itt volt az ún. Hatvani (Egri) kapu, vagyis Pest középkori városfalának egyik átjárója, de térneve akkor sem volt. Nevének közismertségéhez bizonyára jelentősen hozzájárult az 1970-ben átadott metró Astoria állomásának elnevezése.
Az Atoria kereszteződése éjjel, felülnézetben (fotó: Civertan / Wikipédia)
BAH-csomópont
A BAH-csomópontról szerintem mindenki tudja, hogy neve a Budaörsi út - Alkotás utca - Hegyalja út kereszteződésébe betorkolló utak neveinek kezdőbetűiből alakult (nem terjedt el, de hasonló analógián alapul a XX. kerületi Marx Károly - Ócsai út - Haraszti út kereszteződésének a MOH-csomópontként való elnevezése is). A BAH-csomóponti felüljárót 1976-ban adták át, lényegében ekkortól terjedt el ez az elnevezése is (vagyis 1975-től, mert már a tervezés időszakában is így hívták a csomópontot). 1985-ben a zeneszerző születésének 300. évfordulóján Del Medico Imre tett javaslatot, hogy a teret nevezzék el Bach-csomópontnak, amit később többször felmelegítettek, ám végül 2000-ben végleg elvetették. 1975-ben Radnai Lóránt pedig olyan javaslattal állt elő, hogy a felüljárót nevezzék el Alkotás hídnak, de ebből sem lett semmi.
A BAH-csomópont felüljárójának építése 1975-76-ban (ismeretlen eredetű kép az Index fórumából)
Bud Spencer park
A Kaszásdűlői lakótelep eddigi névtelen közparkja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt névadási gerillaakciója során 2016 augusztusában kapta a Bud Spencer park nevet. Azonban azóta kiderült: 2021-ig nem lehet hivatalos közterületnév a színész nevéből, mivel csak a halálozás utáni öt évvel lehet leghamarabb elnevezni utcát személyről. A névadási javaslatot tehát elutasította a polgármesteri hivatal, ezért a név nem hivatalos, azonban a happening óta viszonylag közismert lett. Kérdés, hogy öt év múlva is emlékszik-e erre valaki?
A Bud Spencer park az MKKP által kihelyezett utcanévtáblával (forrás: MKKP)
Elág -> Rákoskeresztúr elágazás
Éles sarok
Ez az egyik közterületnév a listán, ami szerepel az utcanévlexikonban, de azzal a megjegyzéssel, hogy nem hivatalos név. Az első említést az Arcanum adatbázisában keresgélve 1913-ból találtam ezzel a környékkel kapcsolatban, de akkor még egyszerű kifejezésként: "(...) ezen terület hozzáférhetése a Külső- és Belső Jászberényi-utakkal igen éles sarokban van kiképezve". A Külső-Jászberényi út mai neve csak simán Jászberényi út, a belsőé pedig Kőrösi Csoma út. Ez a bizonyos "éles sarok" valahol a Kolozsvári utca betorkollásánál lehetett (ahol a 37-es villamos jár), és egy ott álló lakóház okozhatta. Persze, ne a mai szélességű Kőrösi Csoma útban gondolkozzunk, hanem egy sokkal szűkebb, egy-egy sávos utcában. Ezt követően kitűzték, hogy 1916-ra, a lóversenypálya tervezett megépítésének évére a lakóházat kisajátítják és lebontják. Mit ne mondjak: 1939-re sikerült kisajátítani és csak az 1940-es évek elejére bontották le. Az elhúzódó ügy arra mindenképpen jó volt, hogy az éles sarok kifejezés gyökeret eresszen, mert akárhányszor szóbakerült a sajtóban vagy a közgyűlésen, mindig úgy hivatkoztak rá, hogy az a bizonyos "éles sarok". A szóbanforgó lakóházat az 1940-es évek elején végül lebontották, aztán a Kőrösi Csoma utat igen jelentős bontások és lakótelep-építések kíséretében jelentősen kiszélesítették. A ma ismert, aluljárón átbújós megoldás tehát későbbi, és kicsit távolabb is van, mint az eredeti éles sarok, főként, hogy a mai 28-as villamost csak 1928-ban hozták az Éles sarokhoz, a mai 3-ast (régi 13-ast) pedig csak 1963-ban hosszabbították meg az Örs vezér teréig. Az elnevezést egyébként inkább külön kellene írni Éles sarok formában, hiszen nem városrésznévről van szó, de például a BKK az egybeírt változatot használja, így az is elterjedt.
Az Éles sarok egy világháború előtti képen az Indóház Online oldaláról. Gyanúm szerint a villamos a Kolozsvári utca felől jön és a jobbkézre eső ház lehetett az, ami a névadó "éles sarkot" képezte (de ha nem így van, Kőbányatudorok javítsatok!)
EMKE (utólagos betoldás, az eredetiből kifelejtődött)
A Blaha Lujza tér mára kikopófélben lévő neve. Maga a mozaikszó az Erdélyi (Erdélyrészi) Magyar Közművelődési Egyesület nevét rövidíti. Ez a civil szervezet 1885-ben alakult Erdélyben, feladata az volt, hogy a magyarságot megerősítse kulturális és gazdasági téren. Maga az egyesület 1946-ig működhetett, de 1991-ben újra létrehozták, ma is működik. Sok köze persze nem volt a Blaha Lujza térhez, volt azonban egy vendéglős, Wassermann Jónás, aki nagyon lelkes támogatója volt az egyesületnek. Ő itt, a Blaha mellett, az Erzsébet körút 2. szám alatt nyitott kávéházat 1894-ben, és sok pénzért megvásárolta az EMKE névhasználati jogát. Az EMKE-kávéház hamar népszerű lett a közeli Népszínház színészei körében, és az akkor még névtelen térre (a Blaha majd csak 1920-ban veszi fel a színésznő nevét) kezdték mondogatni, hogy "EMKE". Maga a kávéház egyébként az 1949-es államosításig működött. Körülbelül az 1960-as évekig volt gyakran használt elnevezés, akkoriban még a metróépítéssel összefüggésben EMKE-aluljárót is emlegettek. Ma is ismert név, de már kezd kikopni, helyette inkább a "Blaha" elnevezés használatos. Engem is meglepett, de a Google-ös kutakodásaim során belefutottam az EMKE-kávéház emlékoldalába, szóval ilyen is van.
Felvonulási tér
Sokan tudják, sokan nem, de a Felvonulási tér elnevezés sosem volt hivatalos. Ennek ellenére szerepel az utcanévlexikonban, de ott is írják, hogy népi elnevezésről van szó, amit sosem hagytak jóvá. A "térnek" - ami ugye valójában egy hosszú útszakasszal párhuzamosan húzódó nagy placc - korábban nem volt neve, egyszerűen a Városliget fái, és a közéjük épített Regnum Marianum templom uralta. Mikor 1951-ben a templomot lebontatta Rákosi, épp az volt a cél, hogy a felvonulásokhoz alakítson ki egy hosszabb területet. Hivatalosan 1951 és 1956 között nevezték Sztálin térnek, sőt, házak is voltak ideszámozva - miközben az V. kerületben a volt Erzsébet tér is ugyanezen a néven volt ismert, tehát egy időben két Sztálin tér volt Budapesten. Bánrévy György levéltáros hagyatéka szerint a Sztálin tér (és a Sztálin híd) elnevezés 1956. október 25-én szűnt meg. Az előbbi névtelen közterületté vált, a híd régi-új neve Árpád híd lett. A ledöntött Sztálin szobor fennmaradt csizmái alapján a terület nem hivatalos, ám félig-meddig elfogadott Felvonulási tér elnevezése mellett a "Csizma tér" gúnynév is közismert volt. 2006-ban, az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készült "rozsdás hajóorr" szobor átadásakor Weinek Leonárd XIV. kerületi polgármester azt mondta, hogy eztán Ötvenhatosok terének hívják a szobor környezetét. Azonban sehol sem találom az ezt helybenhagyó fővárosi önkormányzati határozatot, a fővárosi szabályozási keretterv sem ismer ilyen nevű közterületet, és a helyi szabályozási térképeken sem bukkan fel az elnevezés. Az a gyanúm, hogy az elnevezés hivatalos eljárása valahol megakadt, de attól még hívhatjuk persze Ötvenhatosok terének.
A ledöntött Sztálin-szobor hátrahagyott csizmái is névadók lettek a névtörténetben, innen ered a "Csizma tér" népi elnevezés (forrás: Fortepan)
Közvágóhíd
A IX. kerületi, Külső-Ferencvárosban található Közvágóhíd elég nyilvánvaló, hogy miről kapta a nevét: a közeli - mára bezárt - Közvágóhídról. Gyorsan el kell mondani, hogy két vágóhíd volt a közelben: a Soroksári úton a marhavágóhíd (1872), a Gubacsi úton pedig a sertésvágóhíd (1902), és mindkettő közvágóhídként működött, amíg azok állami tulajdonban voltak. A marhavágóhíd átadását követően először a lóvasút végállomása és forgalmi telepe volt itt "Vágóhíd" néven, majd 1887-ben megépült a helyiérdekű vasút soroksári (ma: ráckevei) vonalának végállomása, mozdony- és kocsiszíne. 1910-ben már a Közvágóhíd elnevezést használták, ami nem csak az élelmiszeripari feldolgozótelepre, hanem a villamos és helyiérdekű állomásokra vonatkozott, valamint földrajzi névadó is lett, a környékét ugyanis Közvágóhíd-dűlőnek is nevezték. Az ezt követő száz évben persze jelentősen átalakultak a tömegközlekedési kapcsolatok, de a név fennmaradt anélkül, hogy hivatalos közterületnévvé emelték volna (a közeli Vágóhíd utca elnevezése 1881-ben született, tehát később, mint a nem messze található közlekedési csomópont elnevezése). Természetesen a vágóhidak már rég nem üzemelnek, de a nevük az intermodiális csomóponton rajtamaradt.
A névadó marhavágóhíd bejárata talán 2015-ben (forrás: Ribizlifőzelék blog)
Osztapenko
Bár korábban évtizedekig mindenki Osztyapenkónak mondta (ty-vel), mára ez az írásmód vált helyessé. Az elnevezés Ilja Afanaszjevics Osztapenko kapitány, szovjet katonatiszt szobráról ragadt a környékre, ami valójában a Budaörsi és Balatoni út kereszteződése. A szobrot eredetileg 1951-ben állították fel, majd 1956-ban úgy megrongálták, hogy újra kellett önteni, és 1958-ban ismét felállítani. Az M1-M7-es autópályák közös szakaszának átadására 1964-ben került sor, a szobor - és az elnevezés - ekkortól lett igazán közismert, mert aki autóstoppal akart a Balatonhoz jutni, az általában erre a szakaszra állt ki. A szobrot 1992-ben áthelyezték a Szoborparkba, de a neve talán fennmaradt (legalábbis a közeli McDonalds számláján biztosan).
Osztapenko szobra még az autópályák kiépítése idején ( Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11 / Fortepan)
Rákoskeresztúri elágazás (Elág)
Többféle néven ismert, használatos még a Rákoskeresztúr, Ferihegyi úti elágazás, vagy röviden "Elág" elnevezés is. Ez valójában csak a Pesti út és a Ferihegyi út kereszteződése, de kb. 150 méternyire innen valóban van egy klasszikus elágazás, ahol az utak Y alakban kétfelé fordulnak: egyiket Csabai, majd Péceli útnak hívják és Pécelre visz, a másikat ugyan Pesti útnak hívják továbbra is, de Maglód felé halad. Az 1950-es, 1960-as években kezdett kialakulni itt egy tömegközlekedési csomópont, vagyis kiépült egy buszvégállomás, aminek ez is volt a neve: Rákoskeresztúr, elágazás. Nyilván egy sokkal-sokkal régebb óta használt népi elnevezés lett a végállomás neve, tehát maga az Elág név igen régi lehet (az utak szerkezete egy 1783-as térképen gyakorlatilag a maival megegyező). 2011-ben a helyi önkormányzat a Fő tér elnevezést adta az időközben felszámolt buszvégállomás helyén kialakított közterületnek, de élő embert még nem hallottam, aki így, és nem Elágként mondta volna.
Az "Elág" 1932-ben. Az elágazásra a balkézre látható útjelző táblák utalnak (forrás: Rákoskeresztúri emlékkönyv / Ittlakunk.hu)
Vasló
Kicsit félve írom le ezt az elnevezést, mert nem tudom mennyire közismert: a X. kerületben a Keresztúri út és a Jászberényi úti felüljáró alatti összekötő utcácska kereszteződését és a vasúti átjáró környékét nevezik így, mivel egy azonos nevű, fémhulladékkal foglalkozó vállalat bejáratánál (Keresztúri út 202-206.) álldogál egy vasból készített lovas vitéz szobor, vagyis a "Vasló". Magának a vállalatnak a létére 1996-ból van az első adat. Hogy a "reklámszobrot" mikor helyezték ki, nem tudjuk, de viszonylag újkeletű elnevezésről van szó. Maga a szó egyébként régi, bármilyen vasból készült gépi szerkezetet nevezhettek így, ami emberi irányítással mozgott, így a korabeli mozdonyokra, autókra, mára kikopott, fura technikai szerkezetekre, de traktorra is mondták, hogy "vasló", vagy "vasparipa" - elsősorban persze újságírók, vagy irodalmi művek szerzői használták a kifejezést.
A névadó Vasló szobor a telephely bejáratánál (fotó: Papp Géza / Köztérkép)