Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Mióta utca az utcza?

2017. augusztus 05. - Rátonyi G. Tamás

Az út és utca szavunk az etimológiai szótár szerint nem ugyanonnan származik, az előbbi finnugor, az utóbbi szláv eredetű jövevényszó. Az utcát ulca, úca, ucca formában is írták mielőtt utcza majd utca lett volna belőle. De addig még sok írásmód használatban volt, ezek egy része utcanévtáblákon is visszaköszön. Több mint száz éve, 1903 óta vannak kísérletek arra, hogy elhagyjuk az utczából a z-t, de az akadémia csak 1922-ben fogadta el, hogy az utca szó nem öt, hanem csak négy betűből áll.

Hőnyi Ede, az idén áprilisban elhunyt kartográfus-nyelvész 1993-ban írt egy vázlatos áttekintést a közterületnevek utótagjainak helyesírási változásáról. Ebben említi, hogy az első (1832-es) akadémiai szabályozás még sem az utca- sem a földrajzi nevek írását nem szabályozta. Ellenben 1879-ben már határozottan a "cz"-s változatot preferálta, sőt, egy azóta elfeledett apróság is kitűnt a szabályzatból: az elő- és utótag közé kötőjel került: József-utcza, Üllői-út, Fő-tér. Hőnyi nem említi, de a Czuczor Gergely - Fogarasi János által szerkesztett A magyar nyelv szótára mely 1862-1874 között jelent meg, még a hosszú ú-s változatot preferálta származékaival együtt: útcza, útczaseprő, útczarend stb., bár a rövid u-t is elfogadta.

05_sorhaz_utcza_fortepan_27778.jpg
A Váci utcza és Sörház utcza kereszteződése 1905-ben. Ugyan nehezen kivehető, de mindkét utcanévtáblán az "utcza" felirat szerepel (fotó: Schoch Frigyes / FORTEPAN)

Tovább

Pest városának török utáni utcanevei

A városfallal körülölelt Pest - vagyis a mai Belváros - utcaneveiből kevés maradt mára. De ez nem csak az átnevezgetések miatt történt így: ha ilyen távolságra merészkedünk az időben, akkor nem csak azt kell figyelni, hogy az utcák nevei hogy változtak, hanem azt is, hogy maguk az utcák, vagyis az épületekkel közrefogott közterületek milyen változáson mentek keresztül a város töröktől való visszavívása óta.

Pest városának utcaneveiről az első - máig fennmaradt - teljeskörű összeírások a település törököktől való visszafoglalása után születtek (kicsit bizonytalan évkörben, de 1688-ból már vannak adatok). Ezek valójában telekösszeírások (németül: Zaiger), valamint adóösszeírások voltak, és nem csak az utcaneveket, de az épületállomány jellemzőit és a korabeli tulajdonviszonyokat is megmutatták. Mivel minden összeírás német nyelvű volt, ezért az utcanevek is németül szerepeltek, amit aztán későbbi korokban magyarra fordítottak. Természetesen az itt élő magyar lakosság már akkor is a magyar neveket használta élőbeszédben, de ennek kevés írásos nyoma maradt, hiszen a hivatali nyelvezet a német volt.

Pest városának térképe 1758-ból
Pest városa 1758-as térképe Rómer Flóris könyvéből (forrás: TBM 122. kötet - kattints rá, és nagyobb lesz a kép)

Tovább

Új utcanevek: jön Zselic és a rómaiak

A június 14-i közgyűlésen tíz névtelen közterület elnevezéséről döntött a főváros. Ezek a III., XVI. és XVIII. kerületekben találhatók, ezen belül Mátyásföldön egy új utcanévbokor is született.

 

A III. kerületi Békásmegyeren az Óbor és a Mező utca között található kis utcácska a Gőtés köz nevet kapta. Az utcát a köznyelv Óbor köznek nevezte, ilyen utcanév azonban már van a közelben, ezért az egyébként a Gőtés-tó irányába haladó utcácska névadója maga a tavacska lett. A tó története is érdekes (ebben a pdf dokumentumban a 18. oldalon olvashattok róla), röviden: a tavacska inkább zsombékos-mocsaras környék volt, amit az 1970-es években részben feltöltöttek, részben ráépítettek egy üzemet, amely a Békásmegyeri lakótelep építésében vett részt. Tápláló forrásait részben elapasztották, mígnem helybeli biológiatanárok felfedezték értékeit és 1996-ban megkezdődött a rehabilitációja - ma a környék egyik kedvelt természeti kirándulóhelye lett. Érdekes, hogy nemcsak a tó, hanem annak névadó állata, a tarajos és a pettyes gőte is túlélt minden emberi beavatkozást, mígnem a tón keresztül az utca névadójává vált.

03_gotes_to_kirandulasok_com.jpg
A Gőtés-tavat tápláló patak és annak hídja (forrás:  / Kirándulások.com)

Tovább

Város- és kultúrtörténet kiadatlanul: Budapest földrajzi nevei A-Z

Tudja Ön, hogy hol volt Budapesten az Akasztófa-hegy? És a Banyaháza? No és a Lófejtisztás? Van egy pedánsan összeállított cédulakatalógus Rexa Dezső hagyatékában, amiből kiderülhetne hol találhatók ezek a helyek, valamint több száz félig-meddig elfeledett budapesti földrajzi névre is magyarázatot kaphatna az olvasó. Ezt a katalógust ugyan két levéltárban is őrzik, de sosem jelentek meg nyomtatásban. Egyelőre nem is fognak.

Budapestnek - ahogy bármelyik más településnek - nem csak utca- és városrésznevei vannak, hanem elképesztő mennyiségű olyan földrajzi név is ismert, melyek nem képezik egyik közigazgatási egység részét sem (a félreértések elkerülése végett az utcanevek is földrajzi nevek, de most nem ezekről lesz szó). Tehát nem kerület- és nem városrésznevek, de még csak nem is lakótelepek vagy más városnegyedek nevei, hanem egyszerű topográfiai meghatározások, amelyeknek néha még a pontos határai is tisztázatlanok. Ezek jelentős részét többnyire csak a helyiek ismerik - gyakran még ők sem -, aztán van egy csomó olyan, amik el is felejtődnek - ilyenek például a címben említett Akasztófa-hegy vagy a Banyaháza. És persze vannak köztük olyanok is, amiket mindenki be tud tájolni: ilyen például a Rákos-patak, vagy a Normafa. Persze, a városfejlődés következménye, hogy azok a területek, amelyek korábban leírhatók voltak akár 5-10 földrajzi névvel is, a beépülésüket követően már csak egy-két nevet kapnak, a többi egész egyszerűen megszűnik, elfelejtődik. Vagy éppen fordítva: míg korábban egyetlen összefüggő földrajzi területet alkotó részek a beépítést követően több, egymástól elkülönülő negyedre oszthatók, az eredeti, egységes elnevezés pedig pár évtized alatt elfelejtődik.

akaszto-hegy.jpg
Az Akasztóhegy (Akasztófahegy) katalóguscédulája Rexa Dezső hagyatékában a Pest Megyei Levéltárból

Tovább

Kitekintő: ilyenek a prágai utcanévtáblák

Prágában járva igazán szép piros utcanévtáblákat találtunk, de a város (és Csehország) sajátossága nem ebben rejlik, hanem a házszámozásban. Egyszerűen imádják a számokat, minden háznak van belőle legalább kettő, de néhol három, sőt, akár négy is. Ráadásul használják is ezeket például a címzésben, de már az is elég, ha kiírják a házfalra mindahányat.

Prága (és még egy jópár cseh város) utcanévtáblái pirosak, domborúak, szép, cizellált, kék hátterű keretük van. Feltűnők, jól olvashatók, de az utcaszakasz házszámait nem mutatják - mondjuk ez utóbbi nem is csoda, nemsokára ki is derül miért. Rövid prágai tartózkodásunk ideje alatt nem találtunk eltérő típusú utcanévtáblát, tehát mondhatjuk, hogy városszerte egységes a jelölés. Még van egy kijelölt vállalkozásuk is, amelyik a lakosságot ellátja utcanév- és  mindenféle számtáblákkal. Az egységesség azért is érdekes, mert csak 1960 óta kötelező használni az ilyen típusú táblákat Prágában. Nálunk Budapesten például 1950 óta legkevesebb négyféle táblatípust használtak hivatalosan, de eltűrték az egyedi táblákat is, tehát egységes jelölésről szó sincs (a budapesti utcanévtáblák sokaságáról szóló írás első részét itt találod, a második rész még a fejemben formálódik).

malostranske_namesti.jpgA Malostranské Náměstí (Kisoldal tér - ha már muszáj lefordítani) utcanévtáblája. A Kisoldal egyébként egy városrész neve is

Tovább
süti beállítások módosítása