Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Elfelejtett városrészek: Rákosváros

2018. március 04. - Rátonyi G. Tamás

Rákosváros - mai és korábbi nevén: Zugló - 1935-ben született, amikor a XIV. kerület létrejött. Budapest ugyanis 1873-as egyesítésekor csak tíz kerületből állt, de lakosságszám növekedése és a közigazgatás aránytalan leterheltsége miatt 1931 és 1940 között kialakították a XI., XII., XIII. és XIV. kerületeket is. Valamennyi új kerület nevet kapott, ekkor lett Zuglóból Rákosváros.

Magát a XIV. kerületet, mint önálló közigazgatási egységet 1935. október 1-jén hozták létre, formálisan a következő nap délben a Pétervárad utcai elöljárósági épület ünnepélyes felavatásával kezdődött a munka (ma is ugyanebben az épületben van a polgármesteri hivatal). Addig e környéket éppúgy Zuglónak hívta mindenki, mint manapság. Farkas Ákos fővárosi tanácsnok - szélsőjobboldali politikus, a nyilas korszak idején Budapest főpolgármestere - azonban a "Rákosmező" nevet ajánlotta az új kerület elnevezésére. Ez a név a középkori országgyűlések helyszínéül szolgáló, részben valóban a mai XIV. kerületre eső - hatalmas térségre utalt volna. Petrovácz Gyula tanácsnok (templomairól híres építészmérnök, maga is zuglói lakos, a Gyarmat utca 4. szám alatt volt a villája) azonban már a polgármesteri hivatal avatásán kérte, hogy Rákosváros legyen az új kerület neve.

14_petervarad_19351002_friss_ujsag_felirattal.jpg1935. október 2: a XIV. Pétervárad utcai elöljáróság épületének avatása (forrás: Friss Újság / Arcanum)

A két indítványt még nem is tárgyalta a törvényhatósági bizottság, amikor Szendy Károly polgármester már egyfajta nyomozást rendelt el a Zugló név eredetének kiderítésére: utasította a levéltár dolgozóit, hogy állapítsák meg honnan ered ez a régi név. Ám a levéltárban nem jutottak dűlőre, a kutakodás nem hozott eredményt (ma is többféle névmagyarázat létezik). Időközben Petrovácz aláírásgyűjtést kezdeményezett a törvényhatósági bizottság tagjai körében, és benyújtott egy ellenindítványt, hogy a kerületet "Rákos-városnak" nevezzék.

1935. október 23-án tárgyalta a főváros törvényhatósági bizottsága a XIV. kerület új nevét, vagyis a Rákosmezőt. Petrovácz ekkor kérte hivatalosan, hogy ne Rákosmező, hanem Rákosváros legyen a kerület elnevezése. Érvelése főleg aköré összpontosult, hogy a többi új kerületet is valamilyen -városnak nevezik (a később megalakult XII. kerületi Mátyás király-várost említette), és hogy a mező utótaghoz képest itt valóban városról van szó, és a mező és a város közötti különbség degradálná az új közigazgatási egységet. De hangsúlyozta azt is, hogy ezt az elnevezést a kerület polgársága kéri.

10_rakosmezo_gurk-hofbauer_view_of_pest_and_buda_from_the_field_rakos.jpg
Pest városának idealizált létképe a Rákosmező felől - Hofbauer János rajza 1829-ből. A képen látható függővasút egyébként Kőbányán működött, ez is azt mutatja, hogy Rákosmező valóban hatalmas terület volt, nem csak a XIV., hanem a X., XV., XVI. kerületek egyes részeit is lefedte.

Egy képviselő javasolta, hogy halasszák el a döntést, ezt azonban leszavazták, mint ahogy a Farkas-féle - Szendy Károly által beterjesztett - Rákosmező nevet is, és nagy többséggel a Rákosváros elnevezés mellett döntöttek, amit a jobboldal "Éljen Petrovácz!" felkiáltással üdvözölt. Így lett Zuglóból Rákosváros.

A név azonban nem váltott ki tetszést, legalábbis a sajtóban mindenki borzongott tőle: sajnálták az ősi Zugló név eltűnését, felemlegették a rákkal, mint szörnyű betegséggel való áthallást (ami egyébként a Rákosmező névre is igaz lett volna), erőltetettnek, mesterkéltnek érezték. Elképzelhető, hogy ez is oka volt annak, hogy 1938-ban már azt tervezték: Rákóczivárossá kereszteljék át a fiatal kerületet. Ebben az évben került szóba ugyanis, hogy II. Rákóczi Ferenc megmaradt személyes tárgyait, hagyatékát hazahozzák Törökországból, és a zuglói Bosnyák téren felépíteni tervezett templomot jelölték ki ezek őrzésére.

rakosvaros_vasutallomas.jpg
1953-as kép, a nem sokkal korábban átadott Rákosváros vasútállomásról - ma elképesztő lepusztult állapotban Zugló néven fogadja az utasokat a Thököly út és Hungária körút kereszteződése közelében (fotó: Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely / Fortepan 131943)

Az átkeresztelésre azonban nem került sor, sőt, a Rákosváros név is eltűnt: feltehetően 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor számoltak le ezekkel a régi nevekkel, a XIV. kerületet is visszakeresztelték Zuglóra. Mivel egy-egy városrésznév sok esetben intézménynevekben is megjelenik, azért 1950 után is továbbélt az elnevezés. Legtovább talán a mai Zugló vasútállomás bírta, amit történetesen 1940-ben neveztek át Zuglóról Rákosvárosra, de csak 1974-ben került sor a visszakeresztelésre.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr4213686430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bála Mis 2018.03.04. 11:31:44

Melyek a " Zugló " név eredetének magyarázatai?

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2018.03.04. 11:40:08

@Bála Mis: A Zuglói lexikon tolmácsolásában az egyik elmélet a "Szuglyó" szóból eredezteti, ami sarkot, kuckót, zugot jelent, a magyarázat szerint "a pesti határ egy kis sarka (zuga)", a másik a német "mocsárlyukból" származtatja (nem tudok németül, de a szótár a Sumpf és Loch/Lucht szavakat adja ki)

Csipyke 2018.03.05. 13:07:32

Rákosmező része van Zuglónak, vagy rosszul emlékszem?

xtlight 2018.03.05. 13:10:25

Adja magát a szug (zug) szó, amit itt sarok vagy szeglet értelemben használhattak őseink. A Szugló utca neve őrzi ezt a régi alakot.

Egy másik lehetőség sziget szó rövidülése és torzulása, sziget > szig > szug formában, amit Szigliget nevében is részben meg lehet figyelni. A történelmi magyarázat ez esetben a középkorban még sokkal jelentősebb vízhozamú és nem szabályozott Rákos-patak által alkotott szigetekre utal.

Kirby5 2018.03.05. 13:17:53

@Csipyke: Alsórákos van az tuti.

Duplaxiii 2018.03.05. 17:04:53

A főváros ezen részén található összes "rákos" nevű rész a Rákos-patakhoz vezethető vissza, annak neve meg a rákokra.
Tehát elég gáz, ha egy történelmi névről klsőbb egy betegség jut a döntéshozók eszébe...

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2018.03.06. 18:51:47

@Csipyke: Nem, nincs Budapesten Rákosmező nevű városrész, Rákosfalva és Alsórákos van a XIV. kerületben (meg a többi Rákos- előtagú település a külső városrészekben)., Felsőrákos a X. kerületben. A Rákos-mező (mint terület), elképesztően nagy volt, bár pontos határvonalait talán soha senki nem húzta meg, de az egész Kelet-pesti síkság oda tartozott. Volt viszont Rákosmezei repülőtér, ez a mai Felsőrákos területén volt, a Fehér út mellett.