Rákosváros - mai és korábbi nevén: Zugló - 1935-ben született, amikor a XIV. kerület létrejött. Budapest ugyanis 1873-as egyesítésekor csak tíz kerületből állt, de lakosságszám növekedése és a közigazgatás aránytalan leterheltsége miatt 1931 és 1940 között kialakították a XI., XII., XIII. és XIV. kerületeket is. Valamennyi új kerület nevet kapott, ekkor lett Zuglóból Rákosváros.
Magát a XIV. kerületet, mint önálló közigazgatási egységet 1935. október 1-jén hozták létre, formálisan a következő nap délben a Pétervárad utcai elöljárósági épület ünnepélyes felavatásával kezdődött a munka (ma is ugyanebben az épületben van a polgármesteri hivatal). Addig e környéket éppúgy Zuglónak hívta mindenki, mint manapság. Farkas Ákos fővárosi tanácsnok - szélsőjobboldali politikus, a nyilas korszak idején Budapest főpolgármestere - azonban a "Rákosmező" nevet ajánlotta az új kerület elnevezésére. Ez a név a középkori országgyűlések helyszínéül szolgáló, részben valóban a mai XIV. kerületre eső - hatalmas térségre utalt volna. Petrovácz Gyula tanácsnok (templomairól híres építészmérnök, maga is zuglói lakos, a Gyarmat utca 4. szám alatt volt a villája) azonban már a polgármesteri hivatal avatásán kérte, hogy Rákosváros legyen az új kerület neve.
1935. október 2: a XIV. Pétervárad utcai elöljáróság épületének avatása (forrás: Friss Újság / Arcanum)
A két indítványt még nem is tárgyalta a törvényhatósági bizottság, amikor Szendy Károly polgármester már egyfajta nyomozást rendelt el a Zugló név eredetének kiderítésére: utasította a levéltár dolgozóit, hogy állapítsák meg honnan ered ez a régi név. Ám a levéltárban nem jutottak dűlőre, a kutakodás nem hozott eredményt (ma is többféle névmagyarázat létezik). Időközben Petrovácz aláírásgyűjtést kezdeményezett a törvényhatósági bizottság tagjai körében, és benyújtott egy ellenindítványt, hogy a kerületet "Rákos-városnak" nevezzék.
1935. október 23-án tárgyalta a főváros törvényhatósági bizottsága a XIV. kerület új nevét, vagyis a Rákosmezőt. Petrovácz ekkor kérte hivatalosan, hogy ne Rákosmező, hanem Rákosváros legyen a kerület elnevezése. Érvelése főleg aköré összpontosult, hogy a többi új kerületet is valamilyen -városnak nevezik (a később megalakult XII. kerületi Mátyás király-várost említette), és hogy a mező utótaghoz képest itt valóban városról van szó, és a mező és a város közötti különbség degradálná az új közigazgatási egységet. De hangsúlyozta azt is, hogy ezt az elnevezést a kerület polgársága kéri.
Pest városának idealizált létképe a Rákosmező felől - Hofbauer János rajza 1829-ből. A képen látható függővasút egyébként Kőbányán működött, ez is azt mutatja, hogy Rákosmező valóban hatalmas terület volt, nem csak a XIV., hanem a X., XV., XVI. kerületek egyes részeit is lefedte.
Egy képviselő javasolta, hogy halasszák el a döntést, ezt azonban leszavazták, mint ahogy a Farkas-féle - Szendy Károly által beterjesztett - Rákosmező nevet is, és nagy többséggel a Rákosváros elnevezés mellett döntöttek, amit a jobboldal "Éljen Petrovácz!" felkiáltással üdvözölt. Így lett Zuglóból Rákosváros.
A név azonban nem váltott ki tetszést, legalábbis a sajtóban mindenki borzongott tőle: sajnálták az ősi Zugló név eltűnését, felemlegették a rákkal, mint szörnyű betegséggel való áthallást (ami egyébként a Rákosmező névre is igaz lett volna), erőltetettnek, mesterkéltnek érezték. Elképzelhető, hogy ez is oka volt annak, hogy 1938-ban már azt tervezték: Rákóczivárossá kereszteljék át a fiatal kerületet. Ebben az évben került szóba ugyanis, hogy II. Rákóczi Ferenc megmaradt személyes tárgyait, hagyatékát hazahozzák Törökországból, és a zuglói Bosnyák téren felépíteni tervezett templomot jelölték ki ezek őrzésére.
1953-as kép, a nem sokkal korábban átadott Rákosváros vasútállomásról - ma elképesztő lepusztult állapotban Zugló néven fogadja az utasokat a Thököly út és Hungária körút kereszteződése közelében (fotó: Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely / Fortepan 131943)
Az átkeresztelésre azonban nem került sor, sőt, a Rákosváros név is eltűnt: feltehetően 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor számoltak le ezekkel a régi nevekkel, a XIV. kerületet is visszakeresztelték Zuglóra. Mivel egy-egy városrésznév sok esetben intézménynevekben is megjelenik, azért 1950 után is továbbélt az elnevezés. Legtovább talán a mai Zugló vasútállomás bírta, amit történetesen 1940-ben neveztek át Zuglóról Rákosvárosra, de csak 1974-ben került sor a visszakeresztelésre.