Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

A nap, amikor százezer budapesti címe megváltozott volna

2016. június 11. - Rátonyi G. Tamás

Volt egy nap 1969-ben, amikor egy korábbi célkitűzésnek megfelelően rendezték volna a fővárosi házszámozást. Ez a gyakorlatban azt jelentette - volna -, hogy 1969. szeptember 1-ig cirka százezer budapesti lakosnak megváltozik a lakcíme - anélkül persze, hogy elköltöztek volna.

Tulajdonképpen az alapötlet nem volt rossz, Budapest házszámozási rendszere - mint a HVG e tárgyú cikkéből  is kiderül -  még régen, 1855-ben kezdett a maihoz hasonlóan körvonalazódni, de hivatalosan csak 1875-ben öltött szabályrendelet formában alakot. Korábban úgynevezett telekszámokat használtak, ami a házszám és a helyrajzi szám különös keveréke volt: lényegében 1-től kezdődően végigszámozták egy-egy település(rész) összes házát, telkét, és a település, vagy az utca nevével kombinálva adták meg lakcímként. Például a Dohány utcai zsinagóga ma a 2-es házszám alatt található, de 1844-ben a Tabakgasse 376. címen volt ismert, noha nyilvánvaló, hogy az utcában nem volt ennyi telek. 1875-ben ezt váltotta fel az utcánként újrakezdődő házszámozás. Akkor véglegesítették azt is, hogy az utcák egyik oldala a páros, a másik a páratlan számokat viselje, korábban előfordult ugyanis, hogy a házszámok folyamatosan haladtak, az egyik oldalon növekedve, a másikon csökkenve.

05_molnar_utca.jpgA ma V. kerületi Leopold (Lipót, ma: Váci) utca és a Müllner (Molnár) utca közt nyitandó közterület szabályozási térképe 1860-ból. Jól leolvashatók, az olyan, ma már vadnak tűnő ház- (valójában: telek-) számok, mint a Leopold gasse 192., vagy a Müllner gasse 155. Az is látható, hogy a telekszámok kiosztásában nem sok logika volt (figyeljünk a sorrendre: 151., 155., 154.) (forrás: Budapest Főváros Levéltára/Hungaricana)

A fővárosi házszámoknak 1875 után két kiindulópontjuk volt: Pesten a mai Ferenciek tere, Budán pedig a Clark Ádám tér. A házszámok lényegében a mai napig ezeknek a középpontoknak megfelelően növekednek, vagyis a Ferenciek tere, illetve a Clark Ádám tér felől kezdődve a szélrózsa minden irányába növekedve. Igenám, de 1950-ben kialakították a mai Nagy-Budapestet. Hét, addig önálló várost és 16 nagyközséget csatoltak a fővároshoz. Ezzel összesen 23 település, és azok néha sajátságos házszámait is bekebelezte Budapest anélkül, hogy szinkronizálták volna a gyakorta eltérő szisztémájú házszámozási rendszereket. A problémával már 1955-ben szembesültek, Preisich Gábor, Budapest akkori főépítésze jelezte is, hogy szinte semmilyen információjuk nincs a külső kerületek házszámozási szisztémájáról, így új építkezések (parcellázások) esetén nem tudnak mihez igazodni a számozás kialakítását illetően.

A problémát jól megvilágítja Rákospalota, és általában a XV. kerület ma is létező, többszörösen fordított házszámozási rendszere, amiről itt olvasható egy nagyobb lélegzetű összefoglaló írás. A lényeg az, hogy Palotán a település körülbelüli középpontjából indulnak a házszámok, tehát az utcahálózat egy részén Budapest irányába növekszenek, másutt pedig ettől a palotai középpontból (és ezzel együtt Budapestről) kifelé. Ugyanakkor míg Budapesten aranyszabály, hogy az utca jobb oldalán van az 1-es (páratlan) számozás, Palotán van olyan szakasz, ahol ez a bal oldalra esik. Pestújhelyen azonban már "rendesen" számozták az utcákat, vagyis a városhatár felé növekszenek, Újpalotán pedig a Fő tér a házszámok kiindulópontja (pedig azt a lakótelepet már az 1970-es években építették), kivéve a Drégelyvár utcát, amit Budapesthez igazítottak. Az 1950-es években észlelt házszámozási anomáliák tulajdonképpen máig fennálnak.

hazszamok_illusztracio.jpgTúlzásba vitt házszámozás egy - vélhetően - brazil épületen (forrás: Rakel Possi)

1966-ban született hát a Fővárosi Tanács Városrendezési és építészeti osztályán egy tervezet, ami rendezte volna a házszámokat Budapest egész területén, tehát nem csak az imént említett Rákospalotán, hanem Cinkotán (XVI.), Rákoskeresztúron és Rákoscsabán (XVII.), Pestszentimrén (XVIII.), Pesterzsébeten (XX.), Budafokon (XXII.) és Soroksáron (XXIII.) is. A "rendezés" a legtöbb esetben a házszámozás megfordítását, illetve az utcák budapesti rendszerhez igazított újraszámozását jelentette volna.

Ezt azért érezték akkor fontosnak, mert az 1960. évi népszámlálást megelőző összeírás során előfordult, hogy egy utcában csak azok a telkek kaptak számozást, amiken már épület állt, vagyis az üres telkeket egyszerűen átugrották. Az azóta felépített házak tehát számozatlanul maradtak, vagy össze-vissza ugrálnak a házszámok. Az is előfordult, hogy a házszámokat egy lakóbizottsági tag bejárása alapján, az általa követett útvonal szerint csigavonalban adták ki, gyakorlatilag mindenféle logikát felborítva. A közelgő - 1970-ben esedékes - népszámlálásig ezt a problémát kívánták orvosolni.

05_ferenciek_tere_hazszam.jpgMinden pesti házszám kiindulópontja, a Ferenciek tere a Viamap térképén. Ennek a térnek a közelében van a legtöbb 1-es házszám - a Váci utca kivételével, hiszen az csak áthalad rajta.

Ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának korábbi koncepciója már túlhaladott, vagyis nem lehet Budapesten egy-egy központja a házszámoknak, hiszen a város területe 1950-ben jelentősen megnövekedett. Az egyes kerületi központok lehetnének az új házszám-kiindulópontok, ám az országos közutak számozását a Lánchíd budai hídfője felől - vagyis a 0 kilométerkőtől kell kezdeni. Az előterjesztés kitért számos apróságra, ami eddig problémát okozott a számozás során, így pl. a terek középpontjában álló telkek, épületek számozására, a külterületeken, utaktól távol álló épületek (pl. őrházak, mezőgazdasági létesítmények) számozására stb.

A fentiek miatt előirányozták, hogy az 1970-ben következő népszámlálásig,  pontosabban 1969. szeptember 1-ig rendezni kell 40 ezer lakóingatlan házszámát, ami körülbelül 100 ezer budapesti lakos címváltozásával járna. Az 1966-os előterjesztést akkor jóváhagyták. Legközelebb 1967-ben került az ügy a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé, ám már csak azért, hogy elismerjék: a kerületi tanácselnökök ellenállásán a terv gyakorlatilag megbukott, az új házszámszabályozási rendelettervezetet félre kell tenni, a megvalósítására nincs remény. Beérték annyival, hogy egy ejnye-bejnyét megfogalmaztak, miszerint minden budapesti házra ki kell írni a házszámot.

15_regi_foti_ut_43_b.jpg
Egy helyes utcanév-házszám felirat a híresen egyedi Rákospalotáról

A probléma tulajdonképpen később - máig - sem oldódott meg, a közeli években is előfordult, hogy egy-egy utca házszámozását meg akarták fordítani, mert az újonnan nyílt telkekre már nem jutott házszám. Aztán inkább az egyszerűbb megoldást választva új utcanevet adtak a problémás útszakasznak, ahol a számozás újrakezdődhetett...

facebook_kovetes.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr548797288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Trezor atya · http://utvesztox.blog.hu/ 2016.06.12. 12:11:10

Ajánlom figyelmedbe a XXI. kerület (Csepel) és a Szigetszentmiklós közti út számozását, főleg az M0 körgyűrű Budapest felőli oldalának környékénél.

"Az épület hivatalosan Csepeli út 180/6. Harminc méterre tőle van a buszmegálló, amire "Csepeli út 119." van kiírva, a buszmegálló melletti házra Haris út 7., az átellenes oldalon levő említett motorosbolt pedig Csepeli út 20."

mpl 2016.06.12. 13:16:08

A hatodik kerületi Jókai tér számozása is vicces :)

Rátonyi G. Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2016.06.12. 13:19:51

@mpl: Térképen megnézve teljesen okénak tűnik: a Mozsár utca sarkán kezdődik, szabályosan az óramutató járásával ellentétesen haladva az Andrássy út felé növekszik, majd a Jókai utca vonalában halad tovább a Mozsár utcáig. Két oldala van, egyiken megy 1-4-ig, a másikon 5-8-ig. Mondhatnám pöpec :)

lezlidzsi84 2017.04.03. 10:44:34

Arról tudtok valamit, hogy mi az oka annak, hogy Budapesten fordítva helyezkedik el a páros/páratlan oldal, mint az ország jelentős részén? Budapesten kívül a számozás kezdetétől nézve jellemzően a bal oldal a páratlan, míg a fővárosban a jobb.

lezlidzsi84 2017.04.03. 10:45:45

A váltás sokhelyütt az 1950-ig érvényes városhatárnál van.

Rátonyi G. Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2017.04.03. 12:26:45

@lezlidzsi84: A hazszamozast egesz egyszeruen eldontottek 1874-ben, hogy igy lesz es kesz. Oszinten szolva sosem vizsgaltam, hogy mas nagyvarosokban mikent van, nem biztos, h nalunk van forditva, ez nezopont kerdese :)

Az biztos, h a mai Budapesten egy varosresz van csak, ahol forditva szamoznak, szoval a koncepcio alapvetoen elterjedt. Irtam mar errol, de most mobilon nem tudom elokeresni, majd este kuldok linket.

Azert irhatnal egy-ket peldat, h mire gondolsz, este megnezem.

lezlidzsi84 2017.04.03. 19:20:18

@Rátonyi Gábor Tamás: Ha pl. megnézed a dunántúli városokat (pl. Győr, Sopron, Szombathely, Pécs, de sok kisebbnél is) a számozás kezdetétől nézve a bal oldal a páratlan. (Mondjuk Veszprémben és Fehérváron pont nem.) Hasonló a helyzet pl. Pesthidegkúton is, de a második kerület belső részeiben és úgy általában Budapest többi részén pont fordítva van.

Rátonyi G. Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2017.04.03. 21:59:26

@lezlidzsi84: Pesthidegkút eltérő számozásáról nem tudtam, most megnéztem, tényleg így van, kösz a tippet. Rákospalota Öregfalu városrészében vannak még így a számok.

Itt van egyébként az 1874-ben született házszámszabályozás eredeti dokumentuma, máig ezek a szabályok a mérvadók az úgynevezett "házszámmegállapításban":
library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_35_036_03/?pg=59&layout=s

Csakhogy: ez a szabály csak az akkori Budapestre vonatkozott. Minden - korábban önálló - település maga találta ki a saját házszámozási szisztémáját, és ez nem is egyidőben történt, kb. a századforduló +- 30 év. Budapest környékén bizonyára kínálta magát átvenni a fővárosi szabályozást, de lám: Pesthidegkúton és Rákospalota Öregfaluban más szisztémát találtak ki. Aztán ahogy Budapesthez kerültek ezek a települések, megörököltek egy csomó ilyen eltérést - de hát erről szól ez a bejegyzés is.

Az általad írt településekkel nem foglalkoztam, bizonyára mindenütt a saját képviselőik találták ki az ottani szisztémát, az egyik ilyen lett, a másik olyan. Még szerencse, hogy pl. abban egységesek, hogy az egyik oldalon páratlan, a másikon páros számok vannak, mert alkalmazhatták volna a londoni példát is, ahol sorban számozzák a házakat, és az utca végén visszafordul a számozás. De pl. az Őrségi falvakban vannak az ún. "szer"-ek, na ott nem is tudom hogy számoznak - ha számoznak egyáltalán.

Szóval nincs külön magyarázat, vagy ha igen, akkor csak annyi, hogy minden képviselőtestület maga találta ki hogy legyen.

Renee Le Renard · http://senkisehivta.blogspot.hu/ 2017.05.02. 01:56:26

@Rátonyi Gábor Tamás: Nekem az a gyanúm, hogy mivel Magyarországon a negyvenes évek előtt a baloldali közlekedés volt elterjedt, ezért a legtöbb helyen bal oldalt kezdődik az 1-es szám.

Berlinben is tudtommal nincs páros vagy páratlan oldal

KapitányG 2017.06.10. 09:48:44

És még az 1990. évi népszámláláskor is rengeteg problémát okozott az átszámozás...