Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

A Hegyalja út kialakulása és elnevezése

2016. március 29. - Rátonyi G. Tamás

A fővárosi közgyűlés március 30-án szavaz arról, hogy a Hegyalja út felvegye-e Mádl Ferenc köztársasági elnök nevét. Ebben a posztban csak a Hegyalja út kialakulásának, elnevezésének történetét szeretném röviden összefoglalni hitet téve amellett, hogy ezt az utat a jövőben is Hegyalja útnak kell nevezni, a politikusok emlékének megőrzését bízzuk a következő generációkra.

A Hegyalja út nem olyan ősi főútvonala a fővárosnak, mint például a Kerepesi, Üllői Bécsi stb. utak, de tudatos várostervezéssel évtizedek alatt meghatározó közlekedési folyosóvá építették ki. Történetében nagyon érdekes, hogy ami akkor beépített terület volt - vagyis a Tabán -, azt ma már nem leljük, ám amit ma ismerünk Hegyalja útként, annak pedig még akkor nem találjuk nyomát sem.

01_kereszt_ter_taban_1905.jpgTabán, Kereszt tér 1905-ben. A képen látható házsor mögött épült ki a Hegyalja út (forrás: Budapest Anno)

A mai Hegyalja út négysávos szakaszának megépülte előtt a környéken a Tabán zegzugos utcái, romantikus, ám düledező házacskái álltak. A Tabán területe a mai Czakó és Sánc utcákig tartott, azon túl egy kőbánya, két temető és zömében lakatlan vidék terült el. Még csak átmenő forgalom sem volt, hiszen az Erzsébet híd majd csak 1903-ban nyílik meg, addig igény sem mutatkozott a jelentős kapacitású összekötő útra Németvölgy és a Gellért-hegy rakparti lába közt. A Tabán 1887-es kiterjedését és utcaneveit lásd a lenti képen (kattintásra nagyobb felbontásban is látható).

A Hegyalja út kiépítése szoros összefüggésben van a Tabán bontásával. A városrész ugyanis régóta csípte a városvezetés szemét, s nem véletlenül: ma romantikusnak látjuk, de valójában a bűnözés, a prostitúció melegágya volt, a rossz lakáskörülmények és a szegénység jellemezte a vidéket. A városvezetés mindenekelőtt a terület kisajátítására és az épületek bontására törekedett, később merültek fel nagyívű tervek a beépítésre, de ezek végül sosem teljesültek be. A XX. század elején megkezdődött bontásokkal egyidőben került sor az első útszélesítésekre is. 1908-ban pedig megnyílt a Hegyalja út első rövid szakasza, körülbelül a mai BAH-csomóponttól a Sánc utcáig. Ez nagyjából megegyezett a korábban itt húzódott "Budaörsi út" névre hallgató összekötő utcácska nyomvonalával, kiegészülve egy rövid, Németvölgy felé vezető szakasszal.

01_taban_800.jpg
A Tabán 1887-ben (kattintásra nagyobb felbontásban is böngészhető)

Az Buza-Mészáros-Ráday-féle utcanévlexikon bizonytalan atekintetben, hogy honnan kapta a nevét az út: az egyik magyarázat szerint egyszerűen az út vonalvezetése volt a névadó (ti: a Gellért-hegy aljában halad), a másik szerint a környéken előforduló történelmi borvidékek nevét viselő utcanevek sorába illik a Hegyalja is. Valóban létezett a Tabánban Tokaj utca, de más, borvidékre utaló utcanevet nem találni. Az utcanévlexikon szerint már 1880-ban létezett Hegyalja utca néven egy közterület, ennek azonban nem találtam nyomát korabeli térképeken, az út első említése 1908-ból való, Bár a legtöbb utca elnevezéséről valamilyen hír fennmarad, a Hegyalja út elnevezését nem találtam meg a korabeli közlönyökben.

A környék beépítésére számos terv született, többek közt stadiont is álmodtak a Tabán helyére, de volt villanegyed és fürdőváros-terv is. Warga László építész több beépítési és úthálózati tervet készített, azonban végül a főváros maga terveztette meg az összekötő (akkori szóhasználattal: Tranzverzális) utat. A kiépítés bonyolultságát érzékeltetendő: a mai Hegyalja és Sánc utca kereszteződésénél az akkori szintnél 4 méterrel lejjebb kellett süllyeszteni az új utat, hogy a lejtés mértéke az 5 százalékot ne haladja meg. A Tabán 1932-33-ban történt lebontását követően épült ki tehát a mai vonalán a Hegyalja út, összekötve az Erzsébet híd budai hídfőjét az Alkotás utcával. Az új út lényegében magába olvasztotta a korábbi Horgony és Hadnagy utcákat és a Szerpentin út egy szakaszát, s ezt hivatalossá 1936-ban tették azzal, hogy több utcanevet megszüntetve kiterjesztették a Hegyalja út megnevezést a kiépített új útra is.

01_dobrentei_ter.jpg
Az újjáépült Erzsébet híd budai hídfőjéről készült kép 1974-ből. A gyalogosösvények idézik a tabáni utcácskák vonalvezetését (forrás: 25 éves a FŐMTERV)

Több mint három évtizeddel később, 1964-ben adták át a világháborúban felrobbantott Erzsébet híd helyére épült új átkelőt, s ehhez kapcsolódóan rendezték a budai hídfőt (tervezője, Mészáros Komáromy László 1966-ban Ybl-díjat kapott ennek kialakításért). 1967-ben kezdték meg a Hegyalja út kiszélesítését az Alkotás út és a Döbrentei tér közti szakaszon. Az Alkotás és Villányi utakat 1972-re építették ki, de a felüljárót csak 1976-ban adták át. A Budaörsi út - Alkotás út és Hegyalja út neveinek kezdőbetűjéből született a BAH-csomópont elnevezés is.

Érdemes megjegyezni, hogy a BAH-csomópont nevének "Bach-csomópontra" (értsd: Johann Sebastian Bachra) való módosításáért a zeneszerző születésének 300. évfordulóján, 1985-ben Del-Medico Imre tett javaslatot, s az ötletet véglegesen csak másfél évtizeddel később vetették el. A csomópont felüljárója nevének "Alkotás hídra" változtatásáért pedig 1977-ben Radnai Lóránt tett javaslatot.

01_hegyalja.jpg
Kivételes időpillanatban készült térkép 1961-ből: még nincs BAH-csomópont, de már létezik a traverzális út. A Hegyalja út XI.-XII. kerületi folytatásának további kiszélesítése is körvonalazódik a vastagabb vonallal jelzett útvonaltervből.

 A Hegyalja út felső szakasza lényegében különösebb szabályozás nélkül, a telkek megosztásának, illetve beépítésének ütemében formálódott. Eredetileg különböző, össze nem függő utcácskák alkották, melyek egy szakaszát egységesen csak 1938-ban kereszteltek el Wolff Károly útnak, de a mai Hegyalja út egy másik markáns szakasza Sashegyi út névre hallgatott (ugyanilyen nevű közterület ma is van a környéken, ám a kettő nem azonos, csak az utca nevét használták fel ismét). Ennek a bizonyos Wolff Károly és Sashegyi útnak a nyomvonala azonban nem fedi pontosan a Hegyalja út mai nyomvonalát, melybe a fentieken kívül más utcákat is beolvasztottak.. Az útvonal egységes kialakítására már az 1960-as években kerülhetett sor.

Érdemes megjegyezni, hogy ma a Hegyalja út az I., XI. és XII. kerületekhez tartozik, több szakasza is kerülethatárt képez. A XI. kerület 1934-ben, míg a XII. csak 1940-ben alakult meg, volt időszak tehát, amikor az egész út az I. kerület része volt, városrészek, illetve kerületek közti határútként csak később kapott szerepet.

(Meggyőződésem, hogy a Hegyalja út jelenlegi elnevezése jobban tükrözi mind az út földrajzi környezetben való elhelyezkedését, mind kialakulását, a Tabánhoz való kötődését. Minden olyan utcanév, ami lekerül a térképekről már középtávon is elvész a városlakók számára, s ezzel együtt sokszor a közterület kialakulásának, történetének stációi is feledésbe merülhetnek. Minden politikusi nagyságot elismerve bízom abban, hogy a nevek megörökítését tekintve megfontoltabb lesz a közgyűlés az elmúlt években tapasztaltaknál.)

 Források:

Jamrik Levente: Horthy űrvárosa: tervek a tabáni fürdőparadicsomról (Falanszter blog, 2012. április 7.)
Schuler Dezső: Adatok a Tabán történetéhez és rendezéséhez (Budapesti Statisztikai Közlemények 75/4)
Nem lesz Bach a BAH csomópont (Origo 2000. június 30.)
Budapest Főváros Levéltára térképei
Budapest Lexikon
Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei 1873–1949

A bejegyzés trackback címe:

https://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr668527092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fekete Dániel . · http://csakaszepre.blog.hu 2016.03.29. 22:10:57

Kiváló poszt! És igen, maradjon csak Hegyalja.

fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2016.03.30. 14:01:21

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén döntöttek arról, hogy a XIII. kerületben Göncz Árpádról neveznek el egy városrészt. Visszavonták ugyanakkor azt a javaslatot, amely arról szólt, hogy Mádl Ferencnek a Hegyalja út átnevezésével állítsanak emléket.
index.hu/belfold/budapest/2016/03/30/nem_nevezik_at_a_hegyalja_utat_tarlos_gratulalt_a_tamadoknak/

ubu1a 2016.03.30. 16:25:52

Tarlós pattog, hogy a kerületi polgármesterek megfúrták az ötletét. Pedig az előző nagy átnevezési hullám után pont ő mondta, hogy elege van és nem akar több átnevezést. Kétszínű, köpönyegforgató alak. De ez persze nem újdonság sajnos. Ne "gratuláljon", inkább szálljon magába egy kicsit.
Az új, vagy eddig névtelen utcák/terek/városrészek vegyék fel az új történelmi személyiségek neveit, ha nem képezi vita tárgyát az érintettek megítélése és ha ez amúgy ennyire fontos. De el kellene már odáig jutni, hogy a közterület, intézmény stb. neve egy azonosító. Azonosítót pedig nem piszkálunk, ha az már egyszer ki lett osztva. (Kivétel talán csak elírás és az egyértelműségi probléma lehet.) Az azonosító egyedi és örök.
Azt még valahol meg tudom érteni, hogy a rendszerváltás után át- és visszaneveztek területeket, hogy azok ne mondvacsinált kommunista hősök, ideológiai elemek neveit viseljék. De eddig, és ne tovább. Ami akkor megmaradt, azt már egyáltalán nem lett volna szabad piszkálni. Sem Elvis Presley (Tarlós nagy kedvence), sem II, János Pál pápa (pedig nagyra tartom őt) kedvéért. Én szisztematikusan a régi neveket használom, nem vagyok hajlandó elfogadni az éppen aktuális rezsim agymenéseitől született új neveket. És erre buzdítok mindenki mást is. Még a narancsosok táborában sem vagyok ezzel egyedül. Továbbra is Ferihegyre kérem a taxit és ha valaki egy olyan közvélemény kutatási kérdőívvel összefüggésben hív fel, amit a zeneszerzőről elnevezett repülőtéren töltöttem ki, elzavarom az illetőt (megtörtént eset).
PS: Megvan mindenkinek a turistás vicc? "Milyen furcsa és rendhagyó ez a magyar nyelv: Úgy írják, hogy Széll Kálmán, de úgy ejtik, hogy Moszkva."

világoszöld 2016.03.30. 16:39:33

" több borvidékre utaló nevet nem találni. ". lehet hogy a Tabánban nem , de a Gellérthegyről köztudott hogy szőlőtermő terület volt, ma is van Szüret utca, Somlói út, A Gellért fürdő felett néhány éve avattak Szent Vince szobrot a valaha volt borászat emlékére.

Advanced Flight 2016.03.30. 17:04:59

@ubu1a: +1

Nálam is Moszkva tér, Roosevelt tér.

verkli 2016.03.30. 17:48:04

Mondjuk a Moszkva tér pont politikai okból lett átnevezve, korábban is Széll Kálmán tér volt. Ennek ellenére nekem mindig Moszkva, a világváros jut eszembe róla, nem a kommunizmus. Alibi...egyszerűbb közterületet átnevezni és szükségtelenül vitákat generálni, mint várost fejleszteni. Göncz Árpád-ról, vagy bármely kortárs személyről pedig nevezzenek el új közterületet az unokáink, ha ők méltónak ítélik rá.

Bicepsz Elek77 2016.03.30. 17:58:09

A Tabánt jo lett volna meghagyni. Mara biztos turisztikai latvanyossag lenne belole. Az Erzsebet hidat es azt a borzalmas BAH csomopontot kar volt felepiteni.Egyebkent en sem vagyok hive az allando atnevezeseknek(a Karpataljai "sohaki sem mozdultam de 7 orszag allampolgara voltam" viccet egy-ket budapesti terrel is el lehet kepzelni.). t

MIÉRT NINCS MINDEN MSZP.ÉS FIDESZ TOLVAJ BÖRTÖNBEN 2016.03.30. 18:34:50

@verkli: "Ennek ellenére nekem mindig Moszkva, a világváros jut eszembe róla, nem a kommunizmus. Alibi"

Nekem meg Moszkváról jut eszembe a Moszkva tér.

Ha már nevet változtatnak, miért nem kimondhatóra? A mosz-kva 2 szótag, gyorsan, pattógósan lehet kimondani. Széllll Kálllm-mán... Mádldldlff...

Jottó 2016.03.30. 20:02:27

kismillió béna nevű közterület van, amit nyugodtan átnevezhetnek Mádl Ferenc -akármire.. a Hegyalja egy kellemes, hangulatos hangzású szó, tökjó h megmarad.. nem kell puffogni megsértődni, találjanak egy szar nevű helyet aztán nevezzék át azt

Bicepsz Elek77 2016.03.30. 21:05:01

@atpijkamo120:
Mindig az aktualis dominans orszagrol kellene elnevezni. pl. Washington ter,Peking ter, Mekka ter stb stb...

Rátonyi G. Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2016.03.30. 23:23:12

@világoszöld: Igen, igen, vágom, a filoxéra előtt volt szőlő Budán is. Az utcanévlexikon "környező utcákat ír", én ezt a Tabánra vonatkoztattam, de lehet, igazad van, tágabban kell értelmezni.

Rátonyi G. Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2016.03.30. 23:24:14

@verkli: A Moszkva tér átnevezése SZVSZ kevésbé lett volna fájó, ha a rendszerváltás idején történik. Negyed század elmúltával már egyfajta bárdolatlanság volt.

Rátonyi G. Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2016.03.30. 23:25:33

@Jottó: Nekem az az álláspontom, hogy nem feltétlenül mindenáron utcanévben kell gondolkodni. Ez egy görcsös erőlködés, valami komplexus lehet. Szerintem a szoborral is lehet szépen emléket állítani bárkinek és nem okoz annyiféle érdeksérelmet...

Jottó 2016.03.31. 11:52:00

@Utcabolond: ..akár.. a lényeg, hogy felesleges egy jól csengő , semmilyen negatív töltettel nem bíró, ráadásul a köztudatba már eléggé beépült utca nevét elvenni.. a szobor már csak azért is jó ötlet, mert sokkal személyesebben állít emléket az adott embernek