Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Különös utca, Érdekes tér

2016. március 07. - Rátonyi G. Tamás

Ha a főváros különös és érdekes utcaneveit keressük, kétségkívül a józsefvárosi Különös utca és a rákospalotai Érdekes tér az, aminek érdemes utánajárni. Rögtön le is hűtöm a kedélyeket: fogalmam sincs miért épp így nevezték el ezeket a közterületeket, de hogy léteztek, az biztos.

A Különös utca, mint írtam Józsefvárosban volt, nevét, illetve neveit egyszerű fordítás során kapta, ma Kölcsey utcaként ismerjük (A Rákóczi térrel szembeni kis utcácskák egyikéről van szó). Mint tudjuk, a XIX. század első felében az utcaneveket (is) németül jegyezték, ennek az utcának két német és több magyar elnevezése is fennmaradt. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959-es kiadásában jelent meg Turányi Kornél gyűjtése Józsefváros régi utcaneveiről (a FSZEK központja a VIII. kerületben van, a könyvtárosok számos józsefvárosi helytörténeti kiadványt jegyeztek már). Ebben Turányi úgy tartja, hogy a XVIII. században Schwaben Gasse (Csőd utca), a XIX. században Seltsame Gasse (Különös, vagy Ritka utca) volt a közterület neve.

08_csod_utca.jpgA térkép készítésekor még nem volt Nagykörút, de volt Csőd utca, amit egy kis piros nyíllal jelöltem. Ez a mai Kölcsey, volt Különös utca (forrás: Budapest Főváros Levéltára térképtár Pest szabályozási terve 1868–70 körül - Budapest térképeinek katalógusa 887)

Ezzel szemben a Buza-Ráday-Mészáros-féle utcanévlexikon azt írja, hogy 1804-től 1866-ig volt Seltsame, 1866-1874-ig pedig Csőd utca, a Kölcsey elnevezést pedig 1874-ben nyerte el. Az első digitalizált lakcímjegyzék még teljes egészében német nyelven jelent meg 1873-ban "Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen für das Jahr 1873." címen, és még a Seltsamegasse található benne, a következő elérhető kiadvány 1880-as, de abban már Kölcsey utca van, épp azt a néhány évet ugrották át, amikor ez a furcsa fordítás magyarul is megjelenhetett az utcatáblákon.

Sajnos nem tudok németül, de a megtekintett német szótárak szerint a seltsame jelentése "különös, ritka", az utcanév használata során pedig mindkét elnevezés használatos volt. Noha nem tudtuk megnyugtatóan tisztázni az elnevezések sorrendjét, abban biztosak lehetünk, hogy a Különös utcát valóban hívták magyarul is Különösnek - igaz, csak néhány évig. Egyébként a névmagyarázatok néha szintén egész különösek: a nem messze található, szintén józsefvárosi Kisfaludy utca korábbi neve Türelem (illetve Türedelem), németül Toleranz Gasse volt, ami talán a II. József által aláírt türelmi, vagyis a protestáns vallásgyakorlás szabadságáról szóló rendeletről kapta a nevét.

08_pesti_naplo_1852_05_25.jpgA Pesti Napló 1852. május 25-i száma, amiben a "Különös utcza és vidéke" undorító állapotáról szóló rövid karcolat olvasható

Az Érdekes tér azért is érdekes, mert bár sosem létezett, egyszer még a neve is megváltozott. Viszonylag rendszeresen előforduló városszabályozási gyakorlat ugyanis, hogy egyes beépítetlen, mezőgazdasági művelés alatt álló területeket tervrajzokon felparcelláznak, és a gyors beépítettség reményében még az utcanevek is rákerülnek a szabályozási térképekre. Vagyis a várospolitikusok jóelőre kitalálják az utcák elhelyezkedését, és a nevüket is. Aztán mint tudjuk az is előfordul, hogy a tervezett beépítésből nem lesz semmi, vagy másként alakul, másfelé mennek az utak, vagy más épül oda, így aztán a tervezett utcahálózat a nevekkel együtt megy a kukába.

Valami ilyesmi történt a rákospalotai Tóth Kálmán térrel is, amit az utcanévlexikon szerint 1950-ben neveztek el több más kiépítetlen, csak a térképeken szereplő utcával együtt a kerület északi területén (ez a rész a mai Ajándék utca és a Székely Elek út közé esett). Ennek a közterületnek néhány évvel később - 1953-ban - enélkül változtatták meg a nevét Érdekes térre, hogy akár egy kapavágás is történt volna a tér kiépítése érdekében.

15_erdekes_ter_toth_kalman_ter.jpgAz érdekes tér akkor még mint Tóth Kálmán tér 1950 körül. Jól látható, hogy ezek a telkek még nem voltak beépítve, ellentétben a délebbre eső telkekkel, amelyekben már a házhelyek is be voltak rajzolva (forrás: Budapest Főváros Levéltára - Rákospalota közigazgatási térképe utólagos városrendezési bejegyzésekkel 1949–61 - Budapest térképeinek katalógusa 5087)

Szintén 1953-tól kezdték építeni a területen a rákospalotai raktárvárost, ami a korábbi családi házas beépítettség tervéhez képest jóval nagyobb telkek kihasítását tette szükségessé, így végül a tervezett utcahálózatból jóformán semmi nem maradt - hogy a telkekről ne is beszéljünk. Lényegében ráépültek a raktárépületek, vagyis ahogy Buza Péter fogalmaz a Palotai tegnapok című könyvének utcanévjegyzékében: "beépült, mielőtt kiépülhetett volna".  Az 1961-es térképen szereplő, a Sipos Dénes (ma: Székely Elek) úttól felfelé eső területen szereplő utcák közül ma egyedül a Visonta utcát találjuk meg ma is a területen.

15_erdekes_ter.jpgBudapest 1961-es térképe, piros nyíllal jelöltem az Érdekes teret. Térképen ugyan szerepelt, de valójában soha nem épült ki.

Szegény Tóth Kálmán (1831-1881) pedig, akiről eredetileg a palotaiak a teret elnevezték volna, az a költő és politikus volt, aki Baja országgyűlési képviselőjeként szülővárosának számos előnyt harcolt ki a parlamentben. Színjátékait a Nemzeti Színház is játszotta, költeményeit 1878-ban összegyűjtve is kiadták lapok szerkesztőjeként, újságíróként is ismert volt, és akinek e nevét a Ferencvárosban 1900 óta utca is viseli.

Sorsát tekintve az Érdekes tér mindenképpen érdekes volt...

facebook_kovetes.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr608426536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.