Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Változott a helyesírás - Árbóc lesz az Árboc utca?

2015. szeptember 01. - Rátonyi G. Tamás

Augusztusban jelent meg A magyar helyesírás szabályai című kiadvány tizenkettedik kiadása, vagyis 1984 - a 11. kiadás - óta most először változtak a helyesírási szabályok. A kiadvány szerint a változások szeptember 1-től lépnek életbe, de 2016 őszének első napjáig még lehet használni a régi írásmódot is.  Az újdonságok csak kismértékben érintik a blog témáját: az utca- és városrészneveket, helyesírásukat. Lássuk mik a változások!

A helyesírási szabálygyűjtemény nem törvénykönyv, voltaképpen összegzi és a szabályrendszerbe állítja a nyelvben bekövetkezett változásokat. Ha úgy tetszik, arra való, hogy iránymutatást adjon nyelvi tanácstalanság esetén. Ugyanakkor a közös kommunikációs szál - a magyar nyelv - használatakor mégiscsak könnyebben megértjük egymást, ha ugyanazon szabályok szerint használjuk a nyelvünket. Az utcanevek, földrajzi nevek és köznevek helyesírása többször is változott az idők folyamán, gondoljunk csak arra, hogy az utcát már nem cz-vel írjuk, az elő- és utótag közé már nem teszünk kötőjelet, mint ahogy ez szokásos volt valaha. Az utcanevek előtagjaiból is kimaradtak a cz-k, és számos más apróbb változás is megfigyelhető. A legújabb szabályváltozás három helyen érinti a földrajzi neveket.

17_kisfaludy_hibas.jpg
Egy csúnya helyesírási hiba a XVII. kerületben: y helyett i-vel írták Kisfaludy Sándor nevét. Egyébként nemesi előnevével együtt valóban Kisfaludi Kisfaludy Sándornak írjuk a nevét, de az eredeti, 1920-as évekbeli utcanév is y-nal szerepelt. (forrás: Járókelő)

Földrajzi nevek az utcanévben

A mostani helyesírási szabálygyűjteményben (181. pont) egy több évtizedes gyakorlatot szentesít egy kiegészítés:

Ha egy eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi köznévi utótagot tartalmazó földrajzi név közterület nevébe kerül, a kötőjeles írásmódot egybeírás váltja fel.

Ez nem jelent mást, mint ahogy a példaanyagból is látszik: a Csörsz-árok vagy a Ferenc-hegy ha közterületnév lesz, akkor már Csörszárok utca vagy Ferenchegyi út lesz belőle, immár kötőjel nélkül. Jelenleg nincs olyan utcanevünk, amit ez a szabály megváltoztatna, a  főváros földrajzi nevei ha utcanévbe kerültek, már jóval korábban ehhez idomultak. Ennek magyarázata lehet, hogy a szabályt valójában 1984-ben hozták, de az akkori kiadású szabálygyűjteményekből valamiért kimaradt.

18_kettos_koros.jpg
Kevés kötőjeles, földrajzi neves utcáink egyike, a XVIII. kerületi Kettős-Körös utca a Google 2012-es felvételén

Azért persze vannak kötőjelet is tartalmazó utcaneveink, a személyneveket leszámítva ilyen például a Kettős-Körös utca (XVIII.), Hárosi-Duna part (XXII.) stb. is. A fenti szabály magyarázata így szól: "ezekben az utcanévtípusokban sokkal inkább érvényesül a településrésznévi, mint a természeti földrajzi névi jelleg". Ezeknél a kötőjeles utcáknál azonban nincs szó városrészi jellegről, hiszen vagy nem is fővárosi földrajzi név szerepel bennük, vagy ha igen, akkor nem utal városrésznyi területre a bennefoglalt földrajzi név.

XIX., vagy 19. kerület?

Az új szabályozás szerint eztán a budapesti kerületeket már nem csak római, hanem arab számokkal is jelezhetjük. Egyformán érvényes lesz tehát a XV. kerület és a 15. kerület is. Emlékezetes, hogy például az évszázadok írásmódjában a történészszakma már régóta megengedi mindkét írásmódot, sőt, egyes történelmi tematikájú folyóiratok szerkesztői már kifejezetten az arab számos jelölést preferálják (XX. század vs 20. század).

nagy_budapest_1947.jpg
Egy Nagy-Budapest terv 1947-ből, ahol még volt jelentősége, hogy a városrészeket arab, vagy római számmal jelölték (forrás: XV. kerületi blog)

A budapesti kerületek jelzésekor eddig helyesírási hibának számított az arab számjegyes jelölés, mostantól azonban már nem az. A szabályváltozás valóban követi a hétköznapi írásmódban elterjedt formákat (értsd: egyre kevesebben ismerik a római számokat). Korábban azonban városok közigazgatási felosztásában az egységek (kerületek) jelzésében volt különbség a római-arab számos jelölés között: római számmal jelölték a települések egységes igazgatás alatt álló belső kerületeit, és arab számokkal a kül- vagy elővárosokat, melyek igazgatása néhol más szellemben történt.

Budapesten ilyen különbség nincs, a fővárosnak csak "belső" kerületei vannak, az elővárosok már Pest megyéhez tartoznak, s ez így volt a város történelme során mindig. Azonban Budapestre vonatkozóan is volt olyan terv, ahol lett volna jelentősége az arab, illetve római számos jelölésnek: 1947-ben, a számos Nagy-Budapest-elképzelés egyike olyan felosztást kívánt létrehozni, ahol több autonómiát adott volna az arab számmal jelölt külvárosoknak. Ha jól emlékszem valaha Párizsban is hasonló koncepció mentén jelölték a kerületeket, de mára ott is felhagytak ezzel.

Bár mint írtam Budapest nem érintett, a Margitsziget kerületek fölé emelése óta szinte bármilyen variáció elképzelhető, remélhetőleg nem lesz szükség a szabály visszaváltoztatására. Egyébiránt a szabálykönyvben is írják, hogy egyes rendszerekben a jelölések eltérhetnek, így szakmai munkákban továbbra is lehet ragaszkodni a római számokhoz.

Árbóc utca

Két egyszerű közszavunk helyesírása is megváltozott: az árboc és bura szavakat eztán hosszú magánhangzóval kell írni, helyesen tehát árbóc és búra lesz. Búra utca ugyan nincs (Tiszabúra sem), de Árbóc utcánk van a XIII. kerületben. Ennek az utcának a nevét majd meg kell változtatni, ahogy korábban tették például a Columbus utcával, amiből Kolumbusz lett pár éve. Kérdés, hogy ha egyáltalán sor kerül erre a változtatásra, a lakcímkártyák cseréjének költségeit ki viseli?

Postai címzés

07_kepeslap.jpg
1971-ben Budapestre címzett képeslap - még irányítószám nélkül (forrás: Hungaricana)

A legkevésbé jelentős változás, hogy kikerült a helyesírási ajánlásból a postai címzés. Az indoklás szerint a címzés mintáját a posta írhatja elő, s ennek több változata is létezik, amiket nem lehet szabálykönyvbe foglalni. Itt alighanem arról van szó, hogy az irányítószámok intézményét a Magyar Posta 1973-ban vezette be, s ez az akkori viszonyok közt nagy változást jelentett. Nem csak azért, mert mindenkinek meg kellett tanulnia a saját irányítószámát, és ki kellett keresnie ebben az internet előtti világban a címzettét, hanem azért is, mert a gépi feldolgozás egységes címzésmintát követelt, és a fejekben akkoriban még egy elég változatos rendszer élt - Budapest esetében például még sokkal inkább címződtek a levelek Kispestre vagy Nagytéténybe, mint Budapest XIX. vagy XXII. kerületébe.

Csak az én feltételezésem, hogy az ügy jelentősége megkívánta, hogy minél több fórumon foglalkozzanak vele, ezért - akár önként, akár a posta kérésére - az irányítószámok bevezetése után tíz évvel megjelent szabálykönyvbe még érdemes volt belerakni a címzésmintákat. Ma már a címzés és az irányítószám használata elég széles körben elterjedt ahhoz, hogy már ne helyesírási szabályként tekintsünk rá.

facebook_kovetes.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr177746470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2016.04.08. 11:03:21

Én pont amiatt bosszankodtam évekig, hogy már jóval 2015 előtt is Árbóc utca névtábla volt a buszvégállomásnál, szerintem sehol nem is volt rövid o-s verzió.:)