Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Út, utca, tér, köz - vagyis az utótagok színes világa

2015. augusztus 19. - Rátonyi G. Tamás

A leginkább ismert utótagok - vagyis a közterület neve után, annak jellegére utaló földrajzi köznevek - az út, utca, tér és a köz. Azt tudtad, hogy valójában 41-féle ilyen szócska használható Budapesten?

 A fővárosi önkormányzat 1992-ben pontosan meghatározta, hogy mely utótagok használhatók közterületek elnevezésében. Ekkor 41 különböző utótagot hagytak jóvá, zömüket eddig is használták, használtuk, de volt egy-kettő, ami eddig sosem fordult elő. Szerintem a közterületi elnevezések ezzel a sokféle utótaggal színesek, mások szerint csak bonyolítják az egyébként is nehezen követhető rendszert - ki-ki maga döntse el melyik álláspont áll hozzá közelebb.

Mindenesetre hiába az önkormányzati szabályozás, ha van egy olyan közterületünk, amelyiknek semmilyen utótagja nincsen (ez a Nagykörút és az Andrássy út találkozásánál lévő Oktogon, ami nem tér, hanem csak úgy önmagában álló közterületnév), sőt, van egy olyan közterületünk is, melyek utótagja nem szerepel a jóváhagyott jegyzékben: a XI. Kopaszi gát. Persze, ez utóbbi esetében az is kérdés, hogy egy ilyen védműn húzódó út valóban közterület-e, mindenesetre a gát utótag közterületnévben elvileg nem szerepelhet. És vannak olyan jóváhagyott utótagok, amit egyetlenegy közterület sem visel hivatalosan: a korzó és az utcája (a híres Dunakorzó épületei az Apáczai Csere János utcára vannak számozva, a Duna felőli oldalhoz legközelebbi közterület neve pedig Jane Haining rakpart).

06_oktogon_2008.jpgOktogon, a nyolcszögletű tér 2008-ban. Az egyetlen utótag nélküli közterület Budapesten (forrás: Illés Róbert/Wikipédia)

Hajdú Mihály nyelvész 1975-ben megjelent Budapest utcaneveinek névtani vizsgálata című értekezésében az utcanevek sokaságán kívül az utótagokat is elemezte. Ő akkor 33-féle utótagra bukkant a Budapest utcajegyzéke c. kiadványban. Megállapítható, hogy az 1975 és 2015 között eltelt 40 év alatt között nemhogy csökkent, "tisztult" volna az utótagok sokasága, hanem még több is lett, majdnem harmadával.



Készítettem egy hasonló statisztikát, bár nem száz százalékos pontosságú a kettő, de arányaiban valószínűleg alkalmas az utótagok 40 év alatti változásának összehasonlítására (a táblázat legalul látható). Eszerint 1975 óta eltűnt az utótagok közül az alsórakpart, az autóút és a dűlősor, a korábban közterületként kezelt játszótér is eltűnt (játszótér persze ma is van, de nem számít közterületi utótagnak, így az általunk vizsgált közterület fogalmába sem illeszthető bele). Lett ugyanakkor 2015-re bástya, bástyája, gát, kapu, liget és sétaút utótag.

01_anjou_bastya_1933_fortepan.jpgAz Anjou bástya 1933-ban (forrás: Pálinkás Zsolt/FORTEPAN)

Hajdú értekezésének megjelenésekor 1975-ben 6816 közterületnév volt Budapesten, 2002-ben 8079, ma olyan 8500 körül járhat a közterületek száma. Az Open Street Map statisztikája szerint 6824 közterületnév van a fővárosban (vagyis például a város összes Thököly utcája egynek számít, de a Thököly út már szintén egy másféle elnevezés). Nehéz tehát pontos számot mondani a közterületnevekre.

Azt már Hajdú is jelezte, hogy az utótagok felhasználása (az ő kifejezésével élve: terheltsége) rendkívül egyenetlen: a legtöbbször használt utótag az utca, ezt követi az út, majd a köz és a tér (1975-ben még több tér volt, mint köz). Ez a négy utótag teszi ki az összes közterület 94 százalékát. Ezt követik a sétányok, a parkok, lépcsők, sorok, majd a dűlők és lejtők, az útja, a körút, a tere és a rakpart az utolsók, melyekből még tíznél több van Budapesten. Érdekesség, hogy a legnagyobb arányban 1975 és 2015 között a sétányok és a parkok száma nőtt, vagyis az elmúlt 40 év alatt a természeti környezet iránti vágy a névadásban is jelentkezett.

Most nézzünk néhány utótag magyarázatot, vagyis mi is az a sor, köz, és sétány? Ugyanis az utótagok szépsége/hibája, hogy gyakorlatilag a legismertebb négy taggal (út, utca, tér, köz) leírható egy település valamennyi közterülete, esetleg még a lépcső az, ami szükséges hozz. A többi már csak színesítés, ha úgy tetszik díszítés, hagyomány vagy éppen hibaforrás - kinek mi az álláspontja.



15_fogat_koz.jpg
A Fogat köz a XV. kerületben 2012-ben - ez egy klasszikus köz, szinte sikátor

A köz általában kisebb utcát, gyakran zsákutcát, vagy épp ellenkezőleg: két, egymáshoz közel eső másik közterületet összekötő rövid utcácskát jelöl. Az Értelmező Kéziszótár megemlíti, hogy gyakran népnyelvi használatú.

A sor utótagot többnyire a csak egyik oldalán beépített közterületre alkalmazzák, gyakori, hogy a házszámozás is folytatólagos, vagyis nincs páros és páratlan oldal. Jellemző, hogy évek során az adott közterület másik oldala is beépül, a sor elnevezés azonban megmarad, ebből tudható, hogy valaha csak az egyik oldalon álltak házak.

A dűlő egyszerre jelent egy jól körülhatárolható mezőgazdasági földterületet és azt az utat is, ami egy ilyen terület valamely határát képezi, vagy amelyiken megközelíthető. Jellegzetesen külvárosi elnevezés, elsősorban a korábban (vagy jelenleg) mezőgazdasági művelés alatt álló területeken fordul elő. A dűlőút utótag a dűlő útként való értelmezésének szinonímája, de előfordulhat más elrendezésben is, egybeírva a közterület nevével, majd új utótaggal szerepeltetve (pl.: Dunadűlő út, vagy Dunadűlő köz)

A tér általában több út találkozásánál kialakult nagyobb közterület. A klasszikus tér kiépítettségében is teresedést idéz, vagyis a környező épületek nem derékszögű sarokkal, hanem lecsapott éllel fordulnak a tér felé, de ma már gyakorlatilag egy egyszerű kereszteződés is kiérdemelheti a tér nevet, ha egyik sarkán üres telek, vagy kialakított zöldterület található (pl.: A Nagy Lajos király útja és a Fogarasi út kereszteződésében található Pongrátz Gergely tér).

A park viszonylag újkeletű utótag és elsősorban ott található, ahol térszerű, vagyis nagyobb felületű közterület található a városi környezethez képest dúsabb zöldterülettel. Ezeket a közterületeket méretük alapján általában térnek is lehetne nevezni, a park utótag a zöldfelület nagyobb létére utalhat. Például a legfiatalabb ilyen közterületnevünk a Dzsungel park, ami négy utca által határolt zöldterület, s akár Dzsungel térként is megállná a helyét. Fordítva már nem feltétlenül igaz: a Kálvin teret például aligha neveznénk Kálvin parknak.

A sétány egyfelől az utca fennköltebb elnevezése, másfelől azért jellemzően csak gyalogosforgalomra korlátozott közterületre alkalmazzák. Persze ez alól is van kivétel, például a cseh származású zeneszerző nevének fonetikus átírásából született Dvorzsák (Dvořák) sétány, ami valójában egy egész széles autóút a Városligetben, ahol jelentős troliforgalom is zajlik, és amit semmiképpen nem neveznék sétaútnak.

02_varsanyi_udvar_egypar_blog.jpg
A Varsányi udvar utcanévtáblái (forrás: egypár blog)

Az udvar az olyan nagyobb telkekre utal, amit úgy építettek körbe, hogy a főútról hagytak egy bejáratot. Jellegzetesen városias közterületnév, a helykihasználás maximalizálásával született beépítésekre jellemző. Annak ellenére, hogy régi (a legismertebb Kézdivásárhely pl. XVIII. századi) beépítési módról van szó, a fővárosban viszonylag újak az ilyen beépítettségű közterületek.

Természetesen a fentieken kívül még számtalan további utótag ismert, ezek egy részének magyarázata triviális, más részének keletkezésére lehet, nincs is magyarázat (pl.: mélyút).

Utótagok előfordulása a főváros utcaneveiben 1975-ben és 2015-ben

1975 2015
alsórakpart 1
árok 6 8
átjáró 1 1
autóút 1
bástya 1
bástyája 1
dűlő 24 32
dűlőút 6
dűlősor 1
emlékút 1 1
erdősor 3 6
fasor 4 5
fasora 1
forduló 5 5
GÁT 1
határsor 2 4
határút 3 3
játszótér 2
kapu 1
kert 1 3
korzó 0
körönd 1 2
körtér 1 1
körút 17 21
körútja 1
köz 282 525
lejáró 1 1
lejtő 22 32
lépcső 42 65
liget 2
mélyút 1 1
park 19 76
parkja 4
part 4 9
rakpart 9 11
sétaút 1
sétány 13 82
sor 28 41
sugárút 2 2
tér 312 381
tere 17
udvar 6 5
út 520 536
útja 30
utca 5480 6153
utcája 0 0
üdülőpart 1 1
összesen: 6816 8079

 

Módszertan: Hajdú Mihály az 1972-es Budapesti utcajegyzéket használta, én a Magyar Posta által kiadott 2015 júliusi budapesti irányítószámjegyzéket. Ugyan igyekeztem az eltérő irányítószámú, de nyilvánvalóan azonos közterületeket összevontan kezelni, itt azonban előfordulhattak hibák, különösen az út, utca és a tér utótagok vonatkozásában. Hajdú a birtokos szerkezetű utótagokat összevontan kezelte (út-útja, tér-tere stb.), valamint a dűlő és dűlőút utótagokat is együtt vizsgálta, míg az irányítószámjegyzék ezeket elkülönülve kezeli.

facebook_kovetes.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr157717348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

orza 2015.08.19. 22:56:19

„Oktogon, a nyolcszögletű tér 2008-ban. Az egyetlen utótag nélküli közterület Budapesten”

És az Astoria?

Első mohikán 2015.08.19. 23:13:09

Érdekességként, illetve hasznos információként jegyezném meg, hogy ha valaki házszám alapján keresne egy címet, akkor általános szabály minden településen, hogy háttal állva a belvárosnak vagy központnak kifelé emelkedően következnek a házszámok, út, utca stb. esetén balra a párosak, jobb kézre a páratlanok. Sor, tér esetében viszont egyesével, sorban.
Kezdő pizzafutárok, taxisok (hehe), postások jó ha tudják...

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2015.08.19. 23:19:18

@orza: Az nem közterületnév ám... Olyasmi, mint a Corvin-negyed metróállomás, vagy az EMKE. Mindenki így ismeri, egyfajta népi elnevezés. Az Oktogonra vannak számozva épületek, az Astoriára, EMKÉ-re, Corvin-negyedre nincsenek.

Rátonyi G. Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2015.08.19. 23:28:29

@taxi33: @taxi33: Hát, ez általában igaz, kivéve... :)
A XII. kerület egyes hegyein fordítva számozódnak az utcák, vagyis a hegycsúcstól lefelé (pl. Mártonhegyi út), az Újlipótvárosban a Dunára fordítva számozódnak (pl. a Szent István körút számozása a Jászai Mari térnél kezdődik, de a vele párhuzamos első utca már pont fordítva halad, a Váci úttól a Duna felé), és hát persze Rákospalotán többszörösen fordítva mennek a házszámok: Palota központjától Pest felé nőnek, és egy darabig az egyik, utána a másik oldalon vannak a páros és páratlan számok. Majd írok erről is, egyelőre a palotai témáról lehet olvasni:
bpxv.blog.hu/2015/06/20/hazszamok_hazszamozas_rakospalota_numero_telekszamok_helyrajzi_szamok

De azért az alapigazságokat jól tudod! :)

Józsi bácsi, a frappáns visszavágások nagymestere 2015.08.19. 23:56:51

a minap láttam egy olyan közterület elnevezést, hogy X.Y. emlékút. azzal, hogy elnevezik X.Y.-ról nem emlékeznek rá? minek hozzátenni, hogy emlékút?

ezenkívül idegesítő még az át-, és elnevezéseknél a minél hosszabb név adása, csak arra nem gondolnak, amikor egy űrlapon a 2 cm-es helyre hogy a bánatba írja oda az ember, hogy "II. Rákóczi Ferenc fejedelem sugárútja". meg amúgy is, ha már átnevezések: inkább az azonos nevű, de különböző kerületekben lévő utcanevekkel kéne valamit kezdeni. pl. Jókai utcából biztos van vagy egy tucat Budapesten.

Első mohikán 2015.08.20. 00:44:38

@Utcabolond: Kivételek mindig vannak -én is ismerem őket-, általános szabályként írtam, amit.
Ne kötözködj!

Rátonyi G. Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2015.08.20. 08:06:14

@Józsi bácsi, a frappáns visszavágások nagymestere: Az azonos nevű utcanevek megváltoztatása nehéz ügy. Ezek akkor keletkeztek, amikor 1950-ben a fővároshoz csatolták az elővárosokat. Ezekhez a nevekhez valamennyi előváros nagyon ragaszkodik, hiszen benne van az emlékük, múltjuk, történetük, hajdanvolt lelkesedésük. Egy olyan egyszerű, jelentéktelennek tűnő ügy is, mint a rákospalotai Dembinszky utca megváltoztatása is nagy vihart kavart annak idején:
utcakterek.blog.hu/2015/06/11/rakospalota_xv_kerulet_dembinszky_utca_wisocky_utca_atnevezes

Józsi bácsi, a frappáns visszavágások nagymestere 2015.08.20. 10:14:40

@Utcabolond: igen, sejtettem, sőt, gondolom a lakosság egyetlen átnevezést sem támogat jó szívvel, hiszen rengeteg nyűg nekik, csak azt mondom, hogy akkor is zavaró a sok egyforma nevű utca/tér.

fzoli415 2017.12.27. 12:52:45

HIányolom az ösvényt, ami Csillebérc nagy része.

Rátonyi G. Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2017.12.27. 14:15:50

@fzoli415: Bármilyen hihetetlen, ezek nem hivatalos nevek, vagyis Budapesten hivatalosan nincs ösvény utótagú közterületnév. Most utána is néztem, és még a postai irányítószámkeresőben sem szerepelnek ( www.posta.hu/szolgaltatasok/iranyitoszam-kereso ). Ahhoz képest, hogy az 1980-as évek óta így hívják ezeket az utcákat, az utcanévlexikon is számontartja ezeket, a térképekről nem is beszélve, egyik sem hivatalos. És nem is lehetne az addig, amíg az ösvényt, mint utótagot fel nem veszi a fővárosi önkormányzat a listájára.

fzoli415 2017.12.27. 14:29:03

Érdekes, köszönöm a gyors választ! :) (tovább lehet gondolni, hogy akkor egy nemhivatalos név mikor kerül fel a térképre, én átnevezhetem-e az utcámat, ha jobban tetszik, stb.)

Akkor egy másik érdekesség, de ez már nem Budapest: Jásztelek faluban egy kivételével az összes utca az "út" nevet viseli, pedig azért nem is olyan kicsi a település.

Rátonyi G. Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2017.12.27. 14:44:00

@fzoli415: Hát, ezek névtelen utcák voltak, tehát könnyebb volt a köztudatban elterjednie egy _bármilyen_ elnevezésnek, mint egy már meglévőt felváltó új névnek. Vagyis "átnevezheted" az utcádat, de akkortól két neve lesz, és a Te változatod nem fog elterjedni, vagy ha mégis, akkor csak zavart okoz.

Érdekes ez a jászteleki elnevezés, kíváncsi lennék miért így alakult ki.