Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Névadók: Gallina Frigyes

2015. június 01. - Rátonyi G. Tamás

Egy sorozatot - ha úgy tetszik rovatot - indítok azokról az emberekről, akiknek az ötleteit, elképzeléseit utca- vagy városrésznevekben ma is megtaláljuk. A "névadók" rovat első része egy kevésbé ismert városi tanácsossal, Gallina Frigyessel foglalkozik, aki kis kiadványban (röpiratban) jelentette meg utcanevekre vonatkozó elképzeléseit. Ezek közül számtalan ötlet megvalósult, bár nehéz bizonyítani, hogy konkrétan az ő javaslatai alapján, hiszen ezek a nevek eszébe juthattak másnak is.

Gallina Frigyes

Császártöltés, 1879. február 24. - Budapest, 1933. március 4.

Gallina 1879-ben született Császártöltésen, ahol apja 30 éven át főjegyzőként dolgozott (lakóházuk ma a császártöltési Közösségek Háza). Kalocsán és Kiskunhalason végezte a középiskoláit, majd jogászként doktorált Budapesten 1905-ben. 1897-ben már a főváros szolgálatában állt, először elöljáróságokon dolgozott, majd a városházán lett különböző osztályok vezetője. Az I. világháború utáni fővárosi kislakásépítési program szervezőjeként volt ismert, a Városi Szemle c. újságban számos publikációja jelent meg, de az ő ötleteként tarják számon az Építészeti (Építési) Múzeum is - ami a mai napig nem valósult meg.



gallina_frigyes.jpgGallina Frigyes portréja György Endre: Amíg városatya lettem... (1930) című könyvében (letölthető az MTDAportálról)

Gallina a fővárosnál dolgozott, nem a közmunkatanácsnál. Ezt azért fontos tudni, mert az utcaelnevezések kérdése a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) feladata volt. 1931-ben írt egy dolgozatot a főváros közterületneveiről, ami a Városi Szemle különnyomataként Budapest utcanevei címmel jelent meg. A vékonyka, füzet formátumú kiadvány mindössze 37 oldalas, s egyfajta kiáltvány a számos elrontott, ám még inkább a hiányzó elnevezések, utcanevek érdekében. A füzetkében Schmall Lajos: Budapest utczái és terei című, 1906-ban született könyvére támaszkodva veszi számba a főváros (az akkori Kis-Budapest, vagyis a tíz kerületre osztott város) közterületeinek neveit. Számos külföldi példát említ, mint követendő példát, érződik széles körű tájékozódása, de konzervatív világszemlélete is.

A mű talán legfontosabb része az a 15 oldal, melyeken utcanév-javaslatait sorolja. Hogy a névadások mennyire az ő hatására történtek az ma már megítélhetetlen, de ezekből a javaslatokból később számos megvalósult, és amelyik ma is élő név, azok többsége meglehetősen ismert közterület is egyben. Mint városi tanácsos nyilván szakmai és emberi kapcsolataiban egyaránt közelebb állt az utcanevekkel foglalkozó közmunkatanácsi tisztviselőkhöz. Kiadványa pedig a maga korában sokakhoz eljutott, számos visszajelzést kapott a szakma és a lakosság részéről egyaránt, tehát feltételezhető, hogy a könyvében szereplő elnevezés javaslatok hatással voltak az elkövetkező években született közterületnevekkel kapcsolatos döntésekre. Ugyanakkor persze sok elnevezésből nem lett végül utcanév, vagy ha lett is, a későbbi korokban sok gallinai utcanév megváltozott, eltűnt.

gallina_konyv_reszlet_800.jpgGallina művének összefoglalása - ennél persze jóval több javaslat van a könyvben, de ezen az oldalon összefoglalta a szerző az általa legfontosabbnak ítélteket (Gallina Frigyes: Budapest utcanevei - Városi Szemle 1931)

Nézzünk néhányat a ma is élő, általa javasolt nevek közül! (Ne feledjük, hogy nem a mai Nagy-Budapest területére vonatkoztak a javaslatok, hanem az 1950 előttire: számos elővárosban, melyek később a főváros részévé lettek, Gallina idejében már élhettek ezek az utcanevek, de az akkori Budapestről még hiányoztak.) A Gallina által javasolt utcaneveknek szokás szerint a Buza-Mészáros-Ráday-féle Utcanévlexikonban néztem utána.

Gallina történelmünk számos alakját hiányolja az utcatáblákról. Ezek közül Nagy Lajos nevét 1936-ban vette fel a XIV. kerületi Hajtsár út és lett Nagy Lajos király útja, Árpád fejedelem útjává pedig 1938-ban vált az akkor kiépített új országút a III. kerületben. Szilágyi Erzsébet fasor csak 1941-ben keletkezett az akkor Budakeszi útnak nevezett közterületből. Az út érdekessége, hogy a Széll Kálmán (Moszkva) tér és a Rhédey utcák (kb. a Pasaréti útnál) között 1931-ben Olasz fasor lett a neve, Szilágyi Erzsébetre csak a Rhédey utca utáni szakaszt keresztelték tíz évvel később. A ma ismert fasor 1962-ben született meg, amikor az Olasz - illetve akkor már Malinovszkij - fasor és a Rhédey utca utáni szakaszt egyesítették. A mi szempontunkból külön érdekes, hogy Gallina maga is javasolja Olaszországgal kapcsolatos nevek bevezetését, így például az Itália, Róma, Olasz tereket vagy utcákat szorgalmaz - a fasorral ez a javaslata is teljesült. 1937-ben nevezték el az akkor Hungária alsó körútnak nevezett utat Könyves Kálmánról a VIII. IX. X. kerületekben. Felsőbüki Nagy Pál utca 1936-ban lett Zuglóban, ám 1948-ig csak a Nagy Pál névváltozatot használták. Meglepő lehet, de a 13 aradi vértanú közül nem mindegyikről volt elnevezve közterület Budapesten. Gallina szóvá is teszi, hogy sem Leiningen, sem Pöltenberg nem kapott utcát, így 1931-ben a XI. kerületben mindkettejükről elneveztek egy-egy közterületet. Így született a kelenföldi Leiningen út és az 1970-ben területrendezés miatt megszüntetett Pöltenberg utca (egyébként Leiningenről 1918-19-ben is elneveztek egy teret, méghozzá azt, amit ma Jászai Mari térként ismerünk, de ez nem volt hosszúéletű).

14_nagy_lajos_kiraly_utja.jpgA Nagy Lajos király útja elnevezést vélhetően Gallinának köszönhetjük - ahogy még számos más utcanevünket

Ha megnézzük a fenti összefoglalót, számos más ismerős és kevésbé ismerős elnevezést találunk, amiket ő javasolt a művében. Ennél a listánál sokkal több ötlettel rukkolt elő a kiadványban, de több olyan is van, melyek meglehetősen elrugaszkodtak a reális lehetőségektől. Mindemellett úgy gondolom azok az utcanevek, amiket Gallina javasolt és végül (akár az ő hatására, akár nem) megvalósultak és ma is léteznek, elfogadható, megszokott közterületnevek lettek, szegényebb lenne nélkülük a város.

A bejegyzés trackback címe:

https://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr907504368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.