48 új utcanévről szavazott a fővárosi közgyűlés április 29-én. Ebből hat már jelenleg is élő utca vagy utcaszakasz nevének megváltoztatása, 42 pedig eddig névtelen közterület elnevezése volt. Most három érdekes elnevezést mutatok be: kettő egész jó, a harmadikkal van egy kis gond: ugyanis hirtelen két neve lett egy közterületnek, de a politikusi észjárás szerint ez is rendben van.
A Dzsungel park a XI. kerületi Gazdagréti lakótelepen keletkezett, egy játszótér telke kapta ezt a nevet, a névadó pedig maga a Dzsungel-játszótér volt. A játszóteret még 2003-ban építették, és azóta fel is újították, tehát nem mai darab. Az ihletet Rudyard Kipling: A dzsungel könyve c. műve adta, idézek a tervezők (Hlatky Katalin, Szakács Barnabás) koncepciójából: "Központi eleme a falu a kunyhókkal, ahol a törzsi gyűlést meg lehet tartani. Mellette található a bambuszos dzsungel, kötélhíddal. Ehhez kapcsolódnak a történetből ismerős állatok, Ká a kígyó a homokozót keretezi, a Majmok városát egyedi majom és növényábrázolással készült oszloperdő alkotja. Az elefánt egy Kompan játék, melynek ormánya a csúszda." Maga a 3100 négyzetméteres játszótér egyébként a park Gazdagréti út felé eső oldalán található, de az egész panelházakkal és utcákkal határolt terület megkapta a Dzsungel park nevet. A kerületi előterjesztésben szóbakerült a Torbágy park neve is, feltételezem azért, mert a Torbágy utca mellett van a park is, de egy rendelet szerint ugyanazzal az előtaggal már nem lehet közterületet elnevezni, így ez a változat - szerencsére - kiesett.
A csúnyácska térkép a közgyűlési előterjesztéshez volt csatolva, ez mutatja a Dzsungel parkot (forrás: a 94-50/2015-ös előterjesztés 2. sz. melléklete).
Egy másik szimpatikus kezdeményezés III. Harsánylejtő kertváros nevű városrészének újonnan (ha jól értettem 2011-ben) épült közterületeinek elnevezése. A szavazásra erre az oldalon volt lehetőség oly módon, hogy 18 fűszernövény volt felsorolva a tíz utcát mutató térképen. Az utcaneveket egy legördülő menüből lehetett kiválasztani, és azok a nevek lettek a nyerők, amik a legtöbb szavazatot kapták. A jelöltek és vastag betűvel az új nyertes utcanevek: angyalfű, árvácskafű, borágó, borsikafű, borsmenta, citromfű, citronella, csillagánizs, fűszerkömény, koriander, kurkuma, medvehagyma, mirhafű, római kömény, szegfűbors, szegfűszeg, szerecsendió, szurokfű.
Harsánylejtő kertváros látképe (forrás: bif.hu)
Összesítés híján az nem derült ki, hogy melyik a legkevésbé és leginkább kedvelt (vagy inkább csak jó hangzású) fűszernövény, mindenesetre az olyan, hagyományosabb fűszerek, mint a kömény és a szegfűszeg elvéreztek a megmérettetésen, míg a koriander és a kurkuma nyerő lett. Hogy a legszerencsésebb választás volt-e utcanévbokor kialakításra a fűszernövények neve, arról nem vagyok meggyőződve, az ilyen típusú névválasztás inkább hézagpótló jellegű, hiszen rengeteg helyi emlék, személy, vagy akár jellegzetes növény is lehetett volna kínálatban, ami jellemzőbb a vidékre, mint a kurkuma vagy a citronella. Még Tarlós is megjegyezte: a fűszernövényes utcanevek olvastakor "akkorát ugrottam, mint egy pisztráng ívás idején". De nem akarok elégedetlennek tűnni, örüljünk, hogy megkérdezték a polgárokat a névadásról - ritkaság.
És természetesen ismét megmutatkozott a politikusi géniusz: utcanevet adtak egy közterületnek, aminek már van neve. De ez nem baj, mert mint fogalmaztak: "tekintve, hogy a vonatkozó jogszabály kifejezetten nem tiltja a többes elnevezést, ezért elvileg lehetséges másik nevet adni a szóban forgó közterületrésznek". Majd javasolják, hogy csak a terület zöldfelületi részére korlátozódjon a névadás, ebben az esetben nem lesz lakcímváltozás sem. A kipécézett terület történetesen szintén Gazdagréten van, a Gazdagréti út egy szakasza lenne a jövőben Szent Pio atya tér. Vagyis a jelenlegi telekszabályozás szerint halad a Gazdagréti út, majd a Nagyida utcánál megszakad, onnan az utat Szent Pio atya térnek hívják majd, és a Rózsabarack utca kereszteződésétől ismét Gazdagréti útnak nevezik majd az utat. Azaz mégsem, mivel az ide számozott házak megőrzik a Gazdagréti úti címüket.
A Fővárosi Szabályozási Keretterv térképén a pirossal bekeretezett telek - ami lényegében maga a Gazdagréti út - lenne a jövőben Szent Pio atya tér. De nem az egész, hanem egy itt kijelölhetetlen rész, ami valójában zöldterület
Tudni kell, hogy a közterületek mindegyike lényegében egy telek, mindegyiknek van helyrajzi száma. A rövidebb utcák lehet, hogy csak egy telket képeznek, a hosszabbak több telekből állhatnak. Amikor el-, vagy átneveznek egy közterületet, akkor megadják, hogy mely helyrajzi számon fekvő telkeket érinti az átnevezés, vagyis nem az út mentén fekvő, az adott út nevét és számozását követő telkeket nevezik el, hanem magát az utat alkotó telkeket. Az előterjesztés az 1781/5-ös helyrajzi számú terület átnevezéséről szól, ami a Gazdagréti út egy szakasza, le is olvasható a térképről, hogy a 20-36-ig terjedő házszámok esnek erre a közterületre. Ugyanakkor itt kettéágazik a Gazdagréti út, illetve az út túloldalán van két üres, parkosított telek, s mindezek ugyanarra a helyrajzi számra esnek. Elvileg az itt lakók címét (a Gazdagréti út 20-36 között lakókét) meg kellene változtatni Szent Pio atya tér 1., 2., 3.... 10.-re.
Hogy a lakcímváltozást elkerüljék, a névváltozást csak a két üres területre korlátozták, amik azonban nem különálló telkek, hanem a Gazdagréti út részei. Szerencsés esetben ezt a két üres területet helyrajzilag lehatárolják, azaz az egy helyrajzi számon szereplő, a Gazdagréti utat alkotó telek helyén keletkezik kettő (vagy több), és akkor a Gazdagréti útra ráfekszik a szent emberről elnevezett közterület. A jelenlegi helyzet szerint viszont ha építenek majd oda valamit - ami lehet egy új sáv, átkötés, kis boltocska, garázs vagy bármi -, akkor jön majd a haddelhadd, hogy az építmény hova tartozik. A másik észrevételem, hogy miért tér? Miért nem park? Szemernyit sem emlékeztet ez a közterület térre, ráadásul teljesen zöld az egész, semmi nincs odaszámozva, sokkal inkább a park megjelölés kínálkozik logikusnak.
Hogy érthetőbb legyen az érthetetlen, a Google műholdképén bejelöltem a helyzetet: a most átkeresztelt közterületet sárga színnel jelöltem. De a politikusok azt szeretnék, ha a közönség csak a kékre gondolna, amikor az atyát említik. A műholdfelvételen is látszik, hogy a sárga szín határos számos telekkel, ezeknek a címe is meg kellene, hogy változzon.
Ez a névadás nem túl nagy jelentőségű, mégis azért írtam róla, mert alátámasztja a politikusi géniusz napi megnyilvánulását. Hoz egy szabályt, majd a józan ésszel teljesen szembemenő változtatást azzal hagyja helyben, hogy "explixite nincs kimondva, hogy nem lehet". Lett tehát egy terünk (Szent Pio atya), ami egyben út is (Gazdagréti).
