Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Nem létező utcanevek, amiket mindenki ismer

2017. április 02. - Rátonyi Gábor Tamás

Az Urbanista blog Facebook oldalán még 2015-ben jelent meg egy kérdés arról, hogy ismernek-e az olvasók az Astoriához hasonló olyan területet, aminek sajátos népi elnevezése van, de nem számít hivatalos közterületnek. Jobbnál jobb tippek érkeztek, ugyanakkor az is kiderült, hogy sokan félreértették a kérdést. Gyűjtöttem egy párat én is, közreadom, ha valaki tud még olyat, ami a lenti listában nem szerepel, kommentben, vagy a Facebook-oldalon hozzászólásban elmondhatja (de meg is írhatja e-mailben).

Egy bekezdést azért szánjunk annak, mi nem szerepel a gyűjtésben: nem szerepelnek azok a terek, amik hivatalos közterületek, de nincs odaszámozva semmi. Ugyanis többen felvetették korábban a XIV. Pongrátz Gergely teret, mint "csak útkereszteződést", ami ugyan igaz, de mégis hivatalos utcanév, akárcsak a Hősök tere, vagy a Tisza István tér, melyekre - és sok más térre vagy utcára - nincs számozva semmi. Ezeket jobb lett volna parknak nevezni, vagy valamilyen más utótaggal illetni, de hát lássuk be: nem kell, hogy értsen hozzá az, akinek a névadás a kiváltsága. Szóval ami hivatalos, az nem lesz itt. Szintén nem szerepelnek a hivatalos elnevezések becenevei, mint például a Kalef (Széll Kálmán tér), vagy a Köki (Kőbánya-Kispest MÁV-állomás), bár ez a téma is megérne egy misét.

Tovább

Nőnevű férfiak és más különös nevű utcanévadók

Gondoltad volna, hogy a II. kerületi Aranka utca névadója férfi volt? És azt tudod, hogy Pállya Celesztin férfi volt-e vagy nő? Hát Lyka Anasztáz?

Újpesti gyerekként nőttem fel, nem volt ismeretlen előttem Pállya Celesztin festőművész neve, emlékszem, hogy tanultunk róla az iskolában (Újpesten mindig is erős volt a helyismeret oktatása). Ennek ellenére kora kamaszkoromban tudtam csak meg, hogy Celesztin férfi volt, nem pedig - ahogy dallamos nevéből a legtöbben elsőre asszociálnának - nő. Esetemben az oktatás során valahogy elfelejtődött annak tisztázása, hogy a neves festőművész milyen nemű volt... Persze, aki tisztában van azzal, hogy a Celesztin férfinév, annak könnyű a helyzete.

04_pallya_celesztin_szobor_nagymaros.jpgPállya Celesztin szobra Nagymaroson, ahol elhunyt 1948-ban. A szobrot 2015-ben avatták (forrás: Göröntsér Vera / Köztérkép)

Tovább

2021-ig várni kell a Bud Spencer parkkal

Bár az óbudai képviselőtestület támogatta, megszavazta, pár évig még nem lehet hivatalos a Bud Spencer park - adta hírül a Kétfarkú Kutya Párt. Az elnevezést a főváros vetette el, mondván: személyekről csak haláluk után legkorábban öt évvel lehet közterületet elnevezni. Ebben - sajnos - igazuk van.

Carlo Pedersoli színész - művésznevén Bud Spencer - a Piedone filmek rendíthetetlen pofonosztója 2016 június 27-én hunyt el. Kerek egy hónappal később a Magyar Kétfarkú Kutya Párt már meghirdette a névadó ünnepséget a III. kerületi (Kaszásdűlő) Búza - Köles - Szérűskert - Zab utcák által határolt névtelen közterülethez. Az önkormányzat Facebook oldalán először kicsit sértődötten reagált a kezdeményezésre , és már ott is jelezték, hogy csak a művész halála után öt évvel kaphat közterületi elnevezést Budapesten. Ezt követően azonban mégis támogatták az ötletet és megkérdezték a kerület lakóinak véleményét, melynek keretében interneten is lehetett szavazni.

03_bud_spencer.jpg
A Bud Spencer park megelőlegezett utcanévtáblája (forrás: MKKP)

Tovább

Az alsó rakpartok elnevezése

2010-ben a közgyűlés új nevet adott a pesti és a budai alsó rakpartoknak. Ennek az volt a szépséghibája, hogy 2000-ben már egyszer adtak nevet az útszakasznak, és tíz éven belül nem lehet új elnevezést megváltoztatni, de azt az akadályt egy rendeletmódosítással leküzdötték. Az új elnevezések azokról a személyekről történtek, akik a II. világháború idején embermentő tevékenységet végeztek.

2000-ben hivatalossá vált egy olyan elnevezés, amit a városlakók akkor már évtizedek óta használtak. Az előterjesztés precíz megfogalmazása szerint "a Duna partján a Mozaik utcától a Műegyetem rakpartig futó közlekedési útvonalat Budai alsó rakpartnak", és "a Duna partján a Dráva utcától a Petőfi térig a Duna partján futó közlekedési útvonalat Pesti alsó rakpartnak" nevezte el a közgyűlés. Vgayis az alsó rakpartok ekkortól váltak hivatalos elnevezéssé, ám különös módon a Szabadság híd és a Közraktár utca közti alsórakparti szakasz ekkor névtelen maradt.

03_obudai_rakpart.jpg
A volt Óbudai rakpart 2000-től Budai alsó rakpart, 2010-től Schlachta Margit rakpart névre hallgat (fotó: Berki Tamás / Panoramio)

Érdekesség, hogy a két, mindenki által ismert, ám 2000-ig hivatalosan nem létező rakparti elnevezéssel megszüntettek egy alig ismert, ám hivatalos elnevezést is: a III. kerületi Szentlélek tér és Mozaik utca közti Duna menti útszakaszt 2000-ig Óbudai rakpartnak hívták, ám ez egyszerűen beleolvadt a Budai alsó rakpartba (bár sok térkép - köztük a Google Maps is - mindmáig mutatja melyik volt).

2005-ben a Carl Lutz Alapítvány javasolta, hogy az 1944-es a nyilas terror üldözötteit mentők nevét örökítsék meg a rakpartok átnevezésével. A javaslatot támogatták a közgyűlés tagjai, többször is elmondták, hogy politikai konszenzus alakult ki, azonban egy korábbi tanácsi rendelet előírta, hogy az új elnevezéseket tíz évig nem lehet megváltoztatni. Mivel az alsó rakparti nevek tíz éven belül születtek, ezért azokat újrakeresztelni nem lehetett. A tízéves moratórium lejártát követően az látszott akadálynak, hogy 2010-ben választások zajlottak, és azt megelőzően nem lehetett utcanevet változtatni. Annak érdekében, hogy a rakpartok mégis megkaphassák a javasolt neveket, módosították a moratóriumos rendeletet.

05_jane_haining.jpg
A Jane Haining rakpart utcanévtáblája (forrás: BBC)

Már zajlott az elnevezésekhez szükséges rendeletmódosítási munka, amikor beérkezett még két javaslat: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) gróf Esterházy János, a Magyarországi Eszperantó Szövetség Valdemar és Nina Langlet nevének megörökítését javasolta (Valdemar Langletnek akkor már évek óta volt utcája Újpesten, Esterházy Jánosról pedig 2011-ben neveztek el egy teret szintén Újpesten). 2015-ben a lengyel nagykövet pedig javasolta, hogy Henryk Sławikról is legyen elnevezve rakpartszakasz.

Összeállítottam egy tesztet, amiben négy topográfiai és négy életrajzi kérdés szerepel. Kíváncsi vagyok, hogy hét évvel az elnevezés után mennyire ágyazódtak be a köztudatba az új rakpart nevek. Mivel sajnos nem látok pontos eredményt, megköszönném, ha hozzászólásban, vagy a blog Facebook oldalán e bejegyzéshez kapcsolódva beírnátok hány jó választ sikerült adni a nyolcból (pl: 8/8 vagy 8/4). A teszt alatt olvashatsz a rakpartok névadóiról.

 

A lenti összesítésben a rakpartok névadóit sorolom fel olyan sorrendben, ahogy a budai és pesti alsórakpart szakaszai el vannak nevezve róluk. Az életrajzi mondatok csak a világháború alatti tevékenységük zanzásított összesítői, részletesebb adatokat a nevüknél belinkelt oldalakon olvashattok.

A budai alsórakpart-szakaszok:

 

Gróf Esterházy János rakpart: III. Mozaik utcától az Árpád hídig.
Esterházy János (1901-1957) a trianoni békeszerződés miatt Csehszlovákiába került galántai nemes, aki Kassa képviselőjeként került előbb a csehszlovák, majd a szlovák parlamentbe. Revizionista politikus volt, aki 1942-ben nem szavazta meg a szlovákiai zsidók kitelepítéséről szóló törvényt, 1944-ben pedig zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek szökését segítette.

Slachta Margit rakpart: II., III. Árpád hídtól a Margit hídig
Slachta Margit (1884-1974) tanítói végzettséggel keresztényszocialista, feminista aktivistából, keresztény lapszerkesztőből az első magyar női országgyűlési képviselő lett. A zsidótörvények hatásainak enyhítésére próbált politikai és egyházi vonalon közbenjárni, a vészkorszakban rendházában zsidókat bújtatott.

Angelo Rotta rakpart: I., II. Margit hídtól a Batthyány térig
Angelo Rotta (1872-1965) olasz pap, aki 1930 óta képviselte a pápai államot Magyarországon. Előbb a lengyel menekültek megsegítésén dolgozott, majd a nyilas állammal szemben próbált fellépni a zsidóüldözések ellen. Több mint tízezer vatikáni menlevelet osztott ki, és kétszáz üldözöttet bújtatott saját házában.

Sztehlo Gábor rakpart: I. Batthyány tértől a Lánchídig
Sztehlo Gábor (1909-1974) evangélikus lelkész, 1944-től zsidó gyermekek szervezett mentését végezte. Diakonissza nővérek segítségével több otthont hozott létre Budapesten, ahol gyermekek és gondozóik védelmét is biztosította. A világháború után Gaudipolis néven hozott létre otthont, ahova az árván maradt fiúk alkottak saját önkormányzatú "gyermekországot".

Friedrich Born rakpart: I. Lánchídtól az Erzsébet hídig
Friedrich Born (1903-1963) 1944-től képviselte a Nemzetközi Vöröskereszt svájci központját Budapesten, zsidómentő tevékenysége során több lakóházat helyez vöröskeresztes védelem alá, cionista ellenállókkal működik együtt. Rendszeres tájékoztatta svájci sajtót - és ezáltal a nemzetközi közvéleményt - a Magyarországon történtekről.

Raoul Wallenberg rakpart: I., XI. az Erzsébet hídtól a Szabadság hídig
Raoul Wallenberg (1912-1947?) a svéd nagykövetség munkatársaként kifejezetten az üldözöttek megsegítésére érkezett Magyarországra. A többi embermentővel szorosan együttműködve tízezernél is több svéd mentőútlevelet adott ki és svéd védett házakat hozott létre. Magyarországon kísérte sz elhurcoltakat és dokumentálta hányattatásuk sorsát. A szovjetek hurcolták el mint kémet, halálának időpontja csak valószínűsíthető.

Nina és Valdemar Langlet rakpart: XI. a Szabadság hídtól a Petőfi hídig
Nina Langlet (1896-1988) és Valdemar Georg Langlet (1872-1960) svéd író házaspár 1932-ben költöztek Budapestre, a nagykövetség kulturális attaséjaként és a Svéd Vöröskereszt képviselőiként több mint 20 ezer üldözött megmentésében működtek közre. Oltalomleveleket adtak ki, részt vettek az ún. Auschwitz-jegyzőkönyv lefordításában és külföldre juttatásában.

Henryk Sławik rakpart: XI. a Petőfi hídtól a Rákóczi hídig
Henryk Sławik (1894-1944) lengyel menekültként érkezett Magyarországra, ahol id. Antall József munkatársaként segítette honfitársait. Elsősorban lengyel zsidóknak adott ki hamis útleveleket, illetve hamisított származásigazolásokat. A német megszálláskor letartóztatták és koncentrációs táborba hurcolták.

A pesti alsórakpart-szakaszok:

 

Carl Lutz rakpart: XIII. a Dráva utcától a Margit hídig
Carl Lutz (1895-1975) svájci diplomata védlevelek (Schutzpass) és ún. kollektív útlevelek kiadásával mentette az üldözötteket, cionistákkal együttműködve alakította ki a híres Vadász utcai "üvegházat", ahol kétezer ember zsúfolódott össze. Közbenjárására alakult ki a védett házakból a nemzetközi gettó.

id. Antall József rakpart: V. Margit hídtól Lánchídig
id. Antall József (1896-1974) politikus, menekültügyi kormánybiztos. 1939-től a Magyarországra menekült lengyelekről való gondoskodást szervezte, közülük ötezer  zsidó életének megmentésében is részes volt.

Jane Haining rakpart: V. Lánchídtól az Erzsébet hídig
Jane Haining (1897-1944) skót misszionáriusként az Episzkopális Egyház  budapesti leányintézetének az igazgatónője volt. Az intézetben zsidó lányokat fogadott be, ami miatt feljelentették és elhurcolták, majd Auschwitzba deportálták.

Salkaházi Sára rakpart: V., IX. Erzsébet hídtól a Közraktár utcáig
Salkaházi Sára (1899-1944) a Szociális Testvérek Társasága nővére, apáca, a rend épületeiben bújtatott zsidókat, emiatt nyilasok elhurcolták és a Duna partjáról a vízbe lőtték. 2006-ban boldoggá avatták.

facebook_kovetes.jpg

Csepelen 80 év után vették észre, hogy egy utcát máshogy hívnak

Kilenc új utcanévvel gyarapodott a fővárosi közterület-állomány (háromról korábban olvashattatok) a legutóbbi közgyűlés óta, továbbá két utcanév változtatásról is beszámolhatok, valamint két olyan ritkaságszámba menő névváltozás is történt, ahol az utótag változott: az egyik esetben utcáról sorra, a másik esetben pedig utcáról útra módosították egy-egy közterület elnevezését. A legérdekesebb egy csepeli közterület, ami 1937 óta utcaként van anyakönyvezve, de a közelmúltban rájöttek, hogy minden nyilvántartásban útként szerepel.

A Kőbányai úti volt Északi Járműjavító (Főműhely) területén - melyben 2009-ben szűnt meg a MÁV tevékenysége, azóta lényegében üres barna zónaként álldogál ott -, kialakítottak egy új közterületet ami az Operaház itt nyitandó műhelyházát és próbacentrumát öleli körbe. Ezt a közterületet Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatójának felvetésére és Tarlós István kérésére a X. kerületi képviselőtestület Fricsay utcának nevezte el. A Fricsay család két tagja is kötődött az Operaházhoz: Fricsay Richárd (1867-1945) és Fricsay Ferenc (1914-1963), mindketten karmesterek voltak, Richárd a magyarországi katonazenekarokat is igazgatta. A közgyűlés határozatával a család két tagjának emléke is megőrződik utcanévként.



10_eiffel_csarnok.jpg
Az Északi Járműjavító Eiffel csarnokának átalakítás utáni látványképe (forrás: Eiffel Műhelyház a Magyar Állami Operaház kiadványa)

Tovább