Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Város- és kultúrtörténet kiadatlanul: Budapest földrajzi nevei A-Z

2017. május 29. - Rátonyi G. Tamás

Tudja Ön, hogy hol volt Budapesten az Akasztófa-hegy? És a Banyaháza? No és a Lófejtisztás? Van egy pedánsan összeállított cédulakatalógus Rexa Dezső hagyatékában, amiből kiderülhetne hol találhatók ezek a helyek, valamint több száz félig-meddig elfeledett budapesti földrajzi névre is magyarázatot kaphatna az olvasó. Ezt a katalógust ugyan két levéltárban is őrzik, de sosem jelentek meg nyomtatásban. Egyelőre nem is fognak.

Budapestnek - ahogy bármelyik más településnek - nem csak utca- és városrésznevei vannak, hanem elképesztő mennyiségű olyan földrajzi név is ismert, melyek nem képezik egyik közigazgatási egység részét sem (a félreértések elkerülése végett az utcanevek is földrajzi nevek, de most nem ezekről lesz szó). Tehát nem kerület- és nem városrésznevek, de még csak nem is lakótelepek vagy más városnegyedek nevei, hanem egyszerű topográfiai meghatározások, amelyeknek néha még a pontos határai is tisztázatlanok. Ezek jelentős részét többnyire csak a helyiek ismerik - gyakran még ők sem -, aztán van egy csomó olyan, amik el is felejtődnek - ilyenek például a címben említett Akasztófa-hegy vagy a Banyaháza. És persze vannak köztük olyanok is, amiket mindenki be tud tájolni: ilyen például a Rákos-patak, vagy a Normafa. Persze, a városfejlődés következménye, hogy azok a területek, amelyek korábban leírhatók voltak akár 5-10 földrajzi névvel is, a beépülésüket követően már csak egy-két nevet kapnak, a többi egész egyszerűen megszűnik, elfelejtődik. Vagy éppen fordítva: míg korábban egyetlen összefüggő földrajzi területet alkotó részek a beépítést követően több, egymástól elkülönülő negyedre oszthatók, az eredeti, egységes elnevezés pedig pár évtized alatt elfelejtődik.

akaszto-hegy.jpg
Az Akasztóhegy (Akasztófahegy) katalóguscédulája Rexa Dezső hagyatékában a Pest Megyei Levéltárból

Tovább

Kitekintő: ilyenek a prágai utcanévtáblák

Prágában járva igazán szép piros utcanévtáblákat találtunk, de a város (és Csehország) sajátossága nem ebben rejlik, hanem a házszámozásban. Egyszerűen imádják a számokat, minden háznak van belőle legalább kettő, de néhol három, sőt, akár négy is. Ráadásul használják is ezeket például a címzésben, de már az is elég, ha kiírják a házfalra mindahányat.

Prága (és még egy jópár cseh város) utcanévtáblái pirosak, domborúak, szép, cizellált, kék hátterű keretük van. Feltűnők, jól olvashatók, de az utcaszakasz házszámait nem mutatják - mondjuk ez utóbbi nem is csoda, nemsokára ki is derül miért. Rövid prágai tartózkodásunk ideje alatt nem találtunk eltérő típusú utcanévtáblát, tehát mondhatjuk, hogy városszerte egységes a jelölés. Még van egy kijelölt vállalkozásuk is, amelyik a lakosságot ellátja utcanév- és  mindenféle számtáblákkal. Az egységesség azért is érdekes, mert csak 1960 óta kötelező használni az ilyen típusú táblákat Prágában. Nálunk Budapesten például 1950 óta legkevesebb négyféle táblatípust használtak hivatalosan, de eltűrték az egyedi táblákat is, tehát egységes jelölésről szó sincs (a budapesti utcanévtáblák sokaságáról szóló írás első részét itt találod, a második rész még a fejemben formálódik).

malostranske_namesti.jpgA Malostranské Náměstí (Kisoldal tér - ha már muszáj lefordítani) utcanévtáblája. A Kisoldal egyébként egy városrész neve is

Tovább

Mi a címe...?

Számos jellegzetes intézmény, épület van Budapesten, amelyeknek a címét soha senkinek nem kellett kiderítenie, a maguk jelentősége okán olyan ismertek, hogy bárki megtalálja őket, nincs szükség arra, hogy utcanevet és házszámot keresgéljünk. Mégis: ki gondolta volna, hogy a Mátyás templomnak, a Nyugati pályaudvarnak vagy a Műjégpályának is van rendes címe utcanévvel és házszámmal? És ki gondolná, hogy a repülőtérnek, a margitszigeti víztoronynak és a Halászbástyának nincs? (Kösz a tippet PG-nek, a Fővárosi blog szerzőjének)

Ezeket a címeket csak érdekességképpen gyűjtöttem egybe, nyilván senki nem akar levelet írni például a Nyugati pályaudvarnak, ám ha valaki a Google-ből idevetődve mégis levélcímet keres, inkább írjon az intézmény honlapján megadott postafiók címre.

01_alagut_1900_fortepan.jpg
Az Alagút bejárata 1900 körül. Vajon már akkor is Lánchíd tér (a Clark Ádám tér neve 1870 és 1912 között) lehetett a címe? (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.125)

Tovább

Budapest bloggerek a CEU-ért

Mi, a főváros iránt elkötelezett bloggerek úgy gondoljuk, hogy a Közép-Európai Egyetem fontos szerepet tölt be Budapest életében, ezért tiltakozunk a CEU ellehetetlenítését célzó törvénymódosítás ellen. 

Bayer Árpád BarosssBlog
Erdős Zoltán: Városi metamorfózisok blog
Fonyódi Anita Kép-Tér blog
Juhász Judit Városkommunikáció blog
Király Dávid BKV-figyelő blog
Papp Géza Fővárosi blog
Rátonyi Gábor Tamás XV. kerületi blog, Utcák terek blog

Városblogger vagy? Csatlakoznál? Küldd el a változatlan szöveggel megjelent blogbejegyzésed címét a ceutiltakozas@gmail.com címre!

Nem létező utcanevek, amiket mindenki ismer

Az Urbanista blog Facebook oldalán még 2015-ben jelent meg egy kérdés arról, hogy ismernek-e az olvasók az Astoriához hasonló olyan területet, aminek sajátos népi elnevezése van, de nem számít hivatalos közterületnek. Jobbnál jobb tippek érkeztek, ugyanakkor az is kiderült, hogy sokan félreértették a kérdést. Gyűjtöttem egy párat én is, közreadom, ha valaki tud még olyat, ami a lenti listában nem szerepel, kommentben, vagy a Facebook-oldalon hozzászólásban elmondhatja (de meg is írhatja e-mailben).

Egy bekezdést azért szánjunk annak, mi nem szerepel a gyűjtésben: nem szerepelnek azok a terek, amik hivatalos közterületek, de nincs odaszámozva semmi. Ugyanis többen felvetették korábban a XIV. Pongrátz Gergely teret, mint "csak útkereszteződést", ami ugyan igaz, de mégis hivatalos utcanév, akárcsak a Hősök tere, vagy a Tisza István tér, melyekre - és sok más térre vagy utcára - nincs számozva semmi. Ezeket jobb lett volna parknak nevezni, vagy valamilyen más utótaggal illetni, de hát lássuk be: nem kell, hogy értsen hozzá az, akinek a névadás a kiváltsága. Szóval ami hivatalos, az nem lesz itt. Szintén nem szerepelnek a hivatalos elnevezések becenevei, mint például a Kalef (Széll Kálmán tér), vagy a Köki (Kőbánya-Kispest MÁV-állomás), bár ez a téma is megérne egy misét.

Tovább