Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Új utcanevek: jön Zselic és a rómaiak

2017. június 23. - Rátonyi Gábor Tamás

A június 14-i közgyűlésen tíz névtelen közterület elnevezéséről döntött a főváros. Ezek a III., XVI. és XVIII. kerületekben találhatók, ezen belül Mátyásföldön egy új utcanévbokor is született.

 

A III. kerületi Békásmegyeren az Óbor és a Mező utca között található kis utcácska a Gőtés köz nevet kapta. Az utcát a köznyelv Óbor köznek nevezte, ilyen utcanév azonban már van a közelben, ezért az egyébként a Gőtés-tó irányába haladó utcácska névadója maga a tavacska lett. A tó története is érdekes (ebben a pdf dokumentumban a 18. oldalon olvashattok róla), röviden: a tavacska inkább zsombékos-mocsaras környék volt, amit az 1970-es években részben feltöltöttek, részben ráépítettek egy üzemet, amely a Békásmegyeri lakótelep építésében vett részt. Tápláló forrásait részben elapasztották, mígnem helybeli biológiatanárok felfedezték értékeit és 1996-ban megkezdődött a rehabilitációja - ma a környék egyik kedvelt természeti kirándulóhelye lett. Érdekes, hogy nemcsak a tó, hanem annak névadó állata, a tarajos és a pettyes gőte is túlélt minden emberi beavatkozást, mígnem a tón keresztül az utca névadójává vált.

03_gotes_to_kirandulasok_com.jpg
A Gőtés-tavat tápláló patak és annak hídja (forrás:  / Kirándulások.com)

Szintén a III. kerületben, de Óbudán, a Szél utcából nyíló kis köz kapta Jánosi Marcell mérnök, a floppy feltalálójának nevét (Jánosiról lásd a rövid keretes írást). A névadást a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) kezdeményezte és azért épp itt, mert Jánosi Óbudán, a Polgár utcai Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) dolgozott, itt is kapott Állami-díjat.

Jánosi Marcell (1931-2011) gépészmérnök, a BRG magnótechnikai főkonstruktőre volt. A gyár svéd kooperációban gyártott számítógépeket, melyhez Jánosi alkotott egy kazettás külső tárolóegységet 1974-ben. Ez volt az MCD-1 floppy, ami tizedakkora volt, mint az akkoriban elterjedt 8 inches amerikai tárolóegység. Ugyan benyújtottak szabadalmi oltalomra vonatkozó kérelmet, azonban a nagy külföldi érdeklődést a gyár akkori vezetése nem használta ki, a szabadalmat nem hosszabbították meg, így a floppyk gyártása szabaddá vált, és világszerte elterjedt anélkül, hogy akár Jánosinak, akár a gyárnak, országnak egy fillér hasznot hozott volna.

Ajánlott olvasnivaló: A hazai informatika nagyjai
Interjú Jánosi Marcellel

És most jönnek a rómaiak: lett utcája Septimius Severusnak és Lucius Verusnak is a III. kerületben. Septimius Severus római császár a Békásmegyeri lakótelepen kapott egy kis összekötő utcácskát. Severus egy időben a pannoniai légiók parancsnoka volt, császárként pedig Aquincumot és több más pannoniai várost colonia rangra emelte, vagyis római jogot adott a településeknek. Lucius Verus Békásmegyer hangulatos Ófalu részében kapott utcácskát. Ő szintén római császár volt, feltehetően Aquincumban volt katona. És akarnak teret Békásmegyeren Traianus császárnak - erre az elnevezésre majd később kerül sor, egyelőre még önálló helyrajzi száma sincs a területnek.

03_septimius_severus.jpg
Septimius Severus szobra a Virginia Museumban (forrás: VMFA)

A XVIII. kerületben Schaub Mihály (1888-1951) szalézi szerzetes, pestszentlőrinci papról neveztek el egy eddig névtelen utcát. Az elnevezés kalandosan alakult, mert az Almáskert elnevezésű negyedben újonnan parcellázott területen kialakított utcának először az Almáskert nevet adták volna, ám a főváros a névadási javaslatot visszaküldte, mondván: a gyümölcstermő hely már a városrész nevében is meg van örökítve, almáskertek pedig már egyébként sincsenek ott, ráadásul Budapesten már van Almáskert utca (a III. kerületben) tegyen új javaslatot a képviselőtestület. Így a környék összes többi utcája nevet kapott még 2016-ban, a Schaub Mihály utca azonban csak most, bő fél évvel később.

A XVI. kerületi Mátyásföldön az Íjász utcából nyíló, eddig névtelen közterületek kaptak nevet. Valamennyi közterület nevét a Zselic ihlette, a baranyai dombság települései és földrajzi nevei kerülnek a környék utcatábláira. Községként a Simonfa, Gálosfa, Bőszénfa, Ibafa utcák, a Kardosfa utca pedig Zselickisfalud területén lévő helynevet örökíti meg. A Zselic pedig úgy jön a képbe, hogy a közelben található a Zselic utca. Érdekes, hogy bár a Zselicnek semmi köze Mátyásföldhöz (és viszont), 1979-ben, amikor a Zselic utca nevet kiötlötték - két, korábban csak számmal jelölt közterületet vontak össze a keresztségben -, az indoklásban az szerepelt, hogy a Zselic szép hangzású név, mely rímel a környék régi utcanevei közül a Zsemlékesre és a Zsengére. Ez a rím burjánzott most tovább egy utcanévbokorrá.

Város- és kultúrtörténet kiadatlanul: Budapest földrajzi nevei A-Z

Tudja Ön, hogy hol volt Budapesten az Akasztófa-hegy? És a Banyaháza? No és a Lófejtisztás? Van egy pedánsan összeállított cédulakatalógus Rexa Dezső hagyatékában, amiből kiderülhetne hol találhatók ezek a helyek, valamint több száz félig-meddig elfeledett budapesti földrajzi névre is magyarázatot kaphatna az olvasó. Ezt a katalógust ugyan két levéltárban is őrzik, de sosem jelentek meg nyomtatásban. Egyelőre nem is fognak.

Budapestnek - ahogy bármelyik más településnek - nem csak utca- és városrésznevei vannak, hanem elképesztő mennyiségű olyan földrajzi név is ismert, melyek nem képezik egyik közigazgatási egység részét sem (a félreértések elkerülése végett az utcanevek is földrajzi nevek, de most nem ezekről lesz szó). Tehát nem kerület- és nem városrésznevek, de még csak nem is lakótelepek vagy más városnegyedek nevei, hanem egyszerű topográfiai meghatározások, amelyeknek néha még a pontos határai is tisztázatlanok. Ezek jelentős részét többnyire csak a helyiek ismerik - gyakran még ők sem -, aztán van egy csomó olyan, amik el is felejtődnek - ilyenek például a címben említett Akasztófa-hegy vagy a Banyaháza. És persze vannak köztük olyanok is, amiket mindenki be tud tájolni: ilyen például a Rákos-patak, vagy a Normafa. Persze, a városfejlődés következménye, hogy azok a területek, amelyek korábban leírhatók voltak akár 5-10 földrajzi névvel is, a beépülésüket követően már csak egy-két nevet kapnak, a többi egész egyszerűen megszűnik, elfelejtődik. Vagy éppen fordítva: míg korábban egyetlen összefüggő földrajzi területet alkotó részek a beépítést követően több, egymástól elkülönülő negyedre oszthatók, az eredeti, egységes elnevezés pedig pár évtized alatt elfelejtődik.

akaszto-hegy.jpg
Az Akasztóhegy (Akasztófahegy) katalóguscédulája Rexa Dezső hagyatékában a Pest Megyei Levéltárból

Tovább

Kitekintő: ilyenek a prágai utcanévtáblák

Prágában járva igazán szép piros utcanévtáblákat találtunk, de a város (és Csehország) sajátossága nem ebben rejlik, hanem a házszámozásban. Egyszerűen imádják a számokat, minden háznak van belőle legalább kettő, de néhol három, sőt, akár négy is. Ráadásul használják is ezeket például a címzésben, de már az is elég, ha kiírják a házfalra mindahányat.

Prága (és még egy jópár cseh város) utcanévtáblái pirosak, domborúak, szép, cizellált, kék hátterű keretük van. Feltűnők, jól olvashatók, de az utcaszakasz házszámait nem mutatják - mondjuk ez utóbbi nem is csoda, nemsokára ki is derül miért. Rövid prágai tartózkodásunk ideje alatt nem találtunk eltérő típusú utcanévtáblát, tehát mondhatjuk, hogy városszerte egységes a jelölés. Még van egy kijelölt vállalkozásuk is, amelyik a lakosságot ellátja utcanév- és  mindenféle számtáblákkal. Az egységesség azért is érdekes, mert csak 1960 óta kötelező használni az ilyen típusú táblákat Prágában. Nálunk Budapesten például 1950 óta legkevesebb négyféle táblatípust használtak hivatalosan, de eltűrték az egyedi táblákat is, tehát egységes jelölésről szó sincs (a budapesti utcanévtáblák sokaságáról szóló írás első részét itt találod, a második rész még a fejemben formálódik).

malostranske_namesti.jpgA Malostranské Náměstí (Kisoldal tér - ha már muszáj lefordítani) utcanévtáblája. A Kisoldal egyébként egy városrész neve is

Tovább

Mi a címe...?

Számos jellegzetes intézmény, épület van Budapesten, amelyeknek a címét soha senkinek nem kellett kiderítenie, a maguk jelentősége okán olyan ismertek, hogy bárki megtalálja őket, nincs szükség arra, hogy utcanevet és házszámot keresgéljünk. Mégis: ki gondolta volna, hogy a Mátyás templomnak, a Nyugati pályaudvarnak vagy a Műjégpályának is van rendes címe utcanévvel és házszámmal? És ki gondolná, hogy a repülőtérnek, a margitszigeti víztoronynak és a Halászbástyának nincs? (Kösz a tippet PG-nek, a Fővárosi blog szerzőjének)

Ezeket a címeket csak érdekességképpen gyűjtöttem egybe, nyilván senki nem akar levelet írni például a Nyugati pályaudvarnak, ám ha valaki a Google-ből idevetődve mégis levélcímet keres, inkább írjon az intézmény honlapján megadott postafiók címre.

01_alagut_1900_fortepan.jpg
Az Alagút bejárata 1900 körül. Vajon már akkor is Lánchíd tér (a Clark Ádám tér neve 1870 és 1912 között) lehetett a címe? (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.125)

Tovább

Budapest bloggerek a CEU-ért

Mi, a főváros iránt elkötelezett bloggerek úgy gondoljuk, hogy a Közép-Európai Egyetem fontos szerepet tölt be Budapest életében, ezért tiltakozunk a CEU ellehetetlenítését célzó törvénymódosítás ellen. 

Bayer Árpád BarosssBlog
Erdős Zoltán: Városi metamorfózisok blog
Fonyódi Anita Kép-Tér blog
Juhász Judit Városkommunikáció blog
Király Dávid BKV-figyelő blog
Papp Géza Fővárosi blog
Rátonyi Gábor Tamás XV. kerületi blog, Utcák terek blog

Városblogger vagy? Csatlakoznál? Küldd el a változatlan szöveggel megjelent blogbejegyzésed címét a ceutiltakozas@gmail.com címre!