Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Pest városának török utáni utcanevei

2017. július 29. - Rátonyi Gábor Tamás

A városfallal körülölelt Pest - vagyis a mai Belváros - utcaneveiből kevés maradt mára. De ez nem csak az átnevezgetések miatt történt így: ha ilyen távolságra merészkedünk az időben, akkor nem csak azt kell figyelni, hogy az utcák nevei hogy változtak, hanem azt is, hogy maguk az utcák, vagyis az épületekkel közrefogott közterületek milyen változáson mentek keresztül a város töröktől való visszavívása óta.

Előszó a középkor kérdéséhez: a cikk eredetileg Pest városának középkori utcanevei címmel jelent meg, de figyelmeztettek: ez az időszak már a középkor utánra tehető. És valóban: bár több (országonként, régiónkét eltérő) történelmi korszakmeghatározás létezik, valójában a cikkben tárgyalt 1686-1690 közti időszak már egyik szerint sem tekinthető középkornak, ez az újkor. Elterjedt szemlélet a középkor végét Amerika felfedezéséhez, vagyis 1492-höz kötni, de a (még általam is tanult) angol polgári forradalom (1640-42) is korábbi, mint az 1686. Pest városfalát Mátyás király kezdte építtetni, bizonyára ez nyomta rá a bélyegét a gondolkodásomra. A városszerkezet kialakulásának időköre az eredeti cikkben középkorivá tett mindent...

Pest városának utcaneveiről az első - máig fennmaradt - teljeskörű összeírások a település törököktől való visszafoglalása után születtek (kicsit bizonytalan évkörben, de 1688-ból már vannak adatok). Ezek valójában telekösszeírások (németül: Zaiger), valamint adóösszeírások voltak, és nem csak az utcaneveket, de az épületállomány jellemzőit és a korabeli tulajdonviszonyokat is megmutatták. Mivel minden összeírás német nyelvű volt, ezért az utcanevek is németül szerepeltek, amit aztán későbbi korokban magyarra fordítottak. Természetesen az itt élő magyar lakosság már akkor is a magyar neveket használta élőbeszédben, de ennek kevés írásos nyoma maradt, hiszen a hivatali nyelvezet a német volt.

Pest városának térképe 1758-ból
Pest városa 1758-as térképe Rómer Flóris könyvéből (forrás: TBM 122. kötet - kattints rá, és nagyobb lesz a kép)

Az összeírásokon kívül fennmaradtak továbbá térképek, amelyek ugyan később születtek, mint a zaigerek, de elég pontosnak mondhatók, hiszen a telkeket külön-külön ábrázolták. Dümmerth Dezső: Pest város társadalma 1686-1696 című kiváló könyve, melyből az itt olvasható adatok zömét felhasználtam 40 utcát sorol fel, és 278 telket ábrázol az 1696-os állapotokat rögzítő, 1958-60 közt készített várostérképen. Rómer Flóris egy 1758-as - tehát ötven évvel későbbi - térképet is közreadott (1873-ban), aminek forrása ugyan kicsit homályos, de az ábrázolást hitelesnek fogadták el. Mindkét térképet közlöm, érdemes kattintani, mert nagy méretben leolvashatók róluk az utcanevek is.

A Dümmerth által közölt utcanévjegyzék és a mai közterületnevek összevetéséből mindössze három egyezést találunk: a Bástya utca (Pastein gasse), a Kecskeméti utca (Kescemeter gasse) és a Magyar utca (Ungar gässl) neveket, valamint volt egy Szervita utca (Serviten gässl) is, ami ma Szervita térként fordul elő. Azonban meg kell, hogy állapítsuk azt is, hogy több azonos nevű utca is létezett, Bástya utcából például négy, Kecskeméti utcából pedig három, mi több: létezett Kecskeméti-bástya utca is.


1696_pest_terkep_kisebb_felirattal.jpgPest város 1696-os térképe (forrás: Dümmerth Dezső: Pest város társadalma, 1686–1696- kattints rá, és nagyobb lesz a kép)

Nem lehet nem észrevenni: a régi utcanevek zöme nem ott volt, ahol ma ismerjük. A Magyar utca például körülbelül a mai Havas utca vonalában húzódott, a Szervita utca ugyan a mai Szervita tér közelében volt (egyik szakasza a mai Bárczy István és Sütő utca, a másik a mai Városház utca lehetett), mégis mást hívtak így, mint amit ma látunk, bár az átfedés kétségkívül ennél az utcánál a legnagyobb (emlékeztetőül: 1953-tól 1992-ig Martinelli nevét viselte a tér, ami szintén nem volt rossz választás, hiszen ő - t.i. Anton Erhard Martinelli - volt az invalidus ház, vagyis a mai központi városháza építésze).

Mielőtt a Bástya és a Kecskeméti utcák magyarázatába fognék, tudni kell, hogy akkoriban még állt a pesti városfal (melynek egyes maradványai máig megvannak), amin 1696-ban három, 1758-ban négy kapu volt, és persze számos bástya is. A kapukat több névvel is illették, ilyen volt a viszonylag ismert Váci kapu, a Hatvani kapu és a Kecskeméti kapu. Kevésbé ismert név volt a Budai kapu, ami a Váci kapu alternatív neve volt, mivel a Buda felé (is) átjutást biztosító hajóhíd közelében állt, illetve a Belgrádi kapu, ami a mai Fővám tér környékén lehetett - tudományos műben azonban nemigen találni a nevét. Az Egri kapu, a Hatvani kaput jelölte, illetve a Vízi kapu, ami valószínűleg csak egy utca neve volt (Vízi kapu utca), s a Duna partjára vezetett le, ahol feltehetően nem is volt fal. Ezek az elnevezések helymegjelölő formában köszöntek vissza a közterületnevekben, így adódott, hogy a bástya és a kecskeméti szavak többször, több formában is előfordultak utcanévként.

05_kalvin_ter_1739_felirattal.jpg
A pesti városfal északkeleti bástyafala 1739-ben. A távolodó szekér talán a mai Bajcsy-Zsilinszky úton halad (A. E. Martinelli látképe alapján készült rézkarc Dümmerth könyvéből)

Dümmerth térképén például a Kecskeméti előtag (ami utcaként a mai Veres Pálné utca vonalában húzódott) Kecskeméti kapu köz, Kecskeméti kapu és A Kecskeméti kapu felé formában is előfordul. Ötven évvel később azonban a Kecskeméti utca néven ismert közterületből Bástya utca lesz (még mindig a Veres Pálné utcáról van szó), a többi kecskemétis utcanév úgy-ahogy megmaradt, de egyik sem a mai Kecskeméti utcát jelöli. A mai Bástya utcának leginkább a Kecskeméti-bástya utca felelne meg, a többi hasonnevű Bástya utcának nevezett közterület vagy megszűnt, vagy beolvadt más közterületbe, vagy egy másik utca valamelyik szakaszát jelölte.

A mai Kecskeméti utca nagyon régi közterület, az utcanévlexikon például megemlíti, hogy Ceglédi utca néven az 1400-as években(!) már létezett, a törökök kiűzését követően pedig Úri utca lett a neve, s akkor még az utca teljes hosszában (Petőfi Sándor utca - Károlyi utca - Kecskeméti utca) így hívták. Kecskemét városának a tulajdonában állt egy ház már 1702-ben (Dümmerth szerint a török korban is) a mai Veres Pálné és Nyáry Pál utcák sarkán, illetve maga az utca is a Kecskeméti-kapu felé haladt, így adódott, hogy a középkorban ezt az utcácskát nevezték Kecskemétinek, és nem az egy sarokkal feljebb található mai Kecskeméti utcát (a Kecskeméti-ház nevű épület ma is áll, bár az már nem ugyanaz, mint a XVIII. századi névadó). Érdemes  megjegyezni, hogy a Kőrösi - a mai Cukor - utca pedig a Nagykőrös város tulajdonában lévő házról kapta a nevét.

05_varosfal_napi_budapest.jpg
A középkori városfal 2010-ben kosárlabda-palánkkal a Bástya utcában (fotó: Gallion - Napi Budapest)

Van még egy észrevehető egyezés, ami bár nem szó szerinti, de mondanivalójában nyilvánvaló a közös jelentés: a Dümmerth térképén szereplő Új Megyeház utca, amit ma Vármegye utcának hívnak. Itt van egy kis kavarodás, mert Dümmerth a Megye utcát a mai Vitkovics Mihály utca helyén jelzi, Rómer ötven évvel később Megye közként mutatja, de jelez egy Új megyeház utcát is, immár a Vármegye utca helyén. Azt Dümmerth is leírja, hogy az által 32-esként jelzett telek a megyeháza, és közli, hogy 1696 után vásárolta meg Pest vármegye a négyszobás saroképületet, ami alapja volt a későbbi megyei adminisztráció központjának, de ő maga a Megye utcával azonosítja ezt (egyébként az épületet mindkét utca körülölelte, csak az elnevezések időbelisége az érdekes).

Mik szűntek meg? Az Erzsébet híd - Március 15-e tér, Szabad sajtó út Ferenciek tere - Kossuth Lajos utca építésekor a századfordulón lebontották a Fő tér-Hal tér-Búza tér környékét. Beépült a Kovács utca, és több olyan apró összekötő utcácska is megszűnt a beépítések hatására, melyek csak egy-egy teleksort öleltek körül. A Hatvani utcát kiszélesítették, az nem szűnt meg, de az utca házait az egyik oldalon lebontották és - immár szélesebbé téve az utcát - újakat építettek. Számos utcánál előfordult, hogy az évszázadok alatt az egyik oldali házakat lebontották, míg a másik oldalon a korábbi utca vonalánál beljebb építkeztek, így maga a közterület "odébbcsúszott", vagyis ha geografálnánk a térképet, nem lenne pontos fedés a régi és a mai utca között, de nagyon közelinek észlelnénk.

05_hal_ter_fp82111_klosz.jpg
A Hal tér 1900-ban Klösz György fényképén. A szemben lévő utcában (Torony utca, a törökök után a Plébánia utca egy szakasza) jobb kézre a ma is álló Belvárosi plébániatemplom (forrás: FORTEPAN 82111 / Budapest Főváros Levéltára)

A blog műfaja nem engedi meg, hogy végigmenjünk mind a 40 utca nevén, de nem is kell: az utcanévlexikon az alapvető információkat megadja, Dümmerth és mások pedig részletes publikációkat adtak már közre a témában. Én még egy utcanevet megemlítek, egyrészt, mert nekem ez tetszik legjobban a régiek közül, másrészt mert hasonló ma is létezik, csak másutt. Az Új Világ (később: Újvilág) utca Pesten azért kapta a nevét, mert a török idők után itt indultak meg új parcellázások és építkezések a városfalon belül. Eredetileg nem is utca, hanem negyed viselte ezt a nevet: a Neue Welt. Az itt húzódó utca 1874 és 1906 között volt Újvilág utca, amikor az Orvosegyesület kérésére azt az utcát, melyben a neves orvos klinikája állott, Semmelweisre keresztelték. A XIV. kerületben 1936-ban neveztek el egy addig névtelen közterületet Újvilág utcának. Ennek azonban Amerikához volt inkább köze, pontosabban: ebbe az utcába torkollott a Kolumbusz (akkor: Columbus) és az Amerikai út, innen jött az ötlet, hogy Újvilág (vagyis Amerika idealizált elnevezése) legyen a neve.

facebook_kovetes.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr9012682473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Emmet Ray 2017.07.29. 14:08:39

Jó kis írás, gratulálok! Az 1686-os időszakot, azért barokkos túlzás középkornak nevezni. :)

hillman. 2017.07.29. 15:11:59

Az 1758as térképen van egy belsö fal is. A rondella utca két végén egy egy kisebb bástyát is jelez.

Indriq 2017.07.29. 15:19:47

érdekes eléggé.
van esetleg valami lehetőség arra, hogy egy mostani tervrajzszerűséget méretarányosan ráhelyezzünk ezekre a térképekre?

Rátonyi Gábor Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2017.07.29. 15:33:32

@Emmet Ray: Hm, sajnos igazad van. Akartam irni, hogy en meg ugy tanultam... De megneztem, még a szocializmusba is uggy tanitottak, h 1640 volt a kozepkor vege. Nem tudom miert elt bennem a francia forradalom. Este javitom, kosz, h szoltal

Indriq 2017.07.29. 15:40:41

Ahogy vesszük, a középkor vége elég vitatott. egyesek a hollandok függetlenségi háborújához kötik (és a manufaktúrák kialakulásához), mások (annó mi is) az angol forradalomhoz illetve ott is az iparosodáshoz. A francia forradalomhoz valszeg a franciák kötik. Nálunk pedig elméletileg a jobbágyság eltörlése lett volna az éra vége, ami a 48-as forradalom környékéhez köthető, gyakorlatilag amúgy a polgárosodás ideje lenne.

Rátonyi Gábor Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2017.07.29. 15:41:36

@Indriq: Sajnos georeferálni kellene. Nem kizárt, h a mapire.eu oldalon van fent hasonlo

for-avar 2017.07.29. 16:04:07

a középkor a kommunisták szerint az angol polgári forradalomkor ért véget, 1649 azaz Károly kivégzéséhez kötötték, ez kb 1989ig tanították. ma már a nyugati történészek álláspontja szerint 1492 Amerika felfedezésének időpontjához kötik.

Rátonyi Gábor Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2017.07.29. 16:09:34

@for-avar: Igen, kosz, mar megvan (lasd 3 hsz-sal feljebb), de javitani csak este tudom.

Ferenc Czéh 2017.07.29. 16:37:14

Az újviág utca 1968-ig Sátor utca volt!!!

HgGina 2017.07.29. 20:39:01

Nem csak a hivatalos nyelv okán voltak német nyelvűek. Hanem mert 1848-ban is Pestnek a lakossága is csaknem kétharmadban német volt. Egyébként maga Kossuth is 7 éves kora körül kezdett csak magyarul tanulni és beszélni.

Hefe 2017.07.30. 00:43:29

@HgGina: ez igy van.

Language 1715 1737 1750 1851 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941
Hungarian 19.4% 22.5% 22.2% 36.6% 56.7% 67.1% 79.6% 85.9% 90.2% 94.3% 97%
German 55.6% 57.8% 55.2% 56.4% 34.3% 23.7% 14% 9% 6.5% 3.8% 1.9%
Slovak 2.2% 5.6% 6.5% 5% 6.1% 5.6% 3.4% 2.3% 1.5% 0.7% 0.3%
Other 22.8%[14] 14.1% 16.1% 2% 2.9% 3.6% 3% 2.8% 1.8% 1.2% 0.8%

Hefe 2017.07.30. 00:48:47

Sot, tudjuk ugye, hogy a magyar nyelv 1844-ben lett hivatalosan az orszag nyelve

Rátonyi Gábor Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2017.07.30. 00:59:32

@Ferenc Czéh: @Ferenc Czéh: Nem egészen, de érdekes a helyzet. Az Újvilág utcát 1936-ban nevezték el a XIV. kerületben. 1941-ben egy addig névtelen közterületnek a Sátor utca nevet adták (hogy miért, ne kérdezd, van ott a környékén sabrak /lótakaró/, heveder, kopja, valószínűleg a magyarság honfoglaláskori életmódjából kölcsönzött szavak lettek az utcanévadók). Majd 1968-ban HOZZÁCSATOLTÁK a Sátor utcát az Újvilághoz, és így ez a szakasz is Újvilág utca lett. Egy 1944-es térképpel összevetve egész máshogy néz ki a környék, a lakótelepi beépítések vélhetően átrendezték az utcahálózatot is. Érdekes volt utánanézni, kösz, hogy felhívtad rá a figyelmem.

Rátonyi Gábor Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2017.07.30. 01:08:52

@Indriq: 1785-ös térképet találtam, igaz, utcanevek nélkül, de az utcák ábrázolásával: mapire.eu/hu/map/budapest/?layers=osm%2C14
(remélem működik a link, ha nem, akkor a jobb oldali opciók menüből kell kiválasztani a térképet, az átlátszóság pedig a csúszkával állítható, a 100 azt jelenti, hogy egyáltalán nem látszik át, csak az 1785-ös térképet mutatja).

Ferenc Czéh 2017.07.30. 07:56:47

Hát igen... A "település-szerkezet" átrendeződése miatt nehéz követni a változásokat. Köszi, hogy utánanéztél. További jó munkát!

Drago Brutic1 2017.07.30. 08:01:49

Hosszasan néztem a Plébániatemplomot...hihetetlenül körbe volt építve ez a ma magányos épület. Fel sem lehet ismerni. A fotós vajon a Dunaparton állt, vagy a Dunával szemben?

Rátonyi Gábor Tamás · http://utcakterek.blog.hu/ 2017.07.30. 09:23:15

@Drago Brutic1: Nézd csak, mutatom egy 1895-ös térképen, hogy hol állhatott Klösz. A piros pötty az ő, az a bütyök pedig mondjuk az orra, vagyis abba az irányba néz. Ahol áll, ott ma a Március 15. tér Dunához legközelebb eső lakóépülete áll (nem a Mátyás Pince!), kb. a mai Molnár utca sarka. Szóval tulajdonképpen oldalvást áll a Dunához képest.

m.blog.hu/ut/utcakterek/image/nem_hasznalt/hal_ter_fotos.jpg

csentecsa 2017.07.30. 13:16:03

@Drago Brutic1: Sztem a Duna felől fotózta. Asszem ma Papnevelde (növelde?) utca a neve

hhh. 2017.07.31. 00:29:42

A városfal palánkkal hol található?

Palotabarát · http://bpxv.blog.hu/ 2017.07.31. 08:33:38

@hhh.: A Bástya utcában. Kimaradt a képaláírásból, beleírom mindjárt.

for-avar 2017.08.01. 04:22:36

@HgGina: ezért lettek az utcák néha vicces magyar nevűek
a Pontykő utca Karpenstein nevéből, az Alkotás utca pedig Haydn a Teremtés művéből tükörfordítás ill eltorzítása