A városfallal körülölelt Pest - vagyis a mai Belváros - utcaneveiből kevés maradt mára. De ez nem csak az átnevezgetések miatt történt így: ha ilyen távolságra merészkedünk az időben, akkor nem csak azt kell figyelni, hogy az utcák nevei hogy változtak, hanem azt is, hogy maguk az utcák, vagyis az épületekkel közrefogott közterületek milyen változáson mentek keresztül a város töröktől való visszavívása óta.

Pest városának utcaneveiről az első - máig fennmaradt - teljeskörű összeírások a település törököktől való visszafoglalása után születtek (kicsit bizonytalan évkörben, de 1688-ból már vannak adatok). Ezek valójában telekösszeírások (németül: Zaiger), valamint adóösszeírások voltak, és nem csak az utcaneveket, de az épületállomány jellemzőit és a korabeli tulajdonviszonyokat is megmutatták. Mivel minden összeírás német nyelvű volt, ezért az utcanevek is németül szerepeltek, amit aztán későbbi korokban magyarra fordítottak. Természetesen az itt élő magyar lakosság már akkor is a magyar neveket használta élőbeszédben, de ennek kevés írásos nyoma maradt, hiszen a hivatali nyelvezet a német volt.

Pest városa 1758-as térképe Rómer Flóris könyvéből (forrás: TBM 122. kötet - kattints rá, és nagyobb lesz a kép)

Az összeírásokon kívül fennmaradtak továbbá térképek, amelyek ugyan később születtek, mint a zaigerek, de elég pontosnak mondhatók, hiszen a telkeket külön-külön ábrázolták. Dümmerth Dezső: Pest város társadalma 1686-1696 című kiváló könyve, melyből az itt olvasható adatok zömét felhasználtam 40 utcát sorol fel, és 278 telket ábrázol az 1696-os állapotokat rögzítő, 1958-60 közt készített várostérképen. Rómer Flóris egy 1758-as - tehát ötven évvel későbbi - térképet is közreadott (1873-ban), aminek forrása ugyan kicsit homályos, de az ábrázolást hitelesnek fogadták el. Mindkét térképet közlöm, érdemes kattintani, mert nagy méretben leolvashatók róluk az utcanevek is.

A Dümmerth által közölt utcanévjegyzék és a mai közterületnevek összevetéséből mindössze három egyezést találunk: a Bástya utca (Pastein gasse), a Kecskeméti utca (Kescemeter gasse) és a Magyar utca (Ungar gässl) neveket, valamint volt egy Szervita utca (Serviten gässl) is, ami ma Szervita térként fordul elő. Azonban meg kell, hogy állapítsuk azt is, hogy több azonos nevű utca is létezett, Bástya utcából például négy, Kecskeméti utcából pedig három, mi több: létezett Kecskeméti-bástya utca is.

Pest város 1696-os térképe (forrás: Dümmerth Dezső: Pest város társadalma, 1686–1696- kattints rá, és nagyobb lesz a kép)

Nem lehet nem észrevenni: a régi utcanevek zöme nem ott volt, ahol ma ismerjük. A Magyar utca például körülbelül a mai Havas utca vonalában húzódott, a Szervita utca ugyan a mai Szervita tér közelében volt (egyik szakasza a mai Bárczy István és Sütő utca, a másik a mai Városház utca lehetett), mégis mást hívtak így, mint amit ma látunk, bár az átfedés kétségkívül ennél az utcánál a legnagyobb (emlékeztetőül: 1953-tól 1992-ig Martinelli nevét viselte a tér, ami szintén nem volt rossz választás, hiszen ő - t.i. Anton Erhard Martinelli - volt az invalidus ház, vagyis a mai központi városháza építésze).

Mielőtt a Bástya és a Kecskeméti utcák magyarázatába fognék, tudni kell, hogy akkoriban még állt a pesti városfal (melynek egyes maradványai máig megvannak), amin 1696-ban három, 1758-ban négy kapu volt, és persze számos bástya is. A kapukat több névvel is illették, ilyen volt a viszonylag ismert Váci kapu, a Hatvani kapu és a Kecskeméti kapu. Kevésbé ismert név volt a Budai kapu, ami a Váci kapu alternatív neve volt, mivel a Buda felé (is) átjutást biztosító hajóhíd közelében állt, illetve a Belgrádi kapu, ami a mai Fővám tér környékén lehetett - tudományos műben azonban nemigen találni a nevét. Az Egri kapu, a Hatvani kaput jelölte, illetve a Vízi kapu, ami valószínűleg csak egy utca neve volt (Vízi kapu utca), s a Duna partjára vezetett le, ahol feltehetően nem is volt fal. Ezek az elnevezések helymegjelölő formában köszöntek vissza a közterületnevekben, így adódott, hogy a bástya és a kecskeméti szavak többször, több formában is előfordultak utcanévként.

A pesti városfal északkeleti bástyafala 1739-ben. A távolodó szekér talán a mai Bajcsy-Zsilinszky úton halad (A. E. Martinelli látképe alapján készült rézkarc Dümmerth könyvéből)

Dümmerth térképén például a Kecskeméti előtag (ami utcaként a mai Veres Pálné utca vonalában húzódott) Kecskeméti kapu köz, Kecskeméti kapu és A Kecskeméti kapu felé formában is előfordul. Ötven évvel később azonban a Kecskeméti utca néven ismert közterületből Bástya utca lesz (még mindig a Veres Pálné utcáról van szó), a többi kecskemétis utcanév úgy-ahogy megmaradt, de egyik sem a mai Kecskeméti utcát jelöli. A mai Bástya utcának leginkább a Kecskeméti-bástya utca felelne meg, a többi hasonnevű Bástya utcának nevezett közterület vagy megszűnt, vagy beolvadt más közterületbe, vagy egy másik utca valamelyik szakaszát jelölte.

A mai Kecskeméti utca nagyon régi közterület, az utcanévlexikon például megemlíti, hogy Ceglédi utca néven az 1400-as években(!) már létezett, a törökök kiűzését követően pedig Úri utca lett a neve, s akkor még az utca teljes hosszában (Petőfi Sándor utca - Károlyi utca - Kecskeméti utca) így hívták. Kecskemét városának a tulajdonában állt egy ház már 1702-ben (Dümmerth szerint a török korban is) a mai Veres Pálné és Nyáry Pál utcák sarkán, illetve maga az utca is a Kecskeméti-kapu felé haladt, így adódott, hogy a középkorban ezt az utcácskát nevezték Kecskemétinek, és nem az egy sarokkal feljebb található mai Kecskeméti utcát (a Kecskeméti-ház nevű épület ma is áll, bár az már nem ugyanaz, mint a XVIII. századi névadó). Érdemes  megjegyezni, hogy a Kőrösi - a mai Cukor - utca pedig a Nagykőrös város tulajdonában lévő házról kapta a nevét.

A középkori városfal 2010-ben kosárlabda-palánkkal a Bástya utcában (fotó: Gallion - Napi Budapest)

Van még egy észrevehető egyezés, ami bár nem szó szerinti, de mondanivalójában nyilvánvaló a közös jelentés: a Dümmerth térképén szereplő Új Megyeház utca, amit ma Vármegye utcának hívnak. Itt van egy kis kavarodás, mert Dümmerth a Megye utcát a mai Vitkovics Mihály utca helyén jelzi, Rómer ötven évvel később Megye közként mutatja, de jelez egy Új megyeház utcát is, immár a Vármegye utca helyén. Azt Dümmerth is leírja, hogy az általa 32-esként jelzett telek a megyeháza, és közli, hogy 1696 után vásárolta meg Pest vármegye a négyszobás saroképületet, ami alapja volt a későbbi megyei adminisztráció központjának, de ő maga a Megye utcával azonosítja ezt (egyébként az épületet mindkét utca körülölelte, csak az elnevezések időbelisége az érdekes).

Mik szűntek meg? Az Erzsébet híd - Március 15-e tér, Szabad sajtó út Ferenciek tere - Kossuth Lajos utca építésekor a századfordulón lebontották a Fő tér-Hal tér-Búza tér környékét. Beépült a Kovács utca, és több olyan apró összekötő utcácska is megszűnt a beépítések hatására, melyek csak egy-egy teleksort öleltek körül. A Hatvani utcát kiszélesítették, az nem szűnt meg, de az utca házait az egyik oldalon lebontották és - immár szélesebbé téve az utcát - újakat építettek. Számos utcánál előfordult, hogy az évszázadok alatt az egyik oldali házakat lebontották, míg a másik oldalon a korábbi utca vonalánál beljebb építkeztek, így maga a közterület "odébbcsúszott", vagyis ha geografálnánk a térképet, nem lenne pontos fedés a régi és a mai utcák között, de nagyon közelinek észlelnénk.

A Hal tér 1900-ban Klösz György fényképén. A szemben lévő utcában (Torony utca, a törökök után a Plébánia utca egy szakasza) jobb kézre a ma is álló Belvárosi plébániatemplom (forrás: FORTEPAN 82111 / Budapest Főváros Levéltára)

A blog műfaja nem engedi meg, hogy végigmenjünk mind a 40 utca nevén, de nem is kell: az utcanévlexikon az alapvető információkat megadja, Dümmerth és mások pedig részletes publikációkat adtak már közre a témában. Én még egy utcanevet megemlítek, egyrészt, mert nekem ez tetszik legjobban a régiek közül, másrészt mert hasonló ma is létezik, csak másutt. Az Új Világ (később: Újvilág) utca Pesten azért kapta a nevét, mert a török idők után itt indultak meg új parcellázások és építkezések a városfalon belül. Eredetileg nem is utca, hanem negyed viselte ezt a nevet: a Neue Welt. Az itt húzódó utca 1874 és 1906 között volt Újvilág utca, amikor az Orvosegyesület kérésére azt az utcát, melyben a neves orvos klinikája állott, Semmelweisre keresztelték. A XIV. kerületben 1936-ban neveztek el egy addig névtelen közterületet Újvilág utcának. Ennek azonban Amerikához volt inkább köze, pontosabban: ebbe az utcába torkollott a Kolumbusz (akkor: Columbus) és az Amerikai út, innen jött az ötlet, hogy Újvilág (vagyis Amerika idealizált elnevezése) legyen a neve.