Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Új utcanevek: jön Zselic és a rómaiak

2017. június 23. - Rátonyi G. Tamás

A június 14-i közgyűlésen tíz névtelen közterület elnevezéséről döntött a főváros. Ezek a III., XVI. és XVIII. kerületekben találhatók, ezen belül Mátyásföldön egy új utcanévbokor is született.

 

A III. kerületi Békásmegyeren az Óbor és a Mező utca között található kis utcácska a Gőtés köz nevet kapta. Az utcát a köznyelv Óbor köznek nevezte, ilyen utcanév azonban már van a közelben, ezért az egyébként a Gőtés-tó irányába haladó utcácska névadója maga a tavacska lett. A tó története is érdekes (ebben a pdf dokumentumban a 18. oldalon olvashattok róla), röviden: a tavacska inkább zsombékos-mocsaras környék volt, amit az 1970-es években részben feltöltöttek, részben ráépítettek egy üzemet, amely a Békásmegyeri lakótelep építésében vett részt. Tápláló forrásait részben elapasztották, mígnem helybeli biológiatanárok felfedezték értékeit és 1996-ban megkezdődött a rehabilitációja - ma a környék egyik kedvelt természeti kirándulóhelye lett. Érdekes, hogy nemcsak a tó, hanem annak névadó állata, a tarajos és a pettyes gőte is túlélt minden emberi beavatkozást, mígnem a tón keresztül az utca névadójává vált.

03_gotes_to_kirandulasok_com.jpg
A Gőtés-tavat tápláló patak és annak hídja (forrás:  / Kirándulások.com)

Szintén a III. kerületben, de Óbudán, a Szél utcából nyíló kis köz kapta Jánosi Marcell mérnök, a floppy feltalálójának nevét (Jánosiról lásd a rövid keretes írást). A névadást a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) kezdeményezte és azért épp itt, mert Jánosi Óbudán, a Polgár utcai Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) dolgozott, itt is kapott Állami-díjat.

Jánosi Marcell (1931-2011) gépészmérnök, a BRG magnótechnikai főkonstruktőre volt. A gyár svéd kooperációban gyártott számítógépeket, melyhez Jánosi alkotott egy kazettás külső tárolóegységet 1974-ben. Ez volt az MCD-1 floppy, ami tizedakkora volt, mint az akkoriban elterjedt 8 inches amerikai tárolóegység. Ugyan benyújtottak szabadalmi oltalomra vonatkozó kérelmet, azonban a nagy külföldi érdeklődést a gyár akkori vezetése nem használta ki, a szabadalmat nem hosszabbították meg, így a floppyk gyártása szabaddá vált, és világszerte elterjedt anélkül, hogy akár Jánosinak, akár a gyárnak, országnak egy fillér hasznot hozott volna.

Ajánlott olvasnivaló: A hazai informatika nagyjai
Interjú Jánosi Marcellel

És most jönnek a rómaiak: lett utcája Septimius Severusnak és Lucius Verusnak is a III. kerületben. Septimius Severus római császár a Békásmegyeri lakótelepen kapott egy kis összekötő utcácskát. Severus egy időben a pannoniai légiók parancsnoka volt, császárként pedig Aquincumot és több más pannoniai várost colonia rangra emelte, vagyis római jogot adott a településeknek. Lucius Verus Békásmegyer hangulatos Ófalu részében kapott utcácskát. Ő szintén római császár volt, feltehetően Aquincumban volt katona. És akarnak teret Békásmegyeren Traianus császárnak - erre az elnevezésre majd később kerül sor, egyelőre még önálló helyrajzi száma sincs a területnek.

03_septimius_severus.jpg
Septimius Severus szobra a Virginia Museumban (forrás: VMFA)

A XVIII. kerületben Schaub Mihály (1888-1951) szalézi szerzetes, pestszentlőrinci papról neveztek el egy eddig névtelen utcát. Az elnevezés kalandosan alakult, mert az Almáskert elnevezésű negyedben újonnan parcellázott területen kialakított utcának először az Almáskert nevet adták volna, ám a főváros a névadási javaslatot visszaküldte, mondván: a gyümölcstermő hely már a városrész nevében is meg van örökítve, almáskertek pedig már egyébként sincsenek ott, ráadásul Budapesten már van Almáskert utca (a III. kerületben) tegyen új javaslatot a képviselőtestület. Így a környék összes többi utcája nevet kapott még 2016-ban, a Schaub Mihály utca azonban csak most, bő fél évvel később.

A XVI. kerületi Mátyásföldön az Íjász utcából nyíló, eddig névtelen közterületek kaptak nevet. Valamennyi közterület nevét a Zselic ihlette, a baranyai dombság települései és földrajzi nevei kerülnek a környék utcatábláira. Községként a Simonfa, Gálosfa, Bőszénfa, Ibafa utcák, a Kardosfa utca pedig Zselickisfalud területén lévő helynevet örökíti meg. A Zselic pedig úgy jön a képbe, hogy a közelben található a Zselic utca. Érdekes, hogy bár a Zselicnek semmi köze Mátyásföldhöz (és viszont), 1979-ben, amikor a Zselic utca nevet kiötlötték - két, korábban csak számmal jelölt közterületet vontak össze a keresztségben -, az indoklásban az szerepelt, hogy a Zselic szép hangzású név, mely rímel a környék régi utcanevei közül a Zsemlékesre és a Zsengére. Ez a rím burjánzott most tovább egy utcanévbokorrá.

A bejegyzés trackback címe:

http://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr8412615709

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.