Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Város- és kultúrtörténet kiadatlanul: Budapest földrajzi nevei A-Z

2017. május 29. - Rátonyi Gábor Tamás

Tudja Ön, hogy hol volt Budapesten az Akasztófa-hegy? És a Banyaháza? No és a Lófejtisztás? Van egy pedánsan összeállított cédulakatalógus Rexa Dezső hagyatékában, amiből kiderülhetne hol találhatók ezek a helyek, valamint több száz félig-meddig elfeledett budapesti földrajzi névre is magyarázatot kaphatna az olvasó. Ezt a katalógust ugyan két levéltárban is őrzik, de sosem jelentek meg nyomtatásban. Egyelőre nem is fognak.

Budapestnek - ahogy bármelyik más településnek - nem csak utca- és városrésznevei vannak, hanem elképesztő mennyiségű olyan földrajzi név is ismert, melyek nem képezik egyik közigazgatási egység részét sem (a félreértések elkerülése végett az utcanevek is földrajzi nevek, de most nem ezekről lesz szó). Tehát nem kerület- és nem városrésznevek, de még csak nem is lakótelepek vagy más városnegyedek nevei, hanem egyszerű topográfiai meghatározások, amelyeknek néha még a pontos határai is tisztázatlanok. Ezek jelentős részét többnyire csak a helyiek ismerik - gyakran még ők sem -, aztán van egy csomó olyan, amik el is felejtődnek - ilyenek például a címben említett Akasztófa-hegy vagy a Banyaháza. És persze vannak köztük olyanok is, amiket mindenki be tud tájolni: ilyen például a Rákos-patak, vagy a Normafa. Persze, a városfejlődés következménye, hogy azok a területek, amelyek korábban leírhatók voltak akár 5-10 földrajzi névvel is, a beépülésüket követően már csak egy-két nevet kapnak, a többi egész egyszerűen megszűnik, elfelejtődik. Vagy éppen fordítva: míg korábban egyetlen összefüggő földrajzi területet alkotó részek a beépítést követően több, egymástól elkülönülő negyedre oszthatók, az eredeti, egységes elnevezés pedig pár évtized alatt elfelejtődik.

akaszto-hegy.jpg
Az Akasztóhegy (Akasztófahegy) katalóguscédulája Rexa Dezső hagyatékában a Pest Megyei Levéltárból

Rexa Dezső levéltáros-kultúrtörténész (1872-1964) a II. világháború idején gyűjtögette össze egy lexikon kiadásának reményében az akkori Budapest (Kis-Budapest, vagyis az 1950 előtti határú főváros) utca- és földrajzi neveit. A lexikon persze nem jelent meg, a háború, majd az azt követő politikai változások elfújták a kiadás lehetőségét. Rexa pedig jól ismerte a főváros területére vonatkozó okleveleket, így fel tudta idézni a város középkor óta született és elhalt földrajzi neveinek egy részét is. A szűk kutatói réteg előtt nem ismeretlen ez a gyűjtemény, Sunkó Attila például a FONS folyóirat 1996. évi 2. számában felidézte nem csak a mű születésének körülményeit, de közölte például a budavári utcanevekre vonatkozó cédulákat is (Sunkó írása elérhető az Arcanum fizetős szekciójában, sajnos azonban a már megszűnt folyóirat weboldaláról hiányzik).

adalak.jpg
Adalak - ami a fogaskerekű mai Gyöngyvirág utcai megállójának korabeli neve volt - egy villatulajdonos feleségének becenevéről lett elnevezve, akárcsak a nyaralóhoz vetető közterület, ami a mindmáig az Ada utca néven ismert - magát a nyaralót azonban 2000-ben elbontották. Rexa magyarázata Budapest Főváros Levéltárában

Sőt, akit egy kicsit is érdekelnek a fővárosi utcanevek, az is ismeri Rexának ezt a művét anélkül, hogy eddig tudott volna róla: az e témában megkerülhetetlen Buza-Mészáros-Ráday-féle utcanévlexikon is jelentős mértékben épít Rexa gyűjteményére, és bőségesen idéz is belőle. Hanem Rexának két, jól elkülöníthető gyűjteménye van: az egyik az utcaneveket, a másik a földrajzi neveket mutatja (Utcanevek A-Z és Topográfia A-Z címen találhatók meg a levéltárakban). A földrajzi neves gyűjtemény adatai azonban legfeljebb az utcanévlexikon fővárosi városrésznevek magyarázatában szerepelnek (203 városrészből áll Budapest), a többi sokszáz földrajzi név magyarázata nem jelent meg sehol, legfeljebb helyi kiadványokban, lapokban.

banyahaza.jpg
Banyaháza egy forrás volt - derül ki a Rexa-gyűjtésből

A meg nem jelenésnek más oka is van azonban, mint a háború és a politika: a gyűjtemény egész egyszerűen elavult. Ugyanis 1950-ben megalakult Nagy-Budapest, a 14 kerületből 22 lett, megannyi olyan topográfiai névvel, amely ebben a gyűjteményben nem szerepel. Csak érzékeltetendő a nagyságrendi különbséget: egyetlen 1950-ben a fővároshoz csatolt városrész, Rákospalota külterületi helyneveit 1981-ben egy helyi pedagógus, J. Szabó Erzsébet összegyűjtötte és kiadta egy névtani dolgozatban. Ebben 148 elnevezés jelent meg, olyanok, mint pl.: Forrás-dűlő, Mészáros-rét, Kecske-hegy, Kallómalom-tava stb, és közülük számos olyan név volt, amit már a megjelenéskor sem tudott senki lokalizálni - vagyis elfelejtődött hol volt... Ha csak egy kerület egy városrésze (és annak is a külterülete) száznál több névvel gyarapítaná a gyűjtést, mennyivel lehetne több ha a teljes mai Budapest összes földrajzi nevét begyűjtenénk?

rakosvaros.jpg
Rákosváros, a mára szinte feledésbe merült elnevezés - ma: Zugló, XIV. kerület - "katalóguscédulája"

Rexa, aki folyamatosan bombázta a fővárost, hogy az adja ki művét, 1951-ben kapott egy nem túl hízelgő szakvéleményt a Magyar Tudományos Akadémia egyik bizottságától. Ebben arról értesítik a levéltárost - idézi Sunkó a fenti cikkében -, hogy bár az anyag nyelvezete színes és fordulatos, tehát a laikus számára is élvezhető, számos sebtől vérzik. Ilyen például, hogy - különösen a középkori okleveles anyag tekintetében - nem törekszik a teljességre, nem használ forráshivatkozásokat, és az akadémikusok konkrét tárgyi tévedéseket is felfedeztek az anyagban. Ez persze végleg betett az egyébként sem túl nagy lelkesedéssel fogadott anyag kiadásának, Rexa ugyan próbálkozott még rövidebb anyagrészek kiadására rábeszélni az illetékesnek gondolt hivatalokat, de végül az egész kéziratban maradt.

lofejtisztas.jpg
Lófejtisztás Rexa katalóguscéduláján

Ez a kézirat ma is hozzáférhető a Pest Megyei Levéltárban (PML IV. 475-f PPSK vm Levéltára Rexa Dezső iratai), és Budapest Főváros Levéltárában (BFL XV. 18. Utcanévnyilvántartás 6., 7. doboz). Kutatni talán a BFL-ben könnyebb, ott kivihető egyszerre több doboz is. Az anyag azonban a PML-ben teljesebb, ám ott ha talál a kutató egy utalást, amely az egyik doboz anyagából a másik doboz anyagára, akkor össze kell pakolni és kihozatni a kívánt dobozt, mert egyszerre csak egy dobozban lehet kutakodni (az anyag egyébként négy dobozban van).

Egyébként nem Rexa volt az egyetlen, aki Budapest földrajzi neveivel foglalkozott. Rupp Jakab Buda-Pest és környékének helyrajzi története c. - szintén kissé elavult - műve 1868-ban jelent meg, és számos, elsősorban középkori forrást dolgoz fel. Pesty Frigyes 1864-ben, kezdett helynévgyűjtésbe, Létay Miklós szerkesztésében 1984-ben jelent meg a Pest-Pilis-Solt vármegyei adatokból válogatás de  -mint megyei anyag -, csak a mostani Budapest külvárosainak némelyikéből vannak földrajzi nevek - általában magyarázat nélkül (pl. a rákospalotai gyűjtőív bemutatása itt olvasható). Hajdú Mihály A Csepel-sziget helynevei c. művében az egész sziget, így Budapest XXI. kerületének neveit gyűjti, a már korábban említett J. Szabó Erzsébet rákospalotai gyűjtése a XV. kerület egyik városrészének múltjába vezet. A legnagyobb e tárgyú munka a két éve elhunyt Ördög Ferenc nyelvészhez kapcsolódik. Ő kezdeményezte Budapest földrajzi neveinek gyűjtését 1986-ban. A precízen adatlapokon (gyűjtőíveken) rögzített neveket egyben sosem adták ki, kallódik a mai napig különböző intézmények közt, bár egyes részei, töredékei megjelentek már itt ott.

Ugyan a Rexa-féle gyűjtemény tulajdonképpen fél évszázada jól elvan a levéltárban, de nem hagy nyugodni a gondolat, milyen fogadtatása lenne egy, Budapest valamennyi földrajzi nevét bemutató kiadványnak.

A bejegyzés trackback címe:

http://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr8012388127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.