Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

A Kodály körönd elnevezésének története

2016. május 14. - Rátonyi Gábor Tamás

A Kodály körönd névváltozásainak története és az elnevezések körüli viták meglehetősen tipikusnak mondhatók, számos budapesti közterület sorsában hasonló momentumok fedezhetők fel. Nem azért írok tehát erről, mert önmagában kiemelkedően érdekes, hanem mert sok olyan vonása van a történetnek, ami éppenséggel tipikus, és nagyon sok fővárosi utcanév története alakult hasonlóan.

A Kodály körönd az Andrássy út és a Szinyei Merse Pál utca kereszteződésében kialakult tér. Az Andrássy utat 1876-ban adták át (akkor még Sugár út néven, majd csak 1883 után hívják Andrássynak), ezt megelőzően egy szemétlerakó volt a körönd helyén. A körönd házai csak később, az 1880-as évek első felére épültek fel. Mindegyik háznak esik számozása a Kodály köröndre, de egyiket sem eszerint "anyakönyvezték", például a Kodály körönd 1-et, az Andrássy út 88-90-ként, a Kodály körönd 4. sz. házat pedig inkább mint Andrássy út 92-94-et tartják számon.

06_kodaly_korond.jpgA Körönd 1903-ban (forrás: FORTEPAN / Schoch Frigyes)

A tér eredeti neve csak "Körönd" volt, a Millenniumi Földalatti Vasút 1896-os átadásakor ez a megálló tehát a "Körönd" nevet viselte. Hozzá kell tenni, hogy a XIX. század második felében a hétköznapi helyesírás még kevésbé különböztette meg az utcák tulajdonnévi és köznévi formáját, így például amit ma Fő út-ként ismerünk, azt abban az időben simán leírták "főút" formában, ugyanígy a Körönd elnevezést is használták egyszerű "körönd"-ként - mint arra a korabeli lakcímjegyzékekben is találunk példát. Egy forrás említ kezdeti "Kör tér" elnevezést is, aminek nem találtam ugyan nyomát utcanévlexikonban, de az említett könnyed átírási szokások ismeretében kizárni sem lehet, hogy volt időszak, amikor nem a körönd, hanem a körtér elnevezést használták.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1938. november 4-én ünnepi díszülést tartott egyetlen napirendi ponttal, miszerint az addigi Körönd nevét Hitler térré változtatják. Az eset közvetlen előzménye volt az első bécsi döntés 1938. november 2-i határozata, amely a Felvidék magyarlakta területeit visszaítélte Magyarországnak. Mivel az európai döntőbíráskodás alól Nagy-Britannia és Franciaország érdektelenség miatt kivonult, a német és az olasz külügyminiszterek nekünk - átmenetileg - kedvező döntést hoztak. A főváros ekkor döntött arról, hogy Hitler nevét adja a térnek, mintegy hálából Felvidék visszaadásáért. A nyilvánvalóan vállalhatatlan elnevezés tehát nem közvetlenül fasiszta propaganda műve, hanem a Trianon után erősödő nemzeti érzület megnyilvánulása volt.

06_kodaly_korond_hitler.jpgA Hitler Adolf tér (az utcatáblán csak Hitler tér) (Ez a fotó végigfutott az interneten, de senki nem írt oda forrást és dátumot. Nem tudja valaki honnan származik és mikor készült?)

A névadásról azonnal értesítették a polgármestert és kérték, hogy intézkedjen az új utcanévtáblák és egy emléktábla elhelyezéséről. A teljes képhez még hozzátartozik, hogy a polgármester csak 1939. január 2-án vette tudomásul hivatalosan a névváltozást, amit a közgyűlés február 15-én fogadott el. A Hitler tér nevét 1945 nyarán visszaváltoztatták Köröndre - ugyanekkor született számos más nácitlanító névváltoztatás, így például a Mussolini térből ismét Oktogon lett, a Horthy István körútból újra Vámház körút, a XIV. Nyilas utcából pedig Kalapács, pedig ez utóbbinak nem is a Nyilaskeresztes Párthoz volt köze, hanem a honfoglalás korszakát idéző utcanevek alkottak névbokrot arrafelé.

Kodály Zoltán 1967-ben hunyt el, a halálát követő napon már érkezett olyan javaslat a Fővárosi Tanácshoz, hogy azonnal gondoskodni kell méltó szoborról, tehát azt lehet mondhatni, az emlékállítás már a zeneszerző halálát követően azonnal foglalkoztatni kezdte a szakmai és a tágabb közvéleményt. 1967 és '70 között a margitszigeti művészsétányra terveztek Kodály-szoborportrét, illetve egy emléktáblát helyeztettek el. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága (v. b.) első ízben 1970 júliusában foglalkozott a Kodály, mint utcanév kérdésével, méghozzá egy különös kontextusban: az épülő Újpalotai lakótelep főútjának elnevezésére tett kerületi javaslat a Frankovics Mihály út nevet látta volna szívesen, azonban a végrehajtó bizottság tagjai nem tudták ki is az a Frankovics. Több lexikont átnézve sem tudták meg, hogy a XV. kerület kiről is akarja elnevezni a főutat, ki az, aki az előterjesztésben mint a "munkásmozgalom mártírja" szerepel. A v. b. egyik tagja jelezte, hogy egyre nagyobb a nyomás a bizottságon, hogy Kodálynak emléket állítsanak utcanév formájában, az ismeretlen Frankovics helyett inkább Kodály Zoltánról kellene elnevezni a lakótelepi főutat (egyébként a későbbi lakótelepi főút még korábban egyszerű utcácskaként XV. Bosnyák utca névre hallgatott).

kodaly_zoltan_nepdalgyujtes.jpgKodály Zoltán népdalgyűjtés közben 1950-ben (Kertész Gyula felvétele, Magyar Fotográfiai Múzeum)

Hamar kiderült azonban, hogy Frankovicsról már rég (1968-ban) elnevezték azt az utcát, melynek vonalában a lakótelep főútja hamarosan kiépül, így az az alternatíva, hogy Kodályról Újpalotán nevezzenek el utat, hamar lekerült a napirendről. Október 28-án ismét napirendre került a Kodályról való közterületnév elnevezés kérdése azzal, hogy "az elmúlt időszakban a különböző művészeti és tudományos szervektől, valamint magánszemélyektől számos beadvány érkezett, amelyekben Kodály Zoltán emlékének út (utca, tér) elnevezés formájában történő megörökítését javasolják". A javaslat a Szófia utcának a Liszt Ferenc tér és a körút közti szakaszának átnevezéséről szólt, aminek az volt az oka, hogy a Zeneakadémia ragaszkodott hozzá, hogy az intézmény közelében, sőt, amelletti, vagy az odavezető utcák valamelyikét kereszteljék át Kodály Zoltán utcává. Erről akkor lényegében döntés is született, melynek határideje - mármint a megvalósításé - 1970. november 21. lett volna.

Bő egy héttel később, november 11-én a v. b. ülésére már befutottak az első visszajelzések. Kiderült, hogy a Szófia utcának ez a szakasza mindössze két háztömbből áll, melyek még csak házszámot sem viselnek, tehát nem méltó a nagy zeneművész nevének megörökítésére. Felvetődött, hogy a Majakovszkij (ma: Király) utca egy szakaszát (azt, ami a Zeneakadémia mellett halad el) neveznék el Kodály Zoltán utcának. De ebbe már be kellett vonni az írószövetséget is, mivel Majakovszkij költő volt. Az írószövetség azonban azon az állásponton volt, hogy ha már hozzányúlnak a Majakovszkij utcához, azt inkább a korábbi nevére, vagyis Király utcára kellene átkeresztelni. Előkerült a féltékenység is: Bartókról a XI. kerület reprezentatív útvonalát nevezték el 1945-ben, Kodálynak sem adhatnak kevesebbet, különösen nem lakótelepi utcát (holott ez, az Újpalotára vonatkozó elképzelés addigra már eltűnt a süllyesztőben). Így aztán valamiféle kompromisszumos megoldásként abban maradtak, hogy két év múlva (1972-ben) lesz Kodály születésének 90. évfordulója, akkor kereszteljenek el egy utcát is róla.

06_kodaly_korond_1979_fortepan_21448.jpgA Kodály körönd 1979-ben, már a Kodály "előnév" felvétele után (forrás: FORTEPAN)

Nem telt el két év, sőt, egy sem: 1971 februárjában már Pajkos Aladárné végrehajtó bizottsági titkár terjesztette a testület elé, hogy a köröndöt nevezzék el Kodályról, mivel a zenetudós ott lakott évtizedekig (az Andrássy út 87-89-ben lakott). Az eltelt alig két hónap alatt már nem csak szervezetek és magánszemélyek, de a sajtó is elkezdett foglalkozni azzal, hogy Kodályról közterületet kellene elnevezni, de ami nyomósabb érv volt, hogy egy közelebbről meg nem nevezett szervezettől jelentős politikai nyomás is érkezett. Nem nehéz kitalálni, hogy ez az MSZMP lehetett (esetleg a Hazafias Népfront). Hantos János volt, aki szóba hozta a "Kodály körönd tér" elnevezést. Felmerült, hogy a Körönd, mint utcanév védett, s mint ilyen, nem változtatható meg, de ezt az érvet rögtön leszerelték azzal, hogy a "körönd" szócska megmaradna, csak kiegészülne Kodály nevével. Kis vita alakult ki, hogy inkább Kodály Zoltán körönd legyen (hasonlatosan például a Móricz Zsigmond körtérhez), de ezt végül elvetették, mondván: Kodályból csak egy van, tehát összetéveszthetetlen. Végül abban maradtak (és ez is valósult meg), hogy a tér neve Kodály körönd lesz, éspedig 1971. március 6-án, Kodály elhunytának napra pontosan negyedik évfordulóján.

A Körönd névváltozásai, a felmerült javaslatok tárgyalása tipikusnak mondhatók, úgy is lehet fogalmazni, hogy bármilyen jelentős személyiségről való közterület elnevezés közel azonos utat járt be. Mint ahogy az is, hogy különböző szervezetektől érkeznek presszionáló kérések, és szinte minden esetben politikai elvárások is mutatkoztak. Tulajdonképpen közel hasonló módon zajlanak a közterület átnevezések a mai napig, talán az egyetlen különbség, hogy már nem egy politikai szervezet képes nyomásgyakorlásra, hanem több...

A bejegyzés trackback címe:

http://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr258715614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

zupasta · http://mikor-melyiket.blog.hu/ 2016.05.16. 19:55:11

Kodály Zoltán 1906-ban 24 éves volt. A mellékelt kép alighanem későbbi.

Palotabarát · http://bpxv.blog.hu/ 2016.05.16. 20:43:25

@zupasta: Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem, némi keresgélés után sikerült az eredetit megtalálnom, és eszerint módosítottam a képaláírást. 1950-es a felvétel, valóban jóval későbbi.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu