Budapesti utcanévblog

Utcák, terek

Ilyenek a Budapesti utcanévtáblák I.

2015. október 03. - Rátonyi Gábor Tamás

Tudtad, hogy Budapesten az utcanévtáblákra létezik szabvány? Tulajdonképpen egységesnek kellene lenniük városszerte. Aztán persze nem azok. Miközben próbáltam feltérképezni a város tábláit olyan sokfélével találkoztam, hogy végül feladtam azt az eredeti célomat, hogy teljes képet alkossak. Másrészt nagyon kevés derült ki a sokféle tábla kitalálóiról, tervezőiről, úgy tűnik elfelejtettük őket.

Nem tudok sajnos bemutatni XIX. századnál korábbi utcanévtáblákat. Pedig utcákat már a XV. században is elneveztek, azt azonban nem tudjuk, hogy jelölték-e ezeket táblával, ahogy azt se, hogy mikori az első kihelyezett utcanévtábla. A hg.hu Ez Budapest! sorozatában megjelent, utcanévtáblákkal foglalkozó írás ugyan említi, hogy az első utcanév-összeírás (zaiger) 1695-ben történt, de hogy ez utcanévtáblák kihelyezésével is együtt járt-e, azt nem tudni. Szintén a fent említett cikkből derül ki, hogy Pesten és Budán a XIX. század cirka első harmadáig német nyelvű utcanévtáblák voltak. (Ugyanakkor például középkori házszámjelzés ma is látható!)

03_zsigmond_1900_fortepan_86752.jpg
III. kerületi utcakép névtáblákkal 1902-ből (forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum Erdélyi Mór cége)

 

Rexa Dezső főlevéltáros kultúrtörténeti írásaiból tudható, hogy a XIX. század közepén az utcaneveket egyszerűen felfestették a falra. A festés (újrafestés, karbantartás) a háztulajdonosok dolga volt, tehát feltehetően egyáltalán nem örültek egy-egy - akkoriban még ritka - utcanév változásnak. Az egyébként egyszerű megoldásnak volt egy szépséghibája: ha esett az eső, a frissen felmeszelt utcanevet is lemosta.

A fenti, 1902-ben készült képen láthatók Budapest legjellegzetesebb utcanévtáblái. Ezek füles fekete keretben fehérre festett bádogtáblák voltak, mai hasonmásaikat már öntvénytáblaként készítik. A fenti képen nem látszik, de az eredetin igen, hogy még másként tüntették fel az utcanevet és a kapcsolódó adatokat. Akkoriban előbb a városrész neve volt olvasható, majd csak utána következett a kerület száma (Országút, III. kerület). Ma ez épp fordítva van, előbb szerepel a közigazgatási besorolás, utána a városrésznév. A korabeli utcanévtáblákon nem szerepeltek a házszámok sem, ma már az utca neve alatt leolvasható, hogy az adott utcaszakaszon mettől meddig terjednek a számok.

Apropó házszámok: azt, hogy fel legyenek tüntetve az utcatáblákon, már 1898-ban szorgalmazta bizonyos Virava József fővárosi képviselő (ügyvéd, téglagyáros, a Bujtor-Latinovics-Frenreisz terstvérek dédapja). Végül 1900-ban fogadták el az indítványt, bár még többször előkerült a téma, és a táblák is csak lassan cserélődtek a házszámokat is feltüntető típusúra. 1937-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa azt javasolta, hogy világító házszámokat helyezzenek el az épületeken. Az ötlet külföldről jött, Bécsben, Hamburgban kísérleti jelleggel már évekkel azelőtt bevezették ezt a megoldást. Budapesten komoly vita volt arról, hogy ki finanszírozza a táblacserék költségét: először a háztulajdonosokra hárították volna, majd a főváros költségén akarták megvalósítani, ám kiszámolták, hogy 4 millió pengőbe kerülne a csere (a békebeli pengőt körülbelül ezer forintjával lehet számolni, vagyis ez 4 milliárd mai forintot jelentett). Végül odajutottak, hogy az elektromos műveknek csekély átalánydíjat fizet a város a világításhoz szükséges áramért, de magukat a táblákat a tulajdonosoknak kell kihelyezni.

08_utcanevtabla_csere.jpg
Egyszerűbb kivitelű utcanévtáblák cseréje 1937-ben (forrás: Képes Pesti Hírlap 1937)

A világító házszámtáblák megtervezésére kiírt pályázat első díját egy bizonyos Vangel G. Viktor nevű mérnök kapta meg, akiről csak annyit tudtam meg, hogy egyébként egy szélsőjobboldali párt vezetője volt. Hogy az ő terve alapján készültek-e a táblák, vagy sem, végül nem tudtam kideríteni, tény azonban, hogy sok ilyen tábla elkészült, számos példány ma is látható, ám már nem világítanak, hiszen a karbantartás a második világháborúban és az azt követő időszakban elmaradt. Érdekes, hogy mennyire elhalt ez a kezdeményezés, pedig manapság a ledes és más alacsonyfogyasztású égők korában bizonyára olcsóbban működtethető lenne egy-egy világító házszámtábla.

De visszatérve az utcanévtáblákhoz: az 1930-as években Budapest négy kerülettel bővült. A meglévő tíz kerületből alakítottak ki újabb közigazgatási egységeket: 1934-ben az I. kerület egy részéből a XI.-et, 1935-ben a VI., VII., X. kerületek külvárosi részéből a XIV.-et, 1938-ban a VI. kerület Szent István körúton túli részeiből a XIII.-at, végül az I. és II. kerület egyes részeiből 1940-ben a XII.-et. Szintén az 1930-as években épült be kis-Budapest külvárosainak jelentős része is.

14_szuglo_utcatabla.jpg
Vélhetően az 1930-as években kihelyezett utcanévtábla 2015-ben a XIV. kerületi Szugló utcában. Egy-két helyen még látni hasonlóan régi, házszámfeltüntetés nélküli utcanévtáblát.

Ez volt tehát az az időszak, amikor - a kerület számának változása miatt - az utcanévtáblák jelentős részét cserélni kellett. Ekkor alakították ki azt a táblatípust, ami már egyszerűbb kivitelben, fülek nélkül sima téglalap formában piros szegéllyel keretezve mutatta az utcák nevét. Néhány helyen még ma is vannak ilyen utcanévtáblák (lásd a fenti, Szugló utcai képet), arról lehet megismerni ezeket, hogy igen magasra vannak szerelve, és nincs rajtuk házszám feltüntetve. A hagyományos füles kivitelű táblák tehát, - melyeket vélhetően a városegyesítés, vagyis 1873 után rendszeresítettek - az 1930-as évekig tartottak ki, legközelebb majd az 1980-as években "fedezik fel" ezeket újra.

Mivel Budapest egészéről szól a bejegyzés, érdemes megemlékezni az akkori elővárosok, az 1950 utáni Budapest külvárosainak tábláiról. Mivel ezek a települések önállóak voltak, mindegyik egyedileg terveztette meg a tábláit. Mindegyik település anyagi erőforrásai és ízlése szerint alakította ki a saját táblatípusát, nem volt egységes utcanévtábla Budapest környékén. A gondosabb helytörténeti gyűjtemények még őriznek egy-egy darabot az önállóság korából származó táblákból, azonban eredeti funkciójában nemigen találni már ilyeneket. Jellegzetességük volt, hogy az utca nevén kívül mást nem mutattak, még a település nevét sem.

utcatabla_beller.jpg
A ház falával megegyező színűre befestett utcanévtábla Rákospalotán 2015-ben. Az alig észrevehető táblán mindössze a "Beller Imre utca" felirat olvasható, se településnév, sem házszámok nincsenek feltüntetve.

 

A következő részben az 1950-es évektől a rendszerváltásig terjedő időszakról lesz szó.

facebook_kovetes.jpg

Források:

Kelecsényi Kristóf: Hova tovább Budapest utcáin (hg.hu 2009. december 27.)
Fővárosi Közlöny, Budapesti Hírlap, Fővárosi Lapok korabeli számai

A bejegyzés trackback címe:

http://utcakterek.blog.hu/api/trackback/id/tr407588024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

br17 2016.03.23. 09:14:28

A világító házszámtábla kb.20x20 cm-es, bádogból készült, fehér alapú, keskeny fekete keretű, zománcozott, a fal síkjából kevéssé a járda felé döntötten kiemelkedő volt, amelyen a számot feketén, és perforáltan tűntették fel, és a tábla mögül, sötétedés után egy 15W-os izzó világította át.

Palotabarát · http://bpxv.blog.hu/ 2016.03.23. 09:27:47

@br17: Fényképed nincs róla? :) Felénk Zuglóban még volt egy pár, de mikor ezt a bejegyzést írtam, elballagtam a korábban felfedezett darabokhoz és már egy sem volt meg, mintha csak az utóbbi egy-két évben dobták volna ki mindegyiket egyszerre.