Sokaktól hallottam már azt a vélekedést, miszerint a kerülethatárt képező vasútvonalaknál a határvonal a vágányok középvonalában húzódik. Erre nem találtam példát, a valóság az, hogy a legtöbb esetben a vasút telkei osztatlanok, és egy kerülethez tartoznak, a határvonal a telkek szélén, vagy a telkek mentén húzódó utak mellett húzódik.
Az Urbanista blogban egy éve olvashattatok néhány bejegyzést a különös kerülethatárokról (itt és itt), ahol szintén szóbakerült már, hogy mi van, ha a kerület határvonalát valamelyik vasútvonal képzi. A téma láthatóan sokakat izgat, hiszen a határ jellemzően valamilyen korlátozást, tiltást jelent, s mint ilyen, kétségkívül izgalmas. Vannak a világban különös vonalvezetésű határok amelyeket akár mint turisztikai attrakciót is számontartanak.
XIV. Erzsébet királyné útja, vámház. A városhatár nem volt messze, a mai Rákospalotai körvasút soron (fotó: QnJ, műemlékem.hu)
A kerülethatárok persze nem ilyen izgalmasak, hiszen nem kell útlevél, az átlépésükhöz és vámvizsgálatot sem végez senki, ha a metró áthalad mondjuk Ferencváros és Kispest határán. De nem volt ez mindig így: a II. világháború előtt a főváros határa egyúttal vámhatár is volt. A Budapestre behozott áruk (elsősorban hús és szesz), valamint az állatok után szerény összeget kellett fizetni. Néhány vámépület ma is megtalálható, így például az Erzsébet királyné útján és a Kerepesi úton is, ezek emlékeztetnek a Pest és Palota, illetve Pest és Cinkota határára (bővebben Fabó Beáta: A budapesti vámvonalrendszer változása. a XIX-XX. században).
De vissza a vasútvonalakhoz: amikor a pesti körvasutat (hivatalos nevén: bal parti körvasút) 1888-ban építeni kezdték, annak nyomvonalát Budapest legészakibb határához igazították. Így a vasútvonal tulajdonképpen mindig is a főváros területén belül haladt. Amikor 1950-ben Budapesthez csatolták az elővárosokat, és kialakították a mai IV., XV. és XVI. kerületeket, azok déli határa megegyezett a korábbi - budapesti - határokkal. Így a körvasút nyomvonala fölött húzódó határ sem változott, maga a vasút mindig is a XIII., XIV. és X. kerületeken haladt keresztül. Sőt, az állomásépületek is ezeknek a kerületeknek a földjén feküdtek, bárhogy is hívták azokat (pl. a Pestújhely vasútállomás Budapest XIV. kerületében volt).
Erről a semmi kis térképrészletről rengeteg mindent le lehet olvasni. A terv 1889-ben készült, az akkor még egyvágányos körvasútról. A térkép a budapesti oldalt ábrázolja részletesebben (pont 180 fokkal elfordítva mutatja a helyet). A függőleges csíkok a mai XIV. kerületi Alsórákos akkor még beépítetlen mezőgazdasági területének parcellái. Szaggatott vonallal láthatók a későbbi úthálózat akkor még csak szabályozási térképen szereplő utcái. Az őrház a mai Erzsébet királyné útja végén van (akkoriban még nem volt aluljáró, azt majd csak 1926-ban adják át). Az is jól látható, hogy az az egyvágányos vasútvonal Budapesten helyezkedik el, a határ attól a térképen délre, a valóságban északra húzódik. (forrás: MÁV levéltár)
A mai határvonal például a XIII. és a IV. kerületek között a Madridi utca, a XIV. és XV. kerületek között a Rákospalotai körvasút sor, a XIV. és XVI. kerületek között a Korvasút sor és a Szolnoki út (a két kerület között egy későbbi határvonal módosítás miatt még néhány utcányi beszögelés keletkezett). Ezeknek az utcáknak az egyik oldala az egyik, másik oldala a másik kerülethez tartozik Tehát nem a vasútvonal vágányainak felezővonala, hanem a vasút menti utcák egyike. Ugyanez igaz például a Kispest és Pestszentlőrinc közti vasút menti határra is: a vasút mindig az egyik kerületé, valamelyik párhuzamos utca a tényleges határvonal - itt például a Kártoló utca. Vagy ugyanez igaz az Angyalföld és Zugló határán lévő vasútvonalra is, ami a XIV. kerületben fut, ugyanitt van Rákosrendező állomás és a Vasúttörténeti Park is, a határvonal pedig a Tatai út.
Ez a határmegállapítási metódus egyébként abból is következik, hogy a város minden négyzetcentimétere valamilyen telek része, aminek helyrajzi száma van. Ez még az utcákra is igaz, azok is telkekből állnak, sőt, a patakok is elhúzódó, keskeny telkeken fekszenek. A város minden pontja tehát egy helyrajzi számmal leírható telekhez tartozik. A kerülethatárok pedig ezeknek a telkeknek valamelyik oldalán húzódnak. A MÁV építményei, vagyis a sínek, állomásépületek, raktárak, de még a sorompók is valamilyen, a vasúttársaság tulajdonában álló telken fekszenek. Ezeket nem felezik meg csak azért, hogy a kerülethatárt ott húzzák meg, hanem minden telek egy-egy kerülethez tartozik, a határvonal pedig ezeknek a telkeknek a mentén húzódik.
