Az I. kerületi Vízivárosban találni a Donáti lépcsőt és utcát, s volt egy azonos nevű köz is, ami azonban már megszűnt. De találni mást is, mint PG, a Fővárosi blog szerkesztője: Donát lépcső utcanévtáblát (i nélkül). Melyik a helyes?
Ha felütjük az utcanévlexikont, vagy az irányítószámjegyzéket, hamar kiderül, hogy az i-re végződő Donáti a helyes. De arra is hamar rájövünk, hogy a névadó Szent Donát volt i nélkül, akkor meg mire ez az i-zés? Hiszen a Szent Istvánról elnevezett közterület sem Istváni utca, a Szent Lászlóra emlékező tér sem Lászlói. Tehát ha innen nézzük akkor a Donát lépcső elnevezés nem helytelen, csak éppen nem így hívják a közterületet. Erre utal, hogy a III. kerületben is létezik egy Donát utca (szintén kapcsolódva Szent Donáthoz), immár i nélkül.
Donát lépcső és Donáti lépcső. Az első hagyomány és a Donát nevet tekintve helyes, a második pedig a közterület pontos neve (fotók: PG, Fővárosi blog)
Szent Donát, vagyis Donatus ókeresztény püspök vértanú volt, aki római katonaként Pannóniában állomásozott. Egy i. u. 173-ban a normannokkal vívott csatában esőért fohászkodott a szomjúhozó katonák enyhülésére, ám nem csak eső jött, hanem olyan jégverés is, ami szétkergette a normannokat, így a csatát a rómaiak megnyerték (itt írják). Kultusza a viharhoz, villámláshoz, esőhöz, jégveréshez kapcsolódik, védőszentje volt az ezeknek a csapásoknak kevésbé ellenálló szőlőművelésnek. Sőt, feltételezhetően nevéből ered a német Donner (mennydörgés) és a Donnerwetter (mennydörgős mennykő!) szó, illetve kifejezés is (sajnos nem tudok németül, a forrásokra hagyatkoztam).
Jajczay János: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken c. cikke szerint Budán már a török megszállás előtt utca volt elnevezve róla. Az bizonyos, hogy a mai Donáti utca már egy 1786–92 között a Vízivárosról készült térképen fellelhető Donatigasse néven. Buda népe jórészt szőlőművelésből élt, ezért igen fontos szentje volt Donát a város lakóinak, olyannyira, hogy 1724-ben a várost villámcsapás ellen védő szentjévé választották, tiszteletére díszes körmeneteket tartottak. Fontos személye volt az óbudaiaknak is, tiszteletére kápolnát is emeltek. Több Szent Donát ábrázolásról tudunk, egyik meg is maradt, jelenleg a Budapesti Történeti Múzeumban őrzik (lentebb látható is egy gyenge minőségű szkennelésen).
Víziváros térképe 1786–92 közöttről. A Dunával párhuzamos utcák nevei magyarra fordítás után megmaradtak: Donáti, Iskola és Fő utca - kivéve a Neu gasse, ami ma a Toldy Ferenc utca (forrás: Budapest Főváros Levéltára, Térképtár)
De még mindig megválaszolatlan maradt a kérdés, hogy miért Donáti a Donát? 1874-ben fordítgatták le a német nyelvű utcaneveket magyarra. A Donatigasse-ból már egyenesen következik a Donáti utca, tehát egyszerűen csak meghagyták a német formát. A fővárosi levéltárban őrzött utcanévnyilvántartás szerint (mely vélhetően Rexa Dezső összeállítása) írták egyébként Donath Gassénak is az utca nevét, térképe válogatja mikor miként szerepelt a neve. A változatos írásmódú utca nevét tehát magyarra átültetve meghagyták németesnek, innen ered a többlet "i" betű.
A Budapesti Történeti Múzeumban őrzött oltárkép Szent Donáttal (forrás: Buzinkay Géza (szerk.): Budapesti Történeti Múzeum Corvina, 1995)
Még egy érdekesség a Ráday-Buza-Mészáros-féle utcanévlexikon alapján, bár ez már nem Szent Donáthoz, hanem az utcához kapcsolódik. A mai Donáti utca valójában két szakaszból állt, az egyik volt a már ismertetett Donatigasse, a másik a Dreikronengasse, avagy Három Korona utca, amit néhol Tükör utcaként is említenek. A Három Korona utca egy 1945-ben elpusztult házon, a József Attila által is látogatott Donáti utca 14-en látható három aranykoronát ábrázoló domborműről kapta a nevét. Ez a szakasz a Donáti lépcső és a Hunyadi János út közé esett. Azért vonták össze a Donátival még 1874-ben, mert Pesten is volt Három Korona utca, ami viszont egy XIX. századi, ott működő vendéglőről kapta a nevét. A pesti Három Korona utca utóbb Hercegprímás lett, így ismerjük ma is.
